A Kúria döntést hozott a kölcseys tanárok ügyében, de a történet itt még nem ér véget.
A Kúria harmadfokú döntése helybenhagyta a másodfokú ítéletet, amely a Belső-Pesti Tankerületi Központ javára döntött a Kölcsey Ferenc Gimnázium négy tanárának ügyében. Az ítélet megállapította, hogy a pedagógusokat jogszerűen bocsátották el, miután a polgári engedetlenségre hivatkozva nem tartották meg tanóráikat. A Kúria hangsúlyozta, hogy a munkavállalóknak joguk van a sztrájkhoz, azonban a polgári engedetlenség nem minősül jogi kategóriának. A munkaügyi per tárgya nem lehet a jó szándék; a tanárok politikai véleményt fejeztek ki, és a tankerület részéről a diszkriminációval és a joggal való visszaéléssel kapcsolatos vádak nem találták a helyüket.
A harmadfokon eljáró Kúria szerdán helybenhagyta a másodfokú bíróság ítéletét, amely az elsőfokú döntéssel ellentétben a Belső-Pesti Tankerületi Központnak adott igazat és elutasította a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárainak kérelmét, akiket 2022-ben bocsátottak el a polgári engedetlenségben való részvételük miatt. Molnár Barbarának, Palya Tamásnak, Sallai Katalinnak és Törley Katalinnak perköltséget kell fizetnie, felülvizsgálatra nincs lehetőség.
A Belső-Pesti Tankerületi Központ a 2022. szeptemberi elbocsátásokat azzal indokolta, hogy a tanárok - állításuk szerint a sztrájkjogért, a magasabb bérekért és a közoktatás megújításáért - polgári engedetlenségre hivatkozva megtagadták tanóráik megtartását, amivel megszegték kötelezettségüket. A tanárok szerint a tankerület hosszabb ideig eltűrte a munkabeszüntetéseket, ezért nem volt megalapozott az azonnali felmentés. Szerintük a nyilvános, erőszakmentes és alkalmi polgári engedetlenség nem minősült olyan súlyú kötelezettségszegésnek, amely elbocsátást indokolt volna.
A Kölcsey tanárai, akik 2022 októberében pertársaságot hoztak létre, jogi lépéseket tettek a tankerülettel szemben a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése és az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt. Szerintük az elbocsátásuk a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásaként értelmezhető, és úgy vélik, hogy a döntés egy megfélemlítő üzenetet közvetít a pedagógusok felé. A tankerület jogi képviselője azzal érvel, hogy a tanárok tudatosan és többszörösen megszegték munkakötelezettségeiket, hiszen a munkabeszüntetést teljes munkanapokra hirdették meg, és követeléseik túllépték a tankerület hatáskörét. Állítása szerint az elbocsátásuk nem politikai véleményük miatt történt.
Az elsőfokú eljárásban, 2024 novemberében a Fővárosi Törvényszék több pontban a tanároknak adott igazat, aránytalannak, diszkriminatívnak és jogszerűtlennek ítélve az elbocsátásukat, végkielégítést és perköltség-megtérítést is megállapított a tankerület terhére, a tanárok által követelt mintegy 35 millió forintból nagyjából 27 millió forintot. A Fővárosi Ítélőtábla 2025 májusában megváltoztatta az ítéletet, a pedagógusok elbocsátását jogszerűnek minősítette, többmilliós perköltség megfizetésére kötelezte őket. Álláspontjuk szerint a polgári engedetlenség még "csekély mértékben is" elégséges indoka lehet az azonnali kirúgásnak, nem szükséges az arányosság és a fokozatosság elvét alkalmazni. A tanárok a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a Kúriához fordultak.
A Kúria döntése alapján 2022 őszén jogszerűen bocsátották el négy tanárt a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Az ítélet szerint a pedagógusok által tanúsított cselekedetek nem tekinthetők jogi értelemben vett tiltakozásnak, a polgári engedetlenség pedig nem rendelkezik jogi keretekkel. A bíróság hangsúlyozta, hogy a tanárokat megilleti a véleménynyilvánítás joga, és joguk van követeléseik érvényesítésére akár sztrájk keretében is, azonban a munkajogi normák megszegése következményekkel jár. A bíró érvelése szerint a különböző bírósági döntések eltérően értékelték a kötelezettségszegés súlyát, de a pedagógusok legfontosabb feladata a tanórák lebonyolítása, amelynek nem tettek eleget.
A Kölcsey Gimnázium tanári karát a Magyar Helsinki Bizottság képviselte, ahol ügyvédjük, Tóth Balázs, az ítélet kihirdetése előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos lenne a jogegység megteremtése a hasonló esetekben. Emlékeztetett arra, hogy a Vörösmarty Mihály Gimnázium és az Eötvös József Gimnázium tanárainak elbocsátását korábban a másodfokú bíróság jogellenesnek nyilvánította, miközben a Kölcsey-ügyben éppen ellentétes döntés született. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a két eltérő ítélet egyszerre nem fenntartható, tekintve, hogy a Kölcsey tanárai még kevesebb órát mulasztottak, mint az említett másik két intézmény pedagógusai.
A tankerület jogi képviselője hangsúlyozta, hogy a Kúriának nem feladata önállóan vizsgálni azoknak az alsóbb szintű bíróságoknak a döntéseit, amelyek eltérő ítéleteket hoztak, hanem kifejezetten az adott ügyre kell fókuszálnia. A Kúria határozata után a pedagógusok az Alkotmánybírósághoz fordulnak, és amennyiben ott is elutasítják a kérelmüket, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához viszik az ügyüket – tájékoztatott a Magyar Helsinki Bizottság. A Köznevelésért Felelős Államtitkárság csupán annyit mondott a kérdéssel kapcsolatban, hogy "mindenkinek hasznosabb lett volna, ha az érintettek a jogszerű sztrájk eszközét választják a véleményük kifejezésére."
