Putyin titkos terveket sző: a bosszú szele fúj.
A Szumi városközpontjában hétfőn bekövetkezett rakétatámadást Ihor Klimenko, a Prolisok humanitárius központ vezetője egyértelműen civilek ellen irányuló szándékos támadásnak minősítette. A tragédia reggel 9 óra körül történt, amikor a helyiek a munkába siettek, és egy forgalmas csomópontot ért rakétatalálat. A támadás következtében négy ember életét vesztette, 28-an pedig megsebesültek; a Kyiv Independent beszámolója szerint a lakosság sokkos állapotba került. Szumi, amely mindössze 30 kilométerre fekszik az orosz határtól, korábban fontos logisztikai központként szolgált Ukrajna hónapokig tartó offenzívája során az oroszországi Kurszk térségében. Miután az ukrán erők visszaszorultak az orosz területekre, Vlagyimir Putyin utasította csapatait, hogy alakítsanak ki egy "ütközőzónát" a Szumi régióban. Mivel eddig az orosz erők nem támadták a város központját, senki sem számított arra, hogy ilyen brutális csapás érheti a lakosokat. A mostani esemény azonban világossá tette, hogy a városban senki sincs biztonságban.
A tragikus esemény mindössze egy nappal azután történt, hogy az ukránok lecsaptak négy orosz repülőtérre, amellyel iszonyatos károkat okoztak az orosz légierőnek. Noha a támadásban elpusztult orosz gépek száma pontosan még nem ismert, a rendelkezésre álló műholdképek alapján a szakértők azt mondják: Oroszországnak több évre lesz szüksége arra, hogy kiesett kapacitásait pótolja. Az ukrán tömeges dróntámadás erejét és hatékonyságát jól jellemzi, hogy azt még Donald Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogh is nagyon merésznek nevezte. A diplomata szerint a különleges művelettel Kijev bebizonyította, hogy képes mélyen Oroszország területén található célpontokat támadni. Szerinte ezeknek a csapásoknak a jelentősége nem annyira a repülőgépek megsemmisítésében rejlik, mint inkább az orosz vezetésre és katonaságra gyakorolt pszichológiai hatásban. A különmegbízott ugyanakkor aggodalmának is hangot adott amiatt, hogy az ilyen támadások növelhetik az eszkaláció kockázatát.
De miért éppen most indította meg Ukrajna a Pókháló hadműveletet, amikor a tűzszüneti tárgyalások zajlanak? Az elemzők szerint azért, hogy ezzel erőt mutasson a másnapi isztambuli tárgyaláson. A megelőző hetekben ugyanis több helyen előretörtek az orosz erők az északkeleti fronton, több települést is elfoglaltak - ugyancsak az ütközőzóna kialakítása céljából. Ám a hétfői találkozót inkább csak beárnyékolták a történtek, nem történt semmilyen lényegi áttörés. Ahelyett, hogy a felek közeledtek volna egymáshoz, inkább a tűzszünet feltételeinek értékelésére, az orosz és az ukrán elnök esetleges találkozójára, illetve egy újabb fogolycserére koncentráltak. A további találkozók sikerét illetően rendkívül szkeptikusak az elemzők: leginkább arra számítanak, hogy Oroszország nyáron kiterjedt támadást indít a Doneck megyei, még ukrán ellenőrzés alatt álló területek ellen, Ukrajna pedig szívósan fogja védeni a még kezén lévő városokat. De a legtöbb szakértő abban is egyetért, hogy az oroszországi ukrán dróncsapások miatti bosszú bizonyosan nem fog kimerülni a Szumira mért csapásban, sőt abban sem, hogy nem tesznek engedményt a tűzszünet érdekében, sőt még újabb feltételekkel állnak elő. Azt a forgatókönyvet valószínűsítik, hogy az oroszok kíméletlen rakéta- és bombatámadást fognak indítani az ukrán városok ellen. Így akarják világossá tenni Kijev számára: ha belső orosz területeket támadnak, azt nagyon súlyos megtorlás fogja követni. Az ukrán lakosság, illetve a légvédelem így most az oroszok válaszcsapására készül.
