A kormány talán túlságosan bizakodó, de az Erste véleménye szerint nincs miért pánikba esni.
A kormányzat által felvázolt növekedési pálya némileg túlzóan optimistának tűnik, azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy vannak pozitív növekedési kilátások is. Az Erste Bank legfrissebb előrejelzése szerint a gazdaságban számos, főként bizalmon alapuló kérdés merül fel, ami miatt a következő években visszafogottabb növekedésre számíthatunk, mint amit a kormányzat vár.
A magyar gazdaság idei teljesítménye az Erste Bank előrejelzése alapján 0,5 százalékkal emelkedhet, míg jövőre már 2 százalékos növekedés várható. Az elemzők által bemutatott prognózis szerint 2026-ra egy dinamikusabb növekedési pályára léphetünk, amely éves szinten akár 3,6 százalékos bővülést is hozhat. A bank vezető szakértői, Nyeste Orsolya, Nagy János és Cselovszki Róbert, részletesen megosztották velünk gondolataikat egy háttérbeszélgetés során.
Nyeste véleménye szerint a gazdasági szereplők, legyenek azok vállalatok vagy háztartások, nem bíznak abban, hogy a gazdasági folyamatok visszatértek a normális kerékvágásba.
kivárásra játszik mindenki.
Nyeste válaszában hangsúlyozta, hogy a fogyasztói kereslet nem tapasztalt olyan mértékű növekedést, mint amennyire a reálbér emelkedése utalna. Ez a helyzet a kormányzat számára jelentős aggodalmat okoz, hiszen a magasabb jövedelmekből várhatóan nagyobb vásárlási kedvet és ezzel együtt magasabb állami bevételeket remélnek.
Az Erste által végzett felmérés rávilágít, hogy a fogyasztói és üzleti bizalmi indexek egyaránt a gazdasági szereplők pesszimista várakozásait tükrözik. Ennek következményeként csökken a beruházási kedv, ami az építőipar teljesítményének visszaeséséhez vezet. A következő években ugyanakkor várhatóan jelentős beruházások indulhatnak, különösen az autóipar területén, de a járműgyártás jelenlegi helyzete miatt még nem világos, hogy a vállalatok mennyire tudják majd kihasználni a tervezett gyártási kapacitásaikat.
Kíváncsiak voltunk, hogy az Erste elemzői miként látják az autóipar jelenlegi állapotát. Különösen érdekes volt számunkra, hogy a tisztán elektromos autók iránti kereslet visszaesése - amely nem felel meg a korábbi várakozásoknak - azt jelenti-e, hogy az ország nem a legjobb irányba fektette be jövőbeli lehetőségeit. Elemzőik véleménye szerint ez nem így van; ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy számos kockázat leselkedik ránk. Emellett hangsúlyozzák, hogy a kifizetődő eredményekhez hosszú távú tervezés szükséges.
A szegmens jelenleg körülbelül 150 ezer főnek biztosít munkahelyet, és több olyan, főleg ázsiai tőkével rendelkező beruházásra számítunk, amelyek révén a kormány jövőre jelentős gazdasági fellendülést remél.
Lehetséges-e még kamatcsökkentés? Nyeste véleménye szerint erre nem számíthatunk. Az elemző hozzátette, hogy a korábbi, megemelkedett kamatszintekhez képest a jelenlegi 6,5%-os alapkamat nem okoz különösebb problémát, mivel beleillik a regionális átlagba.
A jegybank kommunikációjában hangsúlyosan szerepel, hogy a jelenlegi szinteket stabilan kell tartaniuk, hogy eleget tegyenek törvényben előírt feladatuknak, nevezetesen az infláció csökkentésének. Az Erste elemzése szerint az idei infláció alakulása kedvezőbben alakult, mint ahogyan azt az év elején előrejelezték. A gazdaság gyengébb teljesítménye és a mérsékelt kereslet következtében a legfontosabb gazdasági szereplők csak korlátozottan tudták emelni az árakat.
A 2024-es évre vonatkozóan az éves átlagos infláció várhatóan 3,6 százalék körül fog alakulni. Ez a szám összhangban áll a jegybank inflációs célkitűzésével, amely 3 százalék, plusz-mínusz egy százalékos tűréshatárral. Ugyanakkor ez az érték elmarad a bank korábbi előrejelzéseitől.
Merre tovább?
A növekedés során egy lefelé tartó periódus mélypontjára érkeztünk - innen már csak előre és felfelé vezethet az út - jelentette ki Nyeste.
Jövőre a piaci szolgáltatások terén valószínűleg továbbra is érezhető lesz a mérséklődő tendencia, míg a forint gyengülése és az élelmiszerárak emelkedése felfelé nyomhatja az inflációs rátát. Összességében a jövő évre vonatkozó előrejelzések alapján a korábban várt szintnél némileg alacsonyabb, de az idei évhez hasonló éves átlagos inflációval számolhatunk.
Ebben kérdésünkre nem várnak az Erste elemzői váltást annak okán, hogy lecserélődik a jegybank döntéshozó testülete. Márciusban új elnöke lesz a Magyar Nemzeti Banknak, aki minden jel szerint Varga Mihály mostani pénzügymininszter lesz, és a monetáris tanács több tagja is cserélődik.
