Uniós biztos: A kisebbségi jogok védelme elengedhetetlen követelmény Ukrajna uniós integrációjához.

Marta Kos, az Európai Unió bővítéspolitikáért felelős képviselője személyesen látogatja meg Ukrajna keleti területeit, hogy első kézből tapasztalja meg a helyi magyar és szlovák kisebbség helyzetét a háború sújtotta régiókban. Az ukrán állam uniós csatlakozása számos szempontból vonzó lehet az EU számára, azonban a három éve dúló konfliktus, a hatalmas mezőgazdasági területek kérdése, valamint a jogi keretek kidolgozása komoly kihívások elé állítják a folyamatot. E problémák megoldása nélkül valószínű, hogy több uniós tagállam is óvatosan viszonyulna Ukrajna felvételéhez.

Ukrajna uniós integrációs törekvéseinek kulcsfontosságú eleme a nemzeti kisebbségek jogainak védelme. Az Európai Bizottság 2022-ben hét alapvető ajánlást fogalmazott meg Kijev számára, amelyek teljesítése elengedhetetlen a tárgyalások előrehaladásához. Különösen érzékeny téma a kisebbségi közösségek, így a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati és oktatási jogainak biztosítása, amely a folyamat során kiemelt figyelmet igényel.

Ebben a különleges környezetben érkezett Kárpátaljára Marta Kos, az Európai Unió bővítéséért felelős biztos, aki több kisebbségi iskolát is meglátogatott, majd Ungváron a közönség elé lépett. A politikai vezető kiemelte, hogy:

Az Európai Unió számára a kisebbségi jogok védelme alapvető érték, amelyet minden tagállamnak, valamint a csatlakozni szándékozó országoknak is tiszteletben kell tartania.

Kos saját hazáját, Szlovéniát hozta példaként, ahol a magyar és olasz kisebbségek különleges státuszt élveznek, illetve kiemelte: az európai tapasztalatok bizonyítják, hogy a kisebbségek megbecsülése erősíti a közösségeket.

Ukrajna eredetileg már a függetlensége elnyerése után törvényben ismerte el a nemzeti kisebbségeket, ám a 2014-es orosz behatolásra válaszul adott 2017-es oktatási és nyelvi reformok körüli viták Kos meglátásában világossá tették, hogy további kiigazításokra van szükség.

A 2023 decemberében elfogadott új kisebbségi törvény jelentős előrelépésnek tekinthető, azonban fontos kiemelni, hogy a tényleges siker kulcsa a végrehajtás minőségében rejlik. A kisebbségi közösségekkel folytatott őszinte párbeszéd és a megfelelő intézményi infrastruktúra kialakítása nélkül a bevezetett reformok nem fognak érdemi és tartós változásokat eredményezni.

Kos szerint az ukrán kormány már elkötelezte magát amellett, hogy még idén rendezi a kisebbségi nyelvek oktatási és közéleti használatának jogi kereteit, valamint javítja a politikai képviselet lehetőségeit. Hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések elengedhetetlenek az uniós csatlakozási tárgyalások úgynevezett "alapvető" fejezetének lezárásához.

Az Európai Bizottság felelősségteljesen vállalja, hogy biztosítja és szigorúan nyomon követi a kötelezettségek betartását.

A biztos véleménye szerint az EU-tagság különösképpen a határ menti területek, például Kárpátalja számára valóságos lehetőséget kínálhat a fejlődésre. Az uniós csatlakozás nem csupán a gazdasági növekedést és a határok liberalizálását jelenti, hanem a magyar, szlovák és egyéb nemzeti közösségek jogainak hosszú távú biztosítékát is nyújtja.

Az Európai Unió valóban aktívan foglalkozik a nemzetiségek ügyeivel, és a magyar kormány is több alkalommal fordult EU-s intézményekhez ilyen jellegű problémák megoldásáért. A jogi aspektusok természetesen jelentős szerepet játszanak a csatlakozási folyamatban, azonban valójában a gazdasági és biztonsági megfontolások lehetnek a legfőbb döntési tényezők ebben a kérdéskörben.

Bár António Costa, az Európai Tanács elnöke próbálja megkerülni a magyar vétót, hogy folytathassák a csatlakozási folyamatot, a tényleges tagállammá válást valószínűleg más országok sem fogják támogatni, amíg a védelmi kockázatok és a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos aggályok nincsenek megfelelően rendezve.