A Könyv és Gyertya díjak ünnepélyes átadása megtörtént, amely során elismerésben részesítették a legkiválóbb alkotásokat és szerzőiket.

Az 1990-es marosvásárhelyi könyves-gyertyás felvonulás 35. évfordulóján az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezete egy különleges elismeréssel, a Könyv és Gyertya díjjal köszönte meg mindazok munkáját, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a város történetének legnagyobb tömegmegmozdulása megvalósulhasson. Ez az esemény mérföldkőnek számított a magyar nyelvű oktatásért folytatott küzdelemben. A díjak átadására ünnepélyes keretek között került sor hétfő este a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, ahol a közönség és a díjazottak osztozhattak az emlék fényeiben.

A Könyv és Gyertya kitüntetést az RMDSZ Maros megyei szervezete az 1990. február 10-i, a kisebbségi jogok védelméért rendezett könyves-gyertyás néma tüntetés emlékére alapította. E kitüntetéssel minden évben olyan egyének előtt tisztelegnek, akik életük és munkásságuk révén a magyar közösség érdekeit szolgálták és szolgálják.

A hétfő esti díjátadó gála Köllő Gábor plébános áldásával vette kezdetét - ő 35 évvel ezelőtt is együtt imádkozott a marosvásárhelyi sportcsarnok előtt összegyűlt tömeggel -, majd Markó Béla, az RMDSZ alapító elnöke, volt szövetségi elnök vette át a szót.

Ahogy említette, néhány nappal ezelőtt, amikor a helyi újságban megjelent a megemlékezés híre, egy ismerőse rákérdezett: vajon nem lett volna célszerű megismételni a 35 évvel ezelőtti felvonulás teljes útvonalát?

- Nem - feleltem, hiszen a múlt eseményeit nem érdemes újraélni. A jelen más kihívásokkal szembesít minket, és a múltat nem szabad visszahozni! Ma is harcolnunk kell számos dologért, de azóta sikerült visszaszereznünk az anyanyelvünk nyilvános használatának jogát Romániában, működnek magyar intézményeink, sőt, a kormányzásban is részt veszünk. A történelem eseményeit nem szabad megismételni, de fontos, hogy emlékezzünk rájuk, hogy elkerüljük a múltbeli hibák újbóli elkövetését. Az emlékezés célja, hogy mindig tudatában legyünk: ha nem vigyázunk, a múlt árnyai újra felüthetik fejüket. Ami 1990 első hónapjaiban Marosvásárhelyen történt, azt bizonyítja, hogy mindig van választásunk: csendben maradhatunk vagy hangot adhatunk magunknak, behúzódhatunk a háttérbe vagy kiállhatunk a nyilvánosság elé, elbújhatunk vagy bátran szembenézhetünk a kihívásokkal - emelte ki az egykori szövetségi elnök. Tény, hogy 35 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen egy olyan tömegmegmozdulás zajlott, amely valóban százezer embert vonzott.

A tömeg határa a Hosszú utca környékén, a Marosvásárhelyi Rádióstúdió közelében húzódott, míg a vonulás eleje már a sportcsarnoknál tartózkodott. Csendesen hömpölygött a város utcáin, csak a transzparensek üzentek, és a pislákoló gyertyák világítottak az éjszakában.

A sportcsarnok erkélyéről Sütő András szólt a teret zsúfolásig megtöltő tömeghez, majd Köllő Gábor plébános mondott imát. Majd továbbment a 25 ezernyi tüntető, és megtelt a tér másik 25 ezerrel, megint elmondta ugyanazt a beszédet Sütő András, és megint imádkozott Köllő Gábor. Harmadszor is, majd negyedszer is. Hogy miért is érdemes emlékezni? Hogy ne feledjük: amikor szükség van rá, van bennünk erő, van szolidaritás, van bátorság is - emelte ki.

Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke hangsúlyozta, hogy az ünnepség célja az erdélyi magyarság összetartozásának, anyanyelvhasználatának és az anyanyelvi oktatásért folytatott közös harcunknak az ünneplése. Ezen a napon emlékezünk Sütő Andrásra, a könyvre, a gyertyára, valamint a templomra és az iskolára. Katalin emlékeztetett arra a szolidaritásra és alázatra, amelyet az erdélyi magyarság 35 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen mutatott meg. A múltban az erdélyi magyarság nem rendelkezett önálló, erős intézményekkel, és a felsőoktatásban sem volt helye. Katalin saját tapasztalatait is megosztotta: húsz évvel ezelőtt, szülőként, neki is nehézségekbe ütközött, amikor magyar bölcsődét keresett gyermekének. Ma viszont örömmel látja, hogy Erdély számos településén működnek magyar nyelvű bölcsődei csoportok, és természetessé vált, hogy a magyar szülők a magyar oktatási intézményekbe íratják gyermekeiket. „Mindez a könyvnek és gyertyának köszönhető, illetve azoknak, akik az elmúlt három és fél évtizedben folyamatosan harcoltak jogainkért” – tette hozzá az oktatásért felelős ügyvezető alelnök, hangsúlyozva a közösségi összefogás és küzdelem fontosságát.

- Tisztelt marosvásárhelyiek és kedves barátaim! - üdvözölte a megjelenteket Kilyén Ilka, a Sütő András Baráti Társaság alelnöke, emlékeztetve minket a néhai költő szavaira. Kiemelte, hogy rendkívüli öröm számunkra, hogy fiataljaink értékelik gyökereinket és az elődök példamutató tetteit. Így együtt élhetjük meg a nemzeti közösséghez való tartozás biztonságos és felemelő érzését.

A gála különleges esemény volt, ahol a Könyv és Gyertya díjat idén Béres András, Borbély László, Demeter András, Gálfalvy György, Jakots László, dr. Kikeli Pál, Káli Király István, Köllő Gábor, Markó Béla, Miholcsa József és Szepessy László kapták meg. Az ünnepség során a résztvevők egy perc csenddel adóztak Sütő András, Szabó György Pál és Jakabbfy Attila emlékének, így emelve a rendezvény hangulatát és mélységét.

Az esemény különleges fényét a Boróka, a Borsika és a Napsugár néptáncegyüttesek, a Maros Művészegyüttes, valamint a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia lenyűgöző előadásai adták. Ezen kívül Páll Dávid szívhez szóló szavalata és Tollas Gábor színművész kifejező felolvasása emelte az ünnepély hangulatát, varázslatos élményt nyújtva a közönség számára.