Tömött sorok az ingyenpénzért - Az Orbán-kormány a Demján Sándor Programtól reméli a gazdasági növekedés fellendülését, ám az elemzők szerint ez hiú ábrándnak bizonyulhat.

Napok óta hibaüzenet fogadja a Demján Sándor Program egyik leginkább várt, 1+1 beruházás-élénkítő támogatása pályázati oldalán az adataikat feltölteni igyekvőket. Az oldal túlterhelt és várakozni kell. Az óriási hírveréssel bejelentett kis-, és középvállalkozóknak (kkv) szóló fejlesztési program akadozik. A nemzetgazdasági tárca államtitkára, Szabados Richárd Facebook bejegyzése szerint azonban senki nem marad le a pályázatról. Újra meghosszabbították ugyanis, ezúttal január 21.-e,17 óráig a dokumentumok feltöltési lehetőségét, a pályázatok végleges benyújtására pedig január 23, 10:00 és 16:00 óra között lesz lehetőség. Eddig 6500-an regisztráltak a 48 milliárd forintra, amiből az eredeti tervek szerint 500-600 vállalkozás részesült volna. Így aztán vagy megemelik a keretet vagy csak minden tizedik jelentkező kap támogatást. De nem ez a fő baj a tervek szerint összesen 1400 milliárd forintot megmozgató, 9 alprogramból álló kezdeményezéssel.

Az utóbbi három évtized során csupán néhány esztendőt lehet megemlíteni, amikor nem hirdettek meg állami támogatásokat a kis- és középvállalkozások számára. Ennek ellenére a magyar kkv-k termelékenysége és versenyképessége nem mutatott számottevő növekedést - nyilatkozta lapunknak Palócz Éva. A Kopint-Tárki Zrt vezérigazgatója rámutatott, hogy ennek következtében is...

Az ilyen programok hallatán gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire pontosan célozzák meg a kívánt célcsoportot, illetve hogy nem csupán a járadékvadászat lehetősége rejlik-e a háttérben.

Vakhal Péter, a Kopint-Tárki tudományos főmunkatársa szerint ráadásul konjunktúrafelmérések sora támasztja alá, hogy a kkv-k termelését akadályozó tényezők között nem a tőke- és hitelhiány áll az első helyen, emiatt úgy véli, egy ilyen támogatási program hatása is visszafogott lehet. A cégek növekedését akadályozó tényezők közül a munkaerő, a piaci megrendelések hiánya a legfontosabb, s ezeken a kormány által meghirdetett támogatási program keveset tud segíteni. Hozzátette, a magyar bankok egyébként szívesen finanszírozzák azokat a cégeket, amelyekben látnak fejlődési lehetőséget, de azok meg pont nem szorulnak rá az olyan állami hitel-, és támogatási programokra, mind a DSP. Megjegyezte, egyre több külföldi kutatás mutatja, hogy a járadékvadászatból, vagyis a különféle támogatásokból élő zombivállalatok aránya a láthatósági küszöb felé került. Ez Magyarországon is így van.

A kkv-knak úgy általában szükségük van pályázati forrásokra, alultőkésítettek és az utóbbi években a kereslettel is gond van, a fennmaradásért küzdenek.

Mindenképpen üdvözlendő, hogy a kormányzati szándékok a vállalkozások anyagi támogatására irányulnak - állította egy, a nagyobb cégek fejlesztésével foglalkozó szakértő a Népszava számára. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az alprogramok jelenlegi keretei nem igazán ösztönzik a vállalkozások hatékonyságának, fejlődésének növelését. Különösen igaz ez az 1+1 pályázatokra, ahol csupán az a követelmény, hogy a cég legalább két éve működjön és rendelkezzen minimum két alkalmazottal. Ez a megközelítés nem sarkall senkit arra, hogy a megnyert forrást innovációra vagy munkaerőbővítésre fordítsa - tette hozzá. A szakértő úgy véli, hogy a források hosszú távú hatása megkérdőjelezhető, pedig éppen ez lenne a cél. Egyes helyeken a támogatások csupán átmeneti segítséget nyújtanak, mintha lélegeztetőgépként szolgálnának a vállalkozások számára. Figyelembe véve, hogy választási év van, aggasztó, hogy a pályázati kiírások mögött a szektor megsegítése mellett legalább 50%-ban propagandacélok állhatnak - tette hozzá. Ahhoz, hogy ne így lássa a helyzetet, a szakértő szerint sokkal hatékonyabb elvárásokra és kritériumokra lenne szükség a fejlesztések, munkaerőfelvétel és piacszerzés terén.

Krausz Zoltán, a vállalatépítési tanácsadó, hangsúlyozza, hogy a cégtulajdonosoknak elengedhetetlen, hogy világosan megfogalmazzák, milyen típusú vállalatot szeretnének látni maguk körül egy, öt vagy akár tíz év múlva. Sajnos a hazai vállalkozásvezetők többsége nem rendelkezik ezzel a jövőképpel, és nem tudja pontosan megfogalmazni, mit szeretne elérni, hova szeretne eljutni. Ennek következtében nem tudják megfelelően párosítani a szükséges eszközöket a céljaikkal – tette hozzá. Számukra a pályázati lehetőségek nem jelentik a megoldást, mivel gyakran olyan eszközöket vásárolnak, amelyekre valójában nincs is szükségük. Így sokszor csak sodródnak az árral – emelte ki. Az ideális helyzet az lenne, ha a stratégia irányítaná a pályázati folyamatokat, de itthon sajnos gyakori, hogy ez nem így történik – jegyezte meg.

Vannak olyan emberek, akiknek ez igazán elnyeri a tetszését.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára optimizmussal tekint a DSP programra. "Nem csupán azért állunk a kezdeményezés mögött, mert örökös elnökünkről kapta a nevét" - hangsúlyozta. Fontos megjegyezni, hogy a program olyan kulcsfontosságú területeken nyújt támogatást a hazai vállalkozások számára, amelyek jelenleg a legnagyobb kihívásokkal néznek szembe. A cégek hozzáférhetnek fejlesztési forrásokhoz, amelyeket sok esetben alultőkésítettségük miatt nem tudnak kihasználni, és a szükséges tőke hiánya miatt nem tudnak előrelépni. A Tőke- és a 1+1 beruházás-élénkítő támogatási programok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vállalkozások egy lépéssel feljebb lépjenek a fejlődés útján. Ezen kívül a program különösen üdvözlendő, hiszen a vállalkozások száma már két éve folyamatosan csökken.

Havonta átlagosan 1000 cég tűnik el, ami nagyon sok

- fogalmazott. Ezt a trendet meg kell állítani, s ebben érdemi segítséget nyújthat a DSP. Sok más egyéb mellett a Tőkeprogram alágnak üzenete is van, mert számos társaság bezárkózik, nem enged be házon belül senkit. Ezáltal egyfajta szemléletváltás is elkezdődhet körükben, hogy nem kell idegenkedni a külső befektetőktől, tőkétől, sőt, általuk szintlépésre nyílhat mód. Éppen ezekért a lehetőségekért mindenképpen jó dolog, hogy elindult a program.

Gazdasági csodavárás

Tapintható csodavárás jellemzi a kormány, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kommunikációját az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatban. Orbán Viktor miniszterelnök az állami rádióban pénteken újfent arról beszélt, hogy szerinte 2025 "fantasztikus év lesz". Ezt jelzi a tervezett 3 százalék feletti gazdasági növekedés is, amit az "Új Gazdaságpolitikai Akcióterv" segítségével akarnak elérni. A terv két pillérre épül, egyrészt a lakástámogatási rendszer kisebb átalakítására, s ezzel az építőipar felpörgetésére, másrészt a Demján Sándor Programra (DSP), amely idén "összesen 1 400 milliárd forintot mozgat meg a hazai kis-, és középvállalkozások versenyképességének és termelékenységének növelése, exporttevékenységük ösztönzése és méretugrásuk elősegítése érdekében".

Fontos a megjegyezni, hogy 1400 milliárd forint "megmozgatásról" van szó, azaz a DSP inkább kedvezményes hiteleket jelent, mintsem vissza nem térdeltetendő támogatásokat. A költségvetés sem dúskál a felesleges százmilliárdokban, ezért választották azt a megoldást, hogy a bankrendszer pénzéből, a hitelezés növelésével próbálják élénkíteni a gazdaságot. Ezt támasztja alá, hogy

a 2025-ös költségvetésben a Demján Sándor Programra egy fillér kiadást sem irányoztak elő.

Lapunk elemzése alapján a 2025-ös költségvetésben a vállalkozásfejlesztési célokra körülbelül 410 milliárd forintnyi kiadást terveznek, ami 30 milliárd forinttal meghaladja a tavalyi hasonló kiadásokat. Érdekes módon ez az összeg nem csupán a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatását szolgálja, hanem a hazai nagyvállalatok, a NER-cégek, valamint a külföldi befektetők számára is kedvező lehetőségeket biztosít.