A magyar vállalkozások nemcsak alkalmazkodtak, hanem valóban megerősödtek a permakrízis időszakában.

Üzleti

Finanszírozási útvonalak a kkv-k előtt! Idén elindul a hazai finanszírozási lehetőségeket bemutató országos INGYENES rendezvénysorozatunk - Demján Sándor Tőkeprogram, Széchenyi Kártya Program támogatott hitel, kedvezményes források, kombinált konstrukciók. Jöjjön el a következő vidéki állomásra, hallgassa meg a szakértőket és kérjen személyre szabott tanácsadást!

A cikk a szerzők egyéni nézeteit tükrözi, amelyek nem feltétlenül egyeznek meg a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontjával. Ha szeretné megosztani véleményét a témával kapcsolatban, kérjük, írjon a [email protected] e-mail címre.

Az alábbiakban bemutatjuk Szepesi Balázs gondolatait, aki az MCC Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetőjeként tevékenykedik, valamint Zulik Ákos írását, aki az MCC vezető oktatója és a CEE Connectivity Hub irányításáért felel.

A 2024-es év igencsak próbára tette a vállalkozásokat. A jelentések szerint a cégek kétszer akkora arányban tapasztaltak árbevétel-csökkenést, mint növekedést. A bérnövekedést és árcsökkenést nehezen megélők száma is drámaian megnőtt az előző évhez képest. A Covid, a háborúk, az energiaár-robbanás, az infláció, a német gazdasági visszaesés és a vámháborúk mind-mind megnehezítették a helyzetet. Minden egyes alkalommal, amikor azt hittük, végre kezd visszatérni a normális élet, csak egy újabb kihívás várt ránk. A reményünk továbbra is él, de a valóság mindennapi küzdelmei ezt folyamatosan próbára teszik.

A fogyasztás folyamatos növekedése mellett a foglalkoztatás szilárd bázison áll, miközben a nyomás legnagyobb része a vállalkozásokra és az államra hárul. A kérdés, amely mindannyiunkat foglalkoztat, az, hogy mindez miként befolyásolja a gazdasági kilátásokat. Kutatásunk a magyar cégekre összpontosít, az államháztartás állapotáról csak néhány eszmefuttatás erejéig ejtünk szót. Eredményeink röviden összefoglalva: erős alapokra építhetünk, de komoly kihívásokkal is szembesülünk, ugyanakkor a vállalatok alkalmazkodási folyamatai kedvező irányba mutatnak. A piaci mechanizmusok, amelyek fokozzák a versenyképességet, azt jelzik, hogy a vállalkozások stabilitásra, megfelelő piacra és biztos finanszírozásra törekednek.

A 2025-ös Jelentés a magyar vállalkozásokról három alappillére nyugszik: elsőként a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által végzett átfogó vállalkozói felmérés, másodikként az üzleti szolgáltatásokra és az élelmiszeriparra összpontosító mélyinterjús kutatás, végül pedig a hazai és nemzetközi gazdasági trendek alapos elemzése. A kutatás során 2044 vállalkozásvezető osztotta meg tapasztalatait a 2025 tavaszán elkészült kérdőív kitöltésével, így széles spektrumot ölelve fel a magyar kis-, közép- és nagyvállalatok között.

Az elemzések a cégek piaci helyzetét, működési sajátosságait, fejlesztési terveit és jövőre vonatkozó várakozásait vizsgálják. A kérdések egy része megegyezik a 2024-es kutatásban alkalmazottakkal, így az idei adatok közvetlen összehasonlítást is lehetővé tesznek az elmúlt év eredményeivel. Az eredmények segítenek jobban megérteni, milyen tényezők alakítják a hazai cégek működését, versenyképességét és növekedési kilátásait.

A magyar gazdaság fundamentumai szilárdak: a foglalkoztatottság és a beruházások szintje kedvező, a megtakarítási rátánk magas, a külkereskedelmi egyenlegünk pozitív, az országunk tőkevonzó képessége erős, és az állami költségvetés stabil alapokon nyugszik. Az alábbi grafikán a legfontosabb gazdasági mutatókat csoportosítottuk, kiemelve, hogy miben teljesítünk jobban vagy rosszabbul, valamint hol tapasztalható javulás vagy romlás a magyar gazdaság helyzetében az uniós és a visegrádi országok átlagához viszonyítva.

A táblázat rávilágít arra, hogy a pénzügyi helyzet terén komoly kihívásokkal kellett szembenéznünk: elsősorban az árfolyamok ingadozása és a kamatok emelkedése okozott problémákat. E mögött a háttérben az ország földrajzi helyzete húzódik meg, amelyet például a szomszédos területeken zajló háborúk és az energiaellátás bizonytalanságai is befolyásolnak. Továbbá, a rendszerváltás örökségeként fennmaradó magas államadósság szintje is hozzájárul a nehézségekhez, bár fontos megjegyezni, hogy ez az összeg már alacsonyabb, mint az uniós átlag, és nem emelkedett olyan mértékben, mint a többi visegrádi ország esetében.

Az infláció, a jövedelmek alakulása és a vállalati hitelállomány tendenciái az előző évben kedvezőbbek voltak, mint az uniós átlag és a visegrádi országokra jellemző mutatók, azonban még mindig érzékelhető elmaradásunk van. Ezzel szemben az aktivitási ráta és a beruházások visszaesése jelentősebb mértékű volt, mint az EU-s és V3-as átlag, ugyanakkor a szintjük továbbra is jelentősen magasabb.

A globális kapcsolatok révén sajnos nem rendelkezünk elegendő védelemmel.

de az elmúlt öt évet nézve a GDP-növekedése meghaladja az EU-s átlagot, Lengyelország után a második legmagasabb a régióban. (HU:7,9%, EU27: 6,5%, PL:18%, SK:7,8%, CZ:4,9 %). Az Eurostat adatai szerint a vállalkozások termelékenységének növekedése az elmúlt öt évben a többi visegrádi országgal együtt nagyobb, mint az EU-s átlag. Magyarországon a közepes- és a kisvállalkozások termelékenységi elmaradása kisebb a nagyvállalatoktól, mint az Unióban vagy a V3-ban.

A jelenlegi terhek valóban jelentősek, de nem beszélhetünk tragikus helyzetről vagy összeomlás előtti állapotról. Magyarország mostani válságkezelési képességei sokkal erősebbek, mint a rendszerváltás idején vagy a 2008-2012-es időszakban. Ennek egyik kulcsfontosságú tényezője a vállalkozói szféra fejlődése: a vezetők tapasztalatot gyűjtöttek, míg a cégek rezilienciájukat tovább növelték. Képesek hatékonyan kezelni a kihívásokat, és tudják, hogy milyen stratégiák révén léphetnek túl a puszta túlélésen, hogy valóban előre tudjanak haladni.

Ez az év valóban kihívásokkal teli volt: sokan tapasztalták, hogy az ügyfélszám, az értékesítés és a nyereség inkább csökkent, mintsem emelkedett. A vállalatok kétharmadának azonban sikerült stabilizálnia vagy akár növelnie ügyfelei számát. Ugyanakkor az értékesítési volumen a cégek felénél, míg a nyereség több mint felénél visszaesett.

2025-re a költségoldali nyomás válik a legfőbb kihívássá a vállalkozások számára. A vállalatok többsége a bérnövekedés finanszírozásának nehézségeit emelte ki, míg a kereslet csökkenése a második leggyakrabban előforduló problémaként jelentkezik. A következő három évben a vállalkozók többsége kivárásra és optimizmusra helyezi a hangsúlyt. Ugyanakkor a cégvezetők negyede borúlátó, és a megkérdezettek 40%-a nem vár jelentős változásokat. Érdekes módon az optimisták száma másfélszerese a pesszimistákénak, ami arra utal, hogy a vállalkozók többsége még mindig reménykedik a kedvezőbb jövőbeli kilátásokban.

A jövőbeli elképzelések tükrében megállapítható, hogy a fejlesztési irányvonalak középpontjában a termékek egyedi jellemzőinek kiemelése és a működés minőségének fokozása áll. Ezáltal a versenyképesség és a termelékenység növelésére irányuló törekvések hangsúlyosabbá válnak. A kihívások ellenére egy új lehetőség rajzolódik ki a magyar vállalkozások számára, amely a termelékenység és a versenyképesség jelentős előrelépését ígéri.

A vezetők prioritásai között a bevételi oldal megerősítése kiemelt szerepet kap: az ügyféligények maximális kielégítése és az értékesítési csatornák innovatív fejlesztése állnak a középpontban, ezáltal megelőzve a termelési folyamatok vagy a belső működés hatékonyságának javítását.

Az elmúlt év során végrehajtott beruházások túlnyomó része 2025-re a hatékonyabb működés és a modern technológiák integrálására irányult. A megkérdezett vállalatok felének sikerült ilyen irányú fejlesztéseket megvalósítania. A harmadik leggyakoribb fókuszpont az új termékek vagy szolgáltatások piacra dobása volt, míg az informatika és a munkavállalók fejlesztése szintén bekerült a legfontosabb öt beruházási cél közé.

A magyar vállalkozások világát folyamatosan feszítő és állandó versenyformák határozzák meg. A nyomás minden irányból érezhető, és ez folyamatos alkalmazkodásra ösztönöz. A helyzet összességében stabilnak mondható: a verseny intenzitása nem mutatott érdemi eltérést az előző évhez képest, ami arra utal, hogy a piac felépítése és a vállalkozások közötti kapcsolatok alapvetően megmaradtak.

A tartós nyomás arra sarkallja a vállalatokat, hogy tudatosan fejlesszék képességeiket. Ezt a jelenséget jól tükrözi a versenyérzet és a versenyelőny közötti kapcsolat. Azok a cégek teljesítenek a legjobban, amelyek vagy rendkívül erősen érzékelik a versenyt, vagy éppen ellenkezőleg, egyáltalán nem tapasztalják annak hatását. Az első csoport számára a túlélés kulcsa a hatékonyság folyamatos növelése, míg a második csoport, amely nem érzékeli a versenyt, olyan piaci helyzetet alakított ki, amely stabil és nehezen támadható.

Az olcsóbb termelés képessége, a jobb minőség, (illetve mélyelemzéseink szerint a pontosabb teljesítés és a termékek vagy szolgáltatások egyedi sajátosságai is) mind olyan tényezők, amelyek erősítik a cégek piaci pozícióját. A verseny hiánya ilyenkor nem a piac zártságát jelzi, hanem azt, hogy a cég már olyan szintű megkülönböztethetőséget és minőséget képvisel, amely révén kiemelkedik a mezőnyből.

A vállalkozások sikeressége, önbizalma és jövőbeli kilátásai szoros kapcsolatban állnak a versenyelőny meglétével. A magasabb teljesítmény, kedvezőbb piaci pozíció és pozitív jövőképek gyakran kéz a kézben járnak – azok a cégek, amelyek erősebb piaci helyzetben vannak, általában magasabb árbevételt érnek el, és tavalyi teljesítményük is kedvezőbben alakult. A jövőre vonatkozóan is optimistábbak. Azok a cégek, amelyek a különlegességre és vevőorientáltságra helyezik a hangsúlyt, kiemelkedőbb eredményeket mutatnak: tudatosan dolgoznak termékeik egyediségének és minőségének fejlesztésén, így hatékonyabban és költségtakarékosabban termelnek, rugalmasabban reagálnak a piaci igényekre, és gyakrabban nyújtanak értéknövelő szolgáltatásokat.

A klaszterelemzés alapján a vállalkozások két fő csoportba sorolhatók: az első kategóriába tartoznak a 'Sikeresek', akik eredményeik alapján kiemelkednek és optimistán tekintenek a jövőbe, míg a második csoport, a 'Követők', a kevésbé teljesítő cégeket öleli fel. A sikeres cégek sokkal aktívabbak a fejlesztéseik terén, mint a követők. Minden vizsgált szempont – legyen szó új termékek vagy szolgáltatások bevezetéséről, technológiai újításokról, stratégiai együttműködésekről vagy munkavállalók képzéséről – esetében a sikeres vállalatok sokkal nagyobb arányban hajtottak végre beruházásokat. Így tehát a tartós piaci siker nem csupán a fejlődés, hanem az innováció és a kockázatvállalás által is meghatározott.

A magyar kapitalizmus jól működik: a piac a jobbaknak hoz sikert és mindenkit az egyedibb, minőségibb, termelékenyebb - versenyképesebb - működésre sarkall.

A vezetők véleménye alapján a fejlesztések végrehajtásának legfőbb gátját a pénzügyi források elégtelensége és a piaci instabilitás képezi. Ezek a tényezők gátolják a projektek előrehaladását és megvalósítását.

A vállalkozások alapvetően saját belső erőforrásaikra támaszkodnak a finanszírozás terén. A külső források – mint például banki kölcsönök, állami támogatások vagy alternatív finanszírozási formák – általában kiegészítő jelleggel szolgálnak. Ez a megközelítés lehetőséget teremt számukra a válságállóságra és a független döntéshozatalra. Így a cégek saját erejükre építve képesek fenntartani és fejleszteni működésüket, ugyanakkor a külső finanszírozási lehetőségek bővülése jelentős impulzust adhat innovációs tevékenységüknek.

Középtávon az árbevétel és a profitráta növekedését várja a cégek többsége - egy éves távon a vállalkozásvezetők több mint fele, öt éves horizonton pedig majd kétharmaduk számít reálértékű árbevétel-növekedésre.

Habár ötödik éve tart a bizonytalanság kora, a cégek harapófogóba kerültek a kereslet esése és a költségek növekedése között, a lélekerejük megmaradt.

A derűlátó vállalkozók még mindig túlsúlyban vannak a pesszimistákkal szemben.

A magyar vállalkozóké egy kemény világ, a mindennapok meghatározója a nemzetközi kitettségből közvetkező bizonytalanság és szűk mozgástér. Ennek az az oka, hogy a globális értékláncok rendjében sikeres stratégia elsősorban a beszállítói betagozódásra vagy a kisebb és/vagy átmeneti piaci rések betöltésére építhető.

A válság kényszere minőségi és termelékenységi előrelépésre ösztönöz, amely egy versenyképességi fordulat lehetőségét rejti magában. A magyar gazdaság szilárd alapokon nyugszik: a makrogazdasági mutatók stabilak, és a vállalkozások rendkívül alkalmazkodóképesek. Ez nem csupán a több évtizedes tapasztalatok gyümölcse, hanem a verseny is, amely rendszert és inspirációt ad: folyamatos fejlődésre ösztönöz, az innováció mozgatórugója pedig az a törekvés, hogy egyedi megoldásokat kínáljunk, amelyek hozamot és biztonságot biztosítanak.

A vállalkozók számára kulcsfontosságú a piaci belépés lehetősége, a stabil környezet megteremtése, valamint a finanszírozási lehetőségek szélesítése. Ha ezen feltételek adottak, a többit már könnyedén megoldják.