"Jövőkép és közös gondolatok: Sorsfordító diskurzusok a nemzet jövőjéről Gombaszögön"

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE), az Aquinói Szent Tamás Közéleti Akadémia és a Professzorok Batthyány Köre együttműködésével valósult meg a "Sorskérdéseink" című program a Gombaszögi Nyári Táborban, a SZAKC Civil információs napjának keretében.

Az esemény főbb témái között kiemelkedett a konzervatív értékrend jövőbeli kilátásai, a nemzeti identitás fenntartásának fontossága, és a közös felelősségvállalás kérdése a nemzet sorskérdéseiben.

A program egy különleges eseménnyel vette kezdetét. Az előző nap lett volna Duray Miklós, a felvidéki közélet kiemelkedő személyisége, a Szövetség a Közös Célokért társulás tiszteletbeli elnöke 80 éves. E jeles évforduló tiszteletére kiállítást is rendeztek a helyszínen, hiszen, ahogyan elhangzott, Duray munkássága nélkül a Gombaszögi Tábor ma nem lenne az, ami. Az alkalmi tárlatot Nászaly Gábor, a főszervező, lelkesen fedezte fel, méltón emlékezve meg a tisztelt névadóról.

A fórum megnyitásakor Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért társulás ügyvezető igazgatója üdvözölte a résztvevőket.

Előadóként köszöntöttet Horváth Ágnest, Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkárát, Laborczy-Lakner Zoltánt, az Aquinói Akadémia képviseletében. Vendégként jelent volt többek közt Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke és a Magyar Szövetség pártigazgatója; Horony Ákos, nemzetiségi kormánybiztost is.

Horváth Ágnes elmondta, a "Sorskérdéseink" program célja, hogy a konzervatív értelmiség közösen gondolkodjon a legfontosabb nemzeti és társadalmi kihívásokról. Mint elhangzott: "nem lehet csak a sikerekről beszélni, a problémákat is ki kell mondani, ha a jövőnk iránt felelősek vagyunk".

A projektet hat különböző munkacsoport alakította ki, amelyek olyan fontos témákat vizsgálnak, mint az élet méltóságának megőrzése, a szellemi és állami szuverenitás kérdése, a közéleti kultúra fejlődése, a digitális világ kihívásai, továbbá a demográfiai változások, a migráció és a családok szerepe. Emellett foglalkoznak a nemzetek jövőjével a globális színtéren is.

A munkacsoportok kezdetben szakmai fórumokon találkoztak, majd zártkörű értelmiségi összejöveteleken és nyilvános polgári szalonokban vitatták meg a téziseket. A célkitűzés az, hogy 2025 őszére olyan javaslatokat dolgozzanak ki, amelyek a konzervatív politikai döntéshozók számára is relevánsak lehetnek a programalkotás folyamatában.

A program fontos üzenete a konzervatív fiatalok megszólítása.

Horváth Ágnes kiemelte, hogy fontos, hogy az érdekeiket képviseljük, és biztosítsunk számukra lehetőséget, hogy aktívan részt vehessenek a nemzet jövőjéről folyó párbeszédben.

Hideghéthy Andrea hozzáfűzte, hogy szervezeteik ezt a kitűzött célt nemcsak lehetőségként, hanem nemzeti kötelességként is értelmezik. Ehhez fűződőtt Laborczy-Lakner Zoltán előadása is.

Laborczy-Lakner Zoltán, az Aquinói Szent Tamás Közéleti Akadémia elismert kutatója, izgalmas előadást tartott "Nemzet, kultúra, modernitás" címmel. Az esemény során Zoltán mélyrehatóan vizsgálta a nemzeti identitás, a kulturális értékek és a modern társadalmi kihívások összefonódását, gazdagítva a hallgatóságot új perspektívákkal és gondolatébresztő kérdésekkel.

A fiataloknak szóló, szenvedélyes hangvételű előadás központi témája a demográfiai válság, az identitásválság, valamint a nemzeti önfenntartás esélyeinek kérdése volt.

Laborczy-Lakner négy figyelemre méltó nevet emelt ki, amelyek mind különböző aspektusait tükrözik az előadás üzenetének. Az első, William Falkland, a konzervativizmus lényegét ragadja meg azzal a gondolattal, hogy "ha a változtatás nem elkerülhetetlen, akkor érdemes megőrizni a status quo-t". Ezzel a megközelítéssel a hagyományok védelmét hangsúlyozza. A második név, Herder, figyelmeztetett a magyarság potenciális eltűnésére a 18. század végén, ami a kulturális identitás megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet. Veres Péter harmadikként a paraszti-nemzeti élet értékeire irányítja a reflektorfényt, hangsúlyozva az agrárkultúra szerepét a nemzet identitásában. Végül, Taylor Swift, mint kortárs példa, a digitális térben kifejtett hatásával generációkat képes megszólítani és formálni, így bemutatva a modern influencerek szerepét a társadalmi diskurzusban.

Az előadó kiemelte, hogy a magyarság története során számos kihívással nézett szembe, ám a mai demográfiai adatok – különösen a határon túli közösségek létszámának aggasztó mértékű csökkenése – figyelmeztető jelként szolgálnak.

Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában a magyar közösségek lélekszáma drámai mértékben csökken, és ezzel párhuzamosan az identitásuk is egyre inkább sebezhetővé válik.

A magyarországi helyzet is aggasztó jeleket mutat: habár a termékenységi arányszám az utóbbi évtized folyamán emelkedett, még mindig jelentősen elmarad a fenntartható szinttől (2,1), és mostanában egy újabb csökkenés is megfigyelhető. Laborczy-Lakner véleménye szerint a jelenség mögött nem csupán gazdasági problémák húzódnak meg, hanem kulturális és mentális válság is. A fiatalok egy része a klímaváltozás miatt tartózkodik a gyermekvállalástól, és a nemzeti jövőkép iránti bizalom is megingott.

Az előadó véleménye szerint a puszta anyagi támogatás nem elegendő. "A problémák gyökere a gondolkodásban rejlik" - hangsúlyozta -, ami azt jelenti, hogy világnézeti és értékrendi változásra van szükség. Olyan mentalitásra van szükség, amely nyitott a modern kihívásokra, ugyanakkor szilárdan megőrzi az örök emberi és nemzeti értékeket.

Végül provokatívan tette fel a kérdést: Veres Pétert vagy Taylor Swiftet választjuk? A földünket, gyermekeinket és kultúránkat őrző nemzeti öntudatot - vagy a gyökértelen, önfeladó fogyasztói létet? A válasz szerinte nem csak egyéni, hanem nemzeti sorskérdés is.

Az előadás célja nem pusztán a diagnózis volt, hanem egy nemzeti ébresztő is. A túléléshez nem elég a múlt ismerete, a jövőért való személyes felelősségvállalás is elengedhetetlen.

A nap hátralévő részében kerekasztalbeszélgetésre került sor a fiatalokkal, illetve a Szövetség a Közös Célokorét társulás rimaszombati és rozsnyói munkatársai a kitelepült Gömöri Civil Közösségi Szolgáltató Központként az érdeklődőket tájékoztatták a Köldökzsinór-programmal kapcsolatban és a magyar-külhoni magyar kapcsolatok erősítése érdekében kiírt pályázati lehetőségekről is.