Vége az építkezési láznak Magyarországon? Egy új fejezet nyílik az ingatlanpiacon - Pénzcentrum Az ingatlanpiac Magyarországon átalakulóban van, és úgy tűnik, hogy a korábbi építkezési láz lecsengőben van. Az elemzők szerint egy új korszak előtt állunk,
A csökkenő új lakás-kereslet csak egy az európai demográfiai változás számos következménye közül amellyel szembesülünk - de kétségtelenül egy új paradigma az európai építőipar számára - véli Nejra Macic, az Euroconstruct norvég elemzője.
Az utóbbi évek során Norvégiában, valamint számos európai országban a lakó- és üdülőépületek építése drámai mértékben csökkent, és az új nem-lakóépületek kialakítása is viszonylag alacsony szinten stagnált. Általánosságban elmondható, hogy az új építkezések volumene meredek hanyatlásnak indult az európai piacon. Az Euroconstruct friss, rövid távú előrejelzései szerint azonban az idei évtől kezdődően reményeink szerint javulás tapasztalható, és az új épületek építése a következő években fokozatosan emelkedhet erről a mélypontról. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy jelentős strukturális átalakulások zajlanak, amelyek arra utalnak, hogy az új normális szint várhatóan lényegesen alacsonyabb lesz, mint amit a pandémia előtt megszoktunk.
Ukrajna újjáépítése kulcsszerepet játszik abban, hogy mérsékelje az új ingatlanok iránti kereslet hosszú távú csökkenését Európa-szerte. Itt azonban nem új épületek létrehozásáról van szó, hanem a lerombolt struktúrák helyreállításáról, amely a meglévő épületállomány helyett inkább a hiányzó elemek pótlására összpontosít.
Az éghajlatváltozásra való reagálás, a megújuló energiaforrások irányába történő elmozdulás, valamint az európai szintű infrastrukturális fejlesztések óriási tőkebefektetéseket követelnek meg. Ennek következtében várhatóan a kamatlábak a jövőben is viszonylag magas szinten maradnak. Továbbá, az építési költségek is tartósan magasak lehetnek, mivel a kibocsátási kvóták árai emelkednek, és az EU fokozatosan megszünteti a cement- és acélipar kibocsátási egységeinek ingyenes kiosztását.
A felújítások és átalakítások szerepe egyre jelentősebbé válik, a frissen épített ingatlanok kárára, mivel az éghajlatváltozásra való reagálás során szükségessé válik a zöldtetők, a hatékony vízelvezetési rendszerek, az utólagos szigetelés, a korszerű ablakok, a napelemek és a geotermikus fűtés alkalmazása. A jövőben a meglévő épületek fenntartására és hosszabb távú használatára kell fókuszálnunk, hogy támogassuk a körforgásos gazdaság céljait, amelyek a kibocsátás és a hulladék csökkentésére irányulnak, hiszen a bontás és az új építkezések sokszor jelentős környezeti terheket róhatnak. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy bizonyos mértékben új épületek is épüljenek a régi ingatlanok mellett.
Európa csökkenő népessége, a jelentős öregedéssel párosulva, kevesebb alapterületet igényel majd. A Világbank előrejelzése szerint 2050-re Európa lakossága várhatóan minden egyes évben csökkenni fog. Míg a 15-64 éves korosztály 1992-ben a lakosság 67,6%-át tette ki, idén ez 63,1%-ra csökkent, és várhatóan tíz éven belül 59,7%-ra esik le. Az összes korcsoport éves népességnövekedése az 1960-as évek elején közel 0,9% volt, 2004-ben 0,5%-ra esett vissza, míg tavaly nulla alá ment le. Ez a demográfiai változás csökkenteni fogja az új épületek iránti keresletet a jövőben.
Norvégiában is megfigyelhető ez a tendencia, bár nem olyan drámai mértékben, mint Európa más részein. A 15-64 éves korosztály aránya 2009-ben érte el a csúcsot, ekkor a teljes népesség 66,3%-át tette ki. Az idei évre ez az arány 65%-ra csökkent, és várhatóan a jövőben még inkább csökkeni fog. Az ukrán menekültek 2022-es érkezése óta a népesség növekedése erőteljes volt, azonban tavaly ez a folyamat jelentősen lelassult. A legmagasabb érték egyetlen negyedévben 14 700 ukrán menekültet regisztrált, míg az idei első negyedévben ez a szám 2 900-ra csökkent, ami 2004 óta a legalacsonyabb népességnövekedést jelenti Norvégiában (kivéve a 2020-as pandémia időszakát).
Az irodaterületek iránti hosszú távú kereslet várhatóan csökkenni fog a mesterséges intelligencia miatti termelékenységnövekedés miatt, valamint az egészségügyi és gondozási szakmákban jelentkező növekvő munkaerőigény miatt. Bizonyos irodaépületeket valószínűleg átalakítanak majd, míg új épületek épülnek továbbra is ahol a legnagyobb a kereslet, de összességében az új építések száma csökkenni fog. Ugyanez vonatkozik a kiskereskedelmi épületekre is, mivel az e-kereskedelem továbbra is fokozatosan felváltja, bár nem teljes mértékben, a fizikai üzleteket. A szállodaépületeket ez kevésbé fogja érinteni, mint más típusú kereskedelmi épületeket, míg az egészségügyi és szociális épületek lehetnek az egyetlen épülettípusok, amelyek bővülhetnek.
