A föld mélyén egy különleges kincs bújt meg, amelyet az épülő focipálya területén fedeztek fel.
A Csongrád-Csanád vármegyei kisvárosban zajló két műfüves focipálya építési munkálatai során különös felfedezésekre bukkantak a régészek: sírok, gödrök és árkok kerültek a felszínre. A lelőhelyen a 3. század végén élt szarmaták temetkezési helyeit tárták fel, amelyek már korábban megbolygatták, így a csontmaradványok jellemzően másodlagos helyzetben voltak. Érdekes módon több esetben is megfigyelték, hogy az elhunytakat rönkből készült koporsóba helyezték, amelyeket kapcsok tartottak össze, így biztosítva a földi maradványok védelmét az örök nyugalomra helyezés során.
A sírok felfedezése során kerámiadények, orsógombok, vaskések és más mindennapi használati eszközök bukkantak elő. Ezen kívül számos viselethez kapcsolódó tárgy is napvilágot látott, mint például borostyánból készült és színes üveggyöngyök, továbbá a ruhák összefogására szolgáló vasfibulák is előkerültek.
A terület egyik különlegessége egy betonbunker, amely a 1952 és 1955 között létrehozott Déli Védelmi Rendszer, más néven a "Rákosi-vonal" részeként funkcionált. E védelmi struktúra fő célja az volt, hogy megvédje az országot egy potenciális jugoszláv agresszióval szemben. E védvonalat sokan a "magyar Maginot-vonal" néven emlegetik, amely körülbelül 630 kilométer hosszan terül el a déli határon, Szegedtől egészen az Őrségig. Csongrád megyében összesen 21 bunker épült ebben az időszakban, amelyek a történelem eme zűrzavaros éveinek tanúiként szolgálnak.
