Európa két vezető hatalma súlyos nehézségekkel néz szembe - Mandiner.
François Bayrou, aki 2023-ban Franciaország negyedik miniszterelnökeként lép színre,
és akire az a nehéz feladat vár, hogy megpróbáljon stabil kormányt összeállítani, miután az ország 1958 óta legrövidebb életű kormánya a múlt héten összeomlott.
Franciaország államháztartási hiánya az idei évben túllépi a GDP 6,1 százalékát, ami több mint kétszerese az euróövezeti előírásoknak. Az ország államadóssága a GDP 110 százalékát éri el, és folyamatos növekedést mutat. A kötvénypiacok pedig az elmúlt hónapban a francia államadósságot a görögöknél valamivel kevésbé megbízhatónak ítélték meg.
Németországban az elmúlt három évben hatalmon lévő, törékeny balközép vezetésű koalíció a múlt hónapban összeomlott saját ideológiai ellentmondásainak súlya és az Ukrajna elleni orosz invázió által kiváltott többszörös válság nyomása alatt.
A magas energia- és munkaerőköltségek, a bürokratikus akadályok, az elöregedett infrastruktúra és a digitális fejlődés lassúsága mind olyan kihívások, amelyek komoly terhet rónak a gazdaságra.
Kína, mint Németország kulcsfontosságú kereskedelmi partnere, gazdasági lassulása komoly hatással van a német export dinamikájára. Eközben a német autóipar fokozatosan, de biztosan halad a népszerű elektromos járművek fejlesztésével. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Donald Trump irányítása alatt az Egyesült Államok súlyos vámok bevezetésével fenyeget, ami még inkább feszültséget teremt a globális kereskedelmi kapcsolatokban.
Mivel Franciaország júliusig nem tarthat új parlamenti választásokat, Németország pedig júniusig valószínűleg új kormány nélkül marad, az EU két legbefolyásosabb országának élén tapasztalható politikai lázongás elkerülhetetlenül hátráltatni fogja az uniós döntéshozatalt.
