A plázastop további szigorítása várható, ami azt jelenti, hogy az üzlethelyiségek értékesítéséhez és bérbeadásához is szükség lehet engedélyre.
Szintet léphet az eddig is komoly korlátozásokkal járó plázastop egy múlt héten feltöltött rendeletmódosítás értelmében. Az ebben foglaltak szerint a jövőben nemcsak (át)építésnél, vagy kereskedelmi rendeltetésre változtatásnál kellene külön engedélyt kérni a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek esetében, hanem akkor is, ha valaki megvenni, vagy akár csak bérelni szeretné azokat. Az Építési és Közlekedési Minisztérium indoklása szerint csak egyértelműsítésről van szó, a kereskedők viszont nem értik, mi szükség van erre - írja a hvg.hu.
A rendeletmódosítás június 3-án jelent meg a kormány hivatalos weboldalán. Az ehhez kapcsolódó társadalmi egyeztetésre csupán egy hét állt rendelkezésre, így a vélemények benyújtásának határideje kedden zárult. Az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium a 143/2018. (VIII. 13.) számú rendeletet, amely a plázák működését szabályozza, úgy módosította, hogy mostantól a következő kitétel is szerepel benne: "kereskedelmi építmény 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű, kereskedelmi..."
Készítsd el a szöveget egyedi stílusban: egy adott célra kialakított önálló egység vagy árusítóhely részének vagy teljes egészének.
"kereskedelmi célú átruházásra vagy használatra való átadásra."
A módosítás lényegében azt jelenti, hogy a jövőben mondjuk egy pláza esetében nem lehet majd csak úgy bérbe adni, vagy értékesíteni egy 400 négyzetméter feletti üzlethelyiséget, ehhez minden esetben olyan engedélyre lesz szükség, amilyen eddig az építéshez, átépítéshez is kellett. A hvg.hu cikke szerint van olyan piaci szereplő, aki szerint ez egyenesen azt jelenti, hogy a kereskedelmi ingatlanok piaca teljes egészében a kormány irányítása alá kerül, hiszen így jóval kockázatosabbak lennének az ilyen célú beruházások,
Ezekbe a projektekbe csupán azok mernek belevágni, akik biztosak abban, hogy bérlőik számára a szükséges engedélyek rendelkezésre fognak állni.
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a hvg.hu-nak nyilatkozva kijelentette, hogy a minisztérium nem folytatott konzultációt a kiskereskedelmi szereplőkkel. Emellett a tervezet rendkívül nehezen azonosítható módon, témamegjelölés nélkül került ki a társadalmi egyeztetés honlapjára. Szerinte elengedhetetlen lett volna, hogy érdemi párbeszéd alakuljon ki, mivel a tervezett módosítások hatása különösen jelentős, szinte minden szegmensre kiterjed, és akár a napi működést is komolyan befolyásolhatja. A kereskedők véleménye szerint pedig a szigorításoknak valójában nincs érdemi indoka.
A lap értesülései szerint a módosítás akár úgy is felfogható, hogy a polcok átrendezése is külön engedélyhez köthető, ha a minisztérium ezt úgy kívánja. Ennek hátterében az áll, hogy a frissített rendelet már nem csupán azt rögzíti, miszerint az építmény átalakítása esetén új engedélyt kell igényelni. Az ÉKM hozzátette, hogy "ideértve az árusítótér határoló szerkezeteihez rögzített elemek tagolását, el- vagy leválasztását is". Ez pedig lényegében széles értelmezési lehetőségeket nyújt, hiszen gyakorlatilag bármit magában foglalhat.
Mivel a minisztérium a módosítást nem indokolta meg kellőképpen a kormány hivatalos weboldalán, felvettük a kapcsolatot velük, hogy tisztázzuk, valóban úgy kell-e értelmezni a változást, hogy ezentúl minden bérlőnek új rendeltetésmódosítást kell kérnie. Ezen kívül azt is szerettük volna megtudni, hogy mi indokolja ezt a lépést. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a minisztérium szerint milyen következményekkel járhat ez a változás, és terveznek-e egyeztetni az érintett kereskedőkkel, különösen az OKSZ főtitkárának nyilatkozata után.
