Létezik egy vallási közösség, ahol a tagok számára az allergia fogalma teljesen ismeretlen, mintha sosem létezett volna számukra. Az életüket áthatja a természet és a harmónia, így számukra az allergiás reakciók csupán egy távoli mese marad.

Az Indiana állam északi részén található amish közösség valószínűleg az egyetlen olyan csoport a világon, amely mentes az allergiás megbetegedésektől. De vajon mi rejlik a titkuk mögött? Csak a természet és az állatokkal való szoros kapcsolatuk lenne a megoldás? Ezt az elméletet megkérdőjelezi a habánokkal való összehasonlítás, akik szintén a természet közelében élnek, mégsem tapasztalják ezt a szintű egészségi állapotot.

Bár a világban egyre több allergiás betegség bukkannak fel, az amish közösség tagjai még mindig mosollyal az arcukon reagálnak, amikor a kutyaszőrtől való vakarózásról, a mogyorótól való rosszullétről, vagy a pollenekkel szembeni állandó tüsszögésről esik szó. Érdekes módon az amish gyermekek csupán 7 százaléka szenved allergiától, szemben az amerikai átlaggal. Sőt, amikor más, nem amish farmer gyerekeket is megvizsgáltak, világossá vált, hogy az amishok egyfajta különleges védettséggel bírnak.

Amerikában a gyerekek körülbelül 8-10, az amish kiskorúak csupán 1-2 százaléka asztmás. Úgy tűnik, bizonyos típusú gazdálkodási gyakorlatok, elsősorban a nagyon hagyományosak, rendkívüli védőhatást fejtenek ki és elhárítják az asztmát vagy az allergiát.

Az amish közösségek hagyományos, fenntartható földművelési módszereket alkalmaznak, családi tehenészeteket működtetnek, és lovakat használnak a munkájuk során, legyen szó szántásról vagy szállításról. A legutolsó statisztikák szerint körülbelül 400 ezer amish él az Egyesült Államokban, főként Pennsylvaniában, Ohióban és Indianában. Érdekes módon ők szinte egyáltalán nem szenvednek az elmúlt évszázadban elterjedt allergiás megbetegedésektől, mint például a szénanátha, asztma, ételallergia vagy ekcéma. Míg a fák, fűfélék és gyomok pollenjére adott allergiás reakciók már az 1800-as évek elején felütötték a fejüket, és 1900-ra járványos méreteket öltöttek Európában és Észak-Amerikában, az amishok úgy tűnik, hogy védettek ezekkel a modern problémákkal szemben.

Az 1960-as években kezdett el teret hódítani a gyermekkori asztma, majd három évtizeddel később egy újabb egészségügyi probléma jelent meg: az ételallergiák, amelyek közé tartozik a tehéntej, a mogyoró és a tojás allergiája. Ezeknek az állapotoknak a hátterében gyakran a légszennyezés, a nem megfelelő táplálkozás és az egészségtelen életmód áll. Az utóbbi évtizedekben pedig egy új elmélet, a higiéniai hipotézis is népszerűvé vált. Ez a teória azt sugallja, hogy a gyermekek nem érintkeznek elegendő mikrobával, mivel túl steril környezetben nőnek fel. Ennek következményeként gyengébbé válik az immunrendszerük, és felnőttkorukban hajlamosabbak lesznek a betegségekre és az allergiás reakciókra. Ezt a gondolatmenetet először David Strachan immunológus vetette fel 1989-ben.

A szénanátha és az ekcéma előfordulása a többgyerekes családokban általában ritkább, ami talán annak tudható be, hogy a higiéniai normák nem annyira szigorúak, amikor 3-4 vagy még több gyermek futkározik a szülők lába körül. Későbbi kutatások megerősítették ezt a higiéniai hipotézist a háziállatokkal kapcsolatban: azok a gyerekek, akik sok négylábú (vagy akár kacsák) között nőnek fel, kisebb eséllyel szenvednek asztmától, szénanáthától vagy ekcémától. Azonban a testvérek és az állatok jótékony hatásait is felülmúlja az a tapasztalat, ha valaki egy valódi farmon nő fel. Ennek a pozitív hatásai nemcsak Észak-Amerikában, hanem Európában, Ázsiában és Dél-Amerikában is megfigyelhetők.

Az amishok a legjobbak allergiamentesség terén, de más hagyományos életmódot folytató anabaptista közösségeknél is megfigyelték a jótékony hatásokat: a habánoknál (akiket szép kerámiáikról is ismerhetünk) szintén sokkal ritkábban fordul elő az allergia, mint nálunk, de még így is hatszor magasabb az allergiás szenzibilizációjuk, mint az amishoknak. Nagy különbség van ugyanis abban, hogy milyen mezőgazdasági környezet veszi körül az embereket és milyen intenzitással. A habán várandós nők például nem mehetnek be az istállókba, a gyerekek pedig csak 12 éves koruk után, mikor már kezdenek beletanulni a munkákba. Az amish gyerekek bezzeg jóformán ott nőnek fel.

Az amish és habán házikörnyezet mikrobiális mintáit vizsgálva megfigyelték, hogy az amish otthonokban a mikrobiális szennyeződés szintje csaknem hétszer magasabb, mint a habán házakban. Érdekes módon, az amish házakban élő egerek szinte immunisak az allergénekre, hiszen nem mutatnak betegségeket, még akkor sem, ha allergén anyagokkal kerülnek kapcsolatba. Ezzel szemben a habán egerek érzékenyebben reagálnak a környezetükben lévő allergénekre.

2023-ban az amish mezőgazdasági por elemzése során olyan fehérjéket találtak, amik tele voltak mikrobák és növények molekuláival. Ezek védő hatást fejtettek ki a légutaknál, de a bélrendszerre és a nyálkahártya más részeire is pozitívan hatottak. A gyerekeknél pedig azért működnek jól, mert az élet első egy-két évében az immunrendszer gyorsan fejlődik, a környezeti ingerekre baktériumaink érzékenyen reagálnak. Ha hasznos kórokozókkal találkoznak, aktiválódik és erősödik védekező rendszerünk és ez csökkentheti a később kialakuló allergia kockázatát.

Néhány évvel ezelőtt egy érdekes kutatás keretében összehasonlították a rochesteri (New York állam) és a mennonita csecsemők bélmikrobiomját. Az eredmények lenyűgözőek voltak: a mennonita csecsemők körében közel háromnegyedük rendelkezett a B. infantis nevű baktériummal, amelyről ismert, hogy jelentősen csökkenti az allergiás megbetegedések kockázatát. Ezzel szemben a rochesteri csecsemők csupán 21%-ánál mutatták ki ezt a jótékony baktériumot. Az eltérés figyelemre méltó, és újabb adalékokat szolgáltat a bélmikrobiom szerepéről az egészségügyi kockázatok alakulásában.

Az egyik tudós úgy zárta le a kutatás eredményeit, "nem hiszem, hogy minden családnak adhatunk egy tehenet, de ez a mezőgazdasági környezet megtaníthat minket arra, mennyire fontos az, hogy milyen anyagokkal segítjük az immunrendszer erősödését".