VEOL - Egyiptom az álmok földjén Egyiptom, a fáraók birodalma, mindig is lenyűgözte az emberiséget. Az ősi piramisok árnyékában, a Nílus kanyargós partjainál, a múlt titkai és a jövő reményei találkoznak. Az álmok szőtte homokdűnék között, ahol a napleme
Ákody Zsuzsa regényének története izgalmasan két különböző időszakban bontakozik ki: a modern kor valóságában és az ókori Egyiptom fáraóinak titokzatos világában. A két idősík párhuzamosan halad, felfedve a múlt és a jelen közötti rejtett összefonódásokat.
Az új könyv cselekménye lenyűgöző módon két különböző időszakot ölel fel: a modern világ izgalmait és az ókori Egyiptom fáraóinak titokzatos világát.
Anna, a főszereplő, egy intézet falai között nőtt fel, és egyetlen célja, hogy rátaláljon a saját helyére a világban. Férjével együtt egy szürke, megszokott életet élnek, ám egy váratlan fordulat következik be, amikor Anna különös és rejtélyes álmokkal kezd találkozni. Az álom világában, amely az ókori Egyiptom szívében bontakozik ki, híres fáraók és erős asszonyok tűnnek fel. Álmában feltűnik Tutanhamon, a fiatal fáraó, akinek uralkodása csupán rövid ideig tartott, de akinek nevét a történelem őrizte meg. Sírja, amely az egyetlen teljes épségben fennmaradt királysír, sok évszázaddal halála után is lenyűgöző titkokat rejt. A gyermeki ártatlanság és a felnőtt világ súlya között egyensúlyozva Anna a fáraó életén keresztül próbálja megérteni saját sorsát. Eközben Ehnaton, a nagy reformer fáraó, szintén életre kel az álomképekben. Ehnaton vágyott arra, hogy új, fényes fővárost építsen, és elűzze a babonaságot, hogy népének jobb életet biztosítson. Ám végül, ironikus módon, utódai elfeledték őt, nevét eltüntették a királylistákról. Anna története, amely a múlt és a jelen között feszül, a felfedezés, az identitáskeresés és a múlt tanulságainak megértéséről szól. Ahogy egyre mélyebbre merül álmaiban, úgy a saját életének rejtélyeit is fel kell tárnia, hogy végre megtalálja a helyét a világban.
A szereplők közül Teje királyné emelkedik ki leginkább a varázslatos vonzerejével. Ő nem csupán egy szerető feleség, hanem odaadó anya is, akinek szíve tele van bölcsességgel és szeretettel. Amikor Egyiptom múltjáról és jövőjéről mesél, szavai olyanok, mint egy gyönyörű dallam, amely a fáraók korának titkait és a jövő reményeit szövi össze. Az ő történetei nemcsak a birodalom dicsőségéről szólnak, hanem a család fontosságáról és az összetartozás erejéről is. Teje királyné szavaiban ott rejlik a múlt és a jövő összhangja, amely inspirálja népét a fejlődés és az egység útján.
A gyerekek, ezer meg ezer kisgyermek, akik felnőtté érve újabb életet hoznak a világra, Egyiptom történetének múltját és jövőjét képviselik. A múltat, amelyet ősapáink utódai formáltak, és amelyet ők álmodtak meg, valamint a jövőt, amit mi, a saját gyermekeink, unokáink és dédunokáink fogunk létrehozni.
Teje, a lenyűgöző szépségű és rendkívül okos asszony, nem csupán férje, hanem Egyiptom sorsának irányítója is, miközben az uralkodó hosszú ideig tartó betegségével küzd. A család férfitagjait, az istenkirályokat sújtó depresszió és a túlérzékeny idegrendszer miatt az asszonyok szerepe a társadalomban és a magánéletben egyaránt felértékelődött. Teje királyné elsőszülött fia, a trónörökös, az örök ifjúság szimbóluma, akinek harci kocsija olyan gyorsan száguld, mint a szél, miközben a papok hatalmát próbálja megingatni. Olyan elképesztően vonzó, jóságos és fiatal, hogy elkerülhetetlen, hogy végül kudarcot valljon.
Az időszámításunk előtt a tizennegyedik század sötét, intrikákkal teli világába lépünk, ahol a hatalomért folytatott harcok árnyékában az istenek küzdelmei is megjelennek. A ragyogó paloták falai között titkos szövetségek és érdekházasságok szövődnek, miközben a fáraók trónusaiért folyó játszmák során gyilkosságok és árulások árnyékolják be a hatalom legmagasabb csúcsait. Az emberek sorsa a felsőbb hatalmak játszmáiban forog kockán, ahol a hűség és a árulás határvonalán táncolnak a földi halandók.
Reggelente Anna egyre inkább a kétségbeesés szorításában ébred, az álmai valóságossága miatt pedig attól fél, hogy az őrület lassan, de biztosan eluralkodik rajta, akárcsak a régmúlt fáraókon. Bár soha nem látogatta meg Egyiptom földjét, és a történelem könyveit is alig lapozgatta, éjjelente mégis a XVIII. dinasztia fáraóinak, asszonyainak és udvaruk színes karaktereinek világában bolyong. Retteg a diagnózis lehetőségétől, mégis, a válaszok keresése érdekében pszichiáterhez fordul. Ám nem sejti, hogy e döntésével csak egy újabb, váratlan bonyodalmat sző az életébe.
A szerző jelenkorban játszódó írásai a lélekről szólnak, s mivel Anna ma él, az érzelemvilága meghatározó; minden történés oka az ő elméjében és egyéniségében keresendő.
Ákody Zsuzsa regénye a Pen-Dent Bt. gondozásában látott napvilágot.
