Képzeld el, hogy egy titokzatos szállodában jársz, ahol a sötét folyosókon a múlt árnyai keringenek. Itt a szellemek nem csupán tétlenül lebegnek, hanem biliárdgolyókkal játszadoznak, mintha az időtlen szórakozás lenne az egyetlen dolog, ami összeköti őke
Az Egyesült Királyság déli vidékének varázslatos Somerset megyéjében rejtőzik a Sparkford Inn, mely évszázadok óta vendégeket fogad. E régi, titokzatos épület falai között számos legenda kering a kísértetekről, akik állítólag még mindig itt tartózkodnak. Nem meglepő, hogy a szellemvadász csoportok rendszeresen felkeresik a helyszínt, hogy felvételeket készítsenek és elemezzék a paranormális jelenségeket. De vajon mit gondol minderről a tudományos világ? A kutatók gyakran szkeptikusan állnak a témához, és inkább a bizonyítékok és a racionális magyarázatok keresésére összpontosítanak, mintsem a természetfeletti hiedelmek megerősítésére. Az ilyen megközelítések feszültséget teremthetnek a kísértetvadászok és a tudományos közösség között, akik mindkét oldalról próbálják megérteni és értelmezni a rejtélyes jelenségeket.
Vitatható, hogy a szellemek kutatása mennyire számít tudományos tevékenységnek, mégis a brit SPI UK (Somerset Paranormal Investigators UK) 2012 óta elkötelezetten, műszerekkel és alapos eset-analízisekkel próbálja alátámasztani a túlvilág létezését. Az élet és halál határvonalán létező szürke zóna, ahol a se nem ide, se nem oda tartozó lelkek beragadhatnak, mindig is lenyűgözte az emberi képzeletet, függetlenül a kultúráktól és a történelmi korszakoktól. E témában számos utalást találunk, például az ókori egyiptomi sírfeliratokban, a régi kínai mítoszokban, az Odüsszeiában és természetesen Shakespeare Hamletjében is.
Talán az sem véletlen, hogy a járványoktól és betegségektől, magas csecsemő- és gyerekhalandóságtól sújtott viktoriánus kori Angliában terjedt el a post mortem fotózás és alakult meg az első szellemeket vizsgáló társaság. 1882-ben a paranormális vizsgálatokat tudományosabb mederbe terelték, mikor tudósok és értelmiségiek egy csoportja fizikusoktól újságírókig megalapította a The Society for Psychical Research (SPR) szervezetet Londonban. Kitűzött célja volt a tudományos módszerek és elvek alkalmazása a természetfeletti jelenségek tanulmányozására, beleértve a telepátiát, a médiumokat és a paranormális jelenéseket.
Két évvel később megalakult az American Society for Psychical Research, mikor William Barrett fizikus meggyőzte tekintélyes tudományos kollégáit, például Alexander Graham Bellt, a telefon feltalálóját és William Jamest, az amerikai pszichológia atyját, hogy létfontosságú lenne a tudományos módszer a paranormális jelenségek vizsgálatában. James is részt vett néhány szeánszon, hogy megértse az emberi tudat mélységeit, és feltárja, túlléphet-e a tudat a fizikai testen. Persze idővel változott a szellemeket kutató szervezetek módszertana: eleinte megfigyelések és interjúk domináltak a szeánszok, médiumok mellett, a technológia fejlődésével azonban új műszereket kezdtek használni.
A Somerset megyei Sparkford Inn híres szellemfiúja rendszerint váratlanul megjelenik, és ilyenkor különös, rejtélyes események sorozata is bekövetkezik. Az ott tartózkodók gyakran beszámolnak furcsa zajokról és elmosódott árnyakról, amelyek csak tovább fokozzák a hely misztikumát.
A személyzet és a vendégek évek óta tapasztalják ezeket a furcsa eseményeket, de suttogásokat is hallottak már üres szobákból és láttak 3 kísérteties alakot: egy kisfiút, egy férfit és egy nőt. Az SPI is megérkezett hát a délnyugat-angliai szállóhoz, hogy alaposan kivizsgálja a késő középkor óta mindig szálláshelyként funkcionáló épületet.
A szellemvadászok egy különleges elektromágneses térérzékelőt (EFM) és hőkamerákat hoztak magukkal a vizsgálataikhoz. Bár egyikük sem rendelkezik tudományos diplomával, hosszú évek tapasztalatával a hátuk mögött rendszeresen látogatják a szellemgyanús helyszíneket, és minden észlelést alaposan dokumentálnak, legyen az tapasztalt vagy éppen ellenkezőleg. Még nem akadtak olyan meggyőző bizonyítékokra, amelyek a szellemek létezését alátámasztanák, így a Sparkford Innben töltött idő alatt is üres kézzel távoztak. A fiú szelleme miatt azonban hoztak magukkal néhány játékot: mackót, labdát és játékórát, hogy ezekkel csalogassák elő őt. Az egyik idősebb csapattag még hangosan énekelni is próbált, de a kísérteties csendben minden próbálkozásuk hiábavalónak bizonyult.
Lalla, a SPI-csoport egyik tagja, megosztja velünk, hogy a szellemeknek hatalmas mennyiségű energiára van szükségük ahhoz, hogy belépjenek az élők világába. Reményeik szerint a használt eszközök képesek érzékelni, ha a környezet elektromágneses energiája megváltozik, jelezve, hogy más entitások is jelen vannak. Digitális hangrögzítők aktiválódnak, és figyelik a légnyomás és a páratartalom apró ingadozásait, amelyek szintén megváltoznak, ha valamilyen lény van a közelben. A rádiófrekvenciát monitorozó műszer néha titokzatos hangokat rögzít, mint például egy szinte észlelhetetlen suttogást, amely talán a másik világból érkezik. Azonban a bizonytalanság forrása abban rejlik, hogy a műszerek rendkívül érzékenyek, és előfordulhat, hogy a hallott hangok csupán a közeli emberek beszélgetéséből származnak.
Christopher French, brit pszichológus, aki egyébként a Londoni Egyetem Goldsmiths Pszichológiai Tanszék paranormális jelenségeket kutató pszichológiai egységének vezetője is, ezt hangsúlyozza: az eszközök gyakran félrevezetik az embereket, ezért minden lehetséges magyarázatot meg kell vizsgálni. Szerinte a Sparkford Innben hallható és sikeresen rögzített hangok a közelben tartózkodó emberektől eredhetnek, vagyis véletlenszerű háttérzajról van szó. Szerinte a következetes adatgyűjtés hiánya is gondot okozhat az objektív vizsgálatok és következtetések levonásánál. Hozzátéve, az SPI csapat nem jól csinálja a dolgát, mivel
Ilyen tudományos értékelés nélkül a műszerek pontossága paranormális használat esetén továbbra is erősen megkérdőjelezhető. A hőkamerán megjelenő fantomkörvonalak pedig általában porszemek.
Bárhogyan is igyekeztek, a szellemek titokzatos játékszabályai szerint döntik el, mikor lépnek színre, ha egyáltalán hajlandóak megmutatkozni. Ezúttal viszont nem a szellemvadászok voltak a tanúi a furcsa eseménynek. Szeptemberben egy szokatlan eset borzolta a szállóvendégek kedélyeit: a biliárdasztal környékén az igazgató asszisztensét váratlanul eltalálta egy biliárdgolyó, ám a szemtanúk biztosan tudták, hogy nem a játékosok dobták, és az ő golyóik is megmaradtak, mind egy szálig. A környéken senki más nem tartózkodott, így az incidens nagy riadalmat keltett, és hosszú időre beszédtémát szolgáltatott a vendégek között.
Egy másik napon is érdekes incidens zajlott: több szállodai munkatárs tanúja volt annak, hogy egy üres kétliteres vodkás üveg hirtelen lepottyant a bortartóról, és csúnyán összetört a padlón, noha senki nem tartózkodott a közelben. Az SPI nyomozói úgy vélik, hogy ezek a furcsa események nem csupán a véletlen művei, míg a tudományos közösség fenntartja a szkepticizmusát.
