Szemünk előtt bontakozik ki a szorosabb európai együttműködés, miközben a magyar kormány egyértelműen távol tartja magát ettől a folyamattól.

Új korszak kezdődik az európai politikában, a magyar és a szlovák kormány pedig nem győzi hangsúlyozni, hogy eszük ágában nincs részt venni ebben, sőt, Orbán Balázs szerint egyenesen a legnagyobb elismerés, hogy nem hívták meg a magyarokat a londoni csúcsra.

A hétvége drámai változásokat hozott a világpolitikai porondon: pénteken Donald Trump és alelnöke, JD Vance, szinte támadást intéztek a Fehér Házba érkező Volodimir Zelenszkij ellen. Ezt követően vasárnap Londonban számos nyugati ország vezetői gyűltek össze, hogy megoldásokat találjanak arra, miként támogathatják tovább Ukrajnát, akár az Egyesült Államok nélkül is.

Az alapvető cél természetesen továbbra is az, hogy biztosítsák az Egyesült Államok támogatását, és valahogy helyreállítsák a Kijev és Washington közötti kapcsolatot. Ugyanakkor a brit-francia vezetés alatt álló "tettrekészek koalíciója" is saját béketerv kidolgozásába kezdett. Ennek első lépéseként Macron egy egyhónapos tűzszünet lehetőségét vetette fel, ami azonban azonnal ellenállásra talált a britek részéről. Ez már önmagában is azt jelezte, hogy az Európa számos országát magába foglaló koalíció közös munkájában számos megoldandó probléma vár ránk. Mindazonáltal egyértelműen kirajzolódik, hogy új korszak kezdődik az európai politikai színtéren, és jól látható, kik maradnak ki ebből a folyamatból.

Nem a balti államokra utalunk, akiknek kihagyása váratlan meglepetést okozott, és komoly felháborodást váltott ki az érintett országok részéről. Ennek következményeként vasárnap délelőtt Keir Starmer beszélgetett az észt és a litván elnökkel, valamint a lett miniszterelnökkel. Ekkor elnézést kért tőlük a meghívó hiányáért, és biztosította őket arról, hogy hasonló incidens többé nem fog előfordulni.

Nem futott be viszont hasonló hívás se Budapestre, se Pozsonyba: Orbán Viktor és Robert Fico látványosan hiányzott a londoni csúcsról, és a jelek szerint a magyar miniszterelnök egyáltalán nem bánta ezt. Orbán ugyanis vasárnap este azt közölte, hogy szerinte az európai vezetők arról döntöttek, Ukrajnának folytatnia kell a háborút, ahelyett, hogy a magyarokhoz hasonlóan a békét akarnák elérni. Hasonló nyílt szembeállást hoztak már a Trump-Zelenszkij találkozó utáni európai nyilatkozatok is, amikor az európai vezetők sorban álltak ki Zelenszkij és Ukrajna mellett, míg Orbán Medvegyevhez hasonlóan Trumpot éltette.

Ez nem meglepő annak fényében, hogy Orbán eddig is sajátos, oroszbarát politikát folytatott az EU keretein belül. Igaz, hogy ez sokáig inkább csak szavakban nyilvánult meg: bár az utóbbi években többször is kiállt az orosz érdekek mellett, a Magyarországra vonatkozó uniós szankciós csomagokat általában ő is megszavazta. Csak néhány esetben, mint például Kirill pátriárka ügyében, lépett a kormány a határok feszegetésére.