A németek most lehetőséget kapnak arra, hogy saját stílusukban búcsúzzanak a híresen magas életszínvonaluktól.
Egy szakértő szerint Németországnak érdemes lenne az Egyesült Királyság brexit utáni tapasztalatait figyelembe véve újraformálnia gazdasági struktúráját. Ezzel a lépéssel az életszínvonal csökkenése nem drámai mértékben, hanem fokozatosan, egy kisebb lépéssel valósulna meg.
Németországnak át kellene vennie az Egyesült Királyság tapasztalatait, amelyeket a brexit után szerzett. Ezzel biztosíthatná, hogy iparának leépülése ne egy sokszerű vagy egy fokozatos életszínvonal-romlást hozzon, hanem csak egy egyszeri, elviselhető visszaesést - véli Carsten Brzeski, az ING közgazdásza, akinek egyébként Németország a szülőföldje.
Az ipari termelés váratlan csökkenése mellett az új amerikai kormányzat esetlegesen bevezetett büntetővámjai tovább súlyosbíthatják a helyzetet Európában. Brzeski megállapítása szerint kulcsfontosságú, hogy a németeknek újra kellene gondolniuk gazdasági stratégiáikat, ami erőteljes párhuzamot mutat azzal, amit a britek tapasztaltak, miután kiléptek az Európai Unióból, és ezzel drámaian romlottak a vállalatok nemzetközi piaci helyzetei.
A szakértő véleménye szerint a német gazdaság egészen 2020-ig, a koronavírus-járvány kitöréséig igazán kedvezően teljesített, legalábbis a felszínen. A német vállalatok a határokon túli országokat csupán exportpiacként kezelték, és nem vették észre, hogy ezek a piacok inspirációt nyújthatnának a saját működésük újragondolásához. Most itt az ideje, hogy ezen a gondolkodásmódban változtassanak. Nem elég csupán a "brit modellt" másolniuk, hiszen az valójában nem létezik; sokkal inkább újra kell gondolniuk, milyen üzleti stratégiák mentén kívánják folytatni tevékenységüket. Az Egyesült Királysággal kapcsolatos előrejelzések azt ígérték, hogy a brexit következtében a gazdaság mély recesszióba süllyed, és az export jelentős csökkenést szenved el az uniós kilépés miatt. Azonban a valóságban nem sok mindenből lett igaz.
A London School of Economics 2024-es jelentése rámutat, hogy a brit export a brexit után is hasonló ütemben növekedett az európai országok felé, mint ahogyan azt a kilépés előtt tapasztalhattuk. A jelenség hátterében az áll, hogy a klasszikus termékkivitel helyét fokozatosan átvette a szolgáltatások exportja. Ehhez a kategóriához tartozik többek között a tanácsadási, pénzügyi és oktatási szolgáltatások nyújtása.
Brzeski megfigyelése szerint Németországban a politikai diskurzus középpontjában az áll, hogy miként frissíthetik fel a régi gazdasági struktúrákat, ahelyett, hogy arról beszélgetnének, mivel lehetne azokat teljesen kiváltani. Például, ha egy mérnök elveszíti a munkáját a Volkswagennél, lehetősége nyílik arra, hogy Berlinben egy bárban helyezkedjen el, ahol a munkaerőhiány miatt kereslet van. Bár a jövedelme valószínűleg alacsonyabb lesz, ez mégis egy olyan megoldás, amely segíthet neki abban, hogy ne kerüljön teljesen kilátástalan helyzetbe, csupán egy fokkal romoljon a helyzete.
Az ING elemzése alapján a német gazdaság valószínűleg nehezen tudja elkerülni a közelgő téli recessziót. Az 2019-es, a pandémia előtt utolsó békeévhez viszonyítva a GDP mindössze 0,1 százalékos növekedést mutatott, amely a G7 országok közül a leggyengébb teljesítménynek számít. Ezzel szemben az Egyesült Királyság gazdasága ebben az ötéves időszakban 2,9 százalékkal bővült. A helyzetet súlyosbította az olcsó orosz gázellátás elvesztése, amely az Ukrajnában kirobbant háború következménye, továbbá a kínai gazdaság lassulása és átalakulása is érezhető hatással volt. Ennek következtében a német autógyártók piaci részesedésükből is veszítettek. Az ING prognózisa szerint Németországnak a következő évtizedben évente a GDP 1,5 százalékát kellene a gazdaságának átalakítására fordítania.
