Pozsonyi sörtúra, negyedik rész – Fedezd fel a Mesuge, a Venturska, a Meetnica és a Damian Garden titkait! A pozsonyi sörfogyasztás élménye nem csupán a nedűk ízéről szól, hanem a város vibráló atmoszférájáról is. Ebben a részben a Mesuge, a Venturska, a

A Mesuge sörbár és étterem egy boltíves régi épületben működik az elnöki palotától néhány percre, az autóforgalomtól mentesített történelmi központtól fél kilométerre. Második napunk nyitókocsmája volt ez a kiváló egység. Kilenc csappal dolgoznak, főként cseh kisüzemi sörökre alapozva, de tartanak több tucat igényes dobozos tételt is.

Igazán furcsa, hogy a szlovák nyelvű étlaphoz csupán egy angol nyelvű összefoglalót csatoltak. Az, hogy miért nem található meg rajta az összes fogás, igazi rejtély marad. Persze, a Google Fordító korában nem akkora kihívás kibogozni a szlovák menüt, de sokkal örömmel fogadtuk volna, ha nem sajnálják az energiát, és inkább teljes egészében lefordítják.

A választékunkban különféle ínycsiklandó ételek várják Önt: ízletes marhaerőleves, hagyományos Jókai bableves, valamint marhabélszínből készült tatárbifsztek. Kóstolja meg a brindzás pirohy-t, ami egy szlovák derelye különlegesség, vagy a Buffalo csirkeszárnyat, amely fűszeres ízélményt nyújt. A csirkehúsos quessadilla és a változatos burger kínálatunk is garantáltan elnyeri majd tetszését. Fedezze fel a BBQ oldalasunkat, amelyhez helyben készült kimcsi jár, és ne hagyja ki a marhagulyást sem, ami igazából pörkölt, ahogyan azt világszerte sok helyen készítik, és tócsnival tálaljuk.

Egy ínycsiklandó vörösborral és tejszínes demi glace mártással készült kolbászragut kóstoltunk, amely olyan jóra sikerült, hogy mindenkiben felkeltette az otthoni elkészítés vágyát. A mellé tálalt kenyér friss volt, de a minősége egyszerűbb, mint amit már másutt, például Pozsonyban, tapasztaltunk.

A Chotebor főzdétől származó húsvéti zöld lager élményét ízlelgettük, és meg kell mondanom, hogy a színe egyáltalán nem befolyásolta a tapasztalatunkat. Fekete pohárból kortyolva akár egy klasszikus cseh pilsnek is nyugodtan mondhattam volna. Ezután a kassai Squark főzde lágerét is megkóstoltuk, és ez a sör is egy hagyományos ízvilágú, könnyen fogyasztható tételnek bizonyult – az "ötös skálán négyes", "soha rosszabbat" kategóriába sorolható. Egyik barátom, aki a savanyú sörök nagy rajongója, a korábbi beszélgetések egyikében már említett krnovi Nachmelena Opice főzde mangós-calamansis gose sörét választotta. Ez a sörműfaj, amely a Kárpát-medencében viszonylag ritkának számít, valóban megér egy próbát – nem az én ízlésem, de elismerem, hogy van benne valami különleges. A főzde sörei egyébként a Felvidéken több helyen is elérhetők, ami nem meglepő, hiszen ebben a régióban mindenfelé cseh sörökkel találkozhatunk. A nap végén még egy pohárral kortyoltunk a Sibeeria "Vesna 2025" hazy pale ale-jéből is. E márka neve gyakori vendég a budapesti prémium sörkimérések asztalain, és nem véletlenül: valóban ízletes választás.

A Venturska Klubovna, a város szívében megbúvó gyöngyszem, felülmúlta minden várakozásomat. A kedves és figyelmes felszolgáló mesélt a hely különlegességéről, miszerint ez a klub a Medusa, Szlovákia legnagyobb étteremláncának egyik kiemelkedő egysége, amely több tucat üzlettel büszkélkedhet. A Klubovna-lánc négy helyszíne közé tartozva, mégis megőrzi saját egyedi karakterét. A belső tér igazán varázslatos, ahol az impozáns sörfőző berendezések mellett a látogatók valóban átélhetik a hely szellemét. A háttérben csodás blues dallamok csendülnek fel, John Lee Hooker és B. B. King hangzásvilága kíséri a vendégeket, így a légkör még inkább magával ragadóvá válik.

A sör mellé kínálnak többek között bablevest, marhagulyást, húslevest, lazacsteaket, csirke-, illetve borjúbécsit, hot dogot, burgereket, ropogós sertéscsülköt és juhtúrós sztrapacskát.

Rendeltünk egy adag csirkeszárnyat, amely valóban lenyűgözött minket. A külseje ropogós, a belseje pedig szaftosan omlós, ízvilágát tekintve pedig egészen meggyőző. A mellé kért házi BBQ és habanero szósz is fantasztikus volt, különösen az utóbbi, amely frissességével és diszkrét savasságával kellemes meglepetést okozott. Érdekes módon, a csípőssége sem volt túlzó, ami csak még inkább fokozta az élményt.

Kértünk egy szendvicskrém-változatot, amely a retekjulienne-nel gazdagított liptói körözött formájában mutatkozott be, és bátran állíthatjuk, hogy a fogás művészeti csúcspontját képviseli. A snidlinggel ízesített tojáskrém íze fenséges volt, míg az apróra vágott lila hagymával megbolondított tepertőkrém valódi ínycsiklandóságot csepegtetett az étkezésbe. Mindezek mellé egy olyan kenyér társult, amely ízében, állagában és frissességében egyaránt lenyűgözött.

Az italválaszték lenyűgöző, különösen a tömény italok terén, és a minőségi borokból sem szenved hiányt. Az itallapon szerepelt egy 5 tételes sörkóstoló is, de sajnos azt nem tudták bemutatni, így végül a két saját készítésű sörüket választottuk: egy 12 Balling fokú Session IPA-t és egy 13-as APA-t. Bár már kóstoltunk átütőbb példányokat is e stílusokban, nem panaszkodtunk, hanem büszkén jegyeztük el ezt a helyet a legjobb pozsonyi emlékeink között.

Érdemes megemlíteni a Meetnicát, amely nem csupán egy hangulatos és igényes kraft sörbár, hanem a zenei élmények terén is lenyűgözött minket. Míg a Roxerben a zenei válogatás monotonitása miatt valószínűleg nem fogunk újra megfordulni, a Meetnicában különféle elismert rockegyüttesek slágerei váltakoztak, egészen addig, amíg el nem indult az Iron Maiden Book of Souls albuma, amely a tartózkodásunk második felében folyamatos háttérzenét biztosított.

A bárban tíz csap található, amelyek közül nyolc minőségi kisüzemi söröket szolgál fel, míg a maradék kettő a Kastel Rouge és a Guinness, amelyek szintén nem közönséges választékot képviselnek. Az érdeklődők számára sörkóstoló is elérhető, ahol öt különböző főzetet próbálhatnak ki, mindössze 6,9 euróért, deciliteres adagokban.

Különösen figyelemre méltó a palackos és dobozos italválaszték, amely széles spektrumot ölel fel. A klasszikus sörkorcsolyák terén is bőséges kínálat várja a látogatókat, hiszen a belga sült krumpli mellett megtalálható az utopenec és a hermelin is. Mi egy ínycsiklandó sajtból készült "tatárt" és ropogós sült kolbászt kóstoltunk, és meg kell mondanom, hogy ezek valóban tisztes, hagyományos ételek voltak, melyekhez egy remek minőségű, friss kenyér társult.

Vannak sörözők és kocsmák, ahol úgy törekednek a vendégeket a korsónyi mennyiség rendelésére rábírni, hogy a pikoló vagy a pohár majdnem ugyanannyiba kerül, mint a korsó. Ezek közé tartozik a Duna-parti Damian Beer Garden - Vydrica, ahol ottjártunk idején a 20 csapból 8 működött, ebből ötön a névadó főzde söre folyt. Engedtünk a nyomásnak és korsóval rendeltünk, így viszont kapacitásunkból már csak három sörre futotta, a Damian egyik cseh lágerét, a Kaitoa nevű New Zealand Pale Ale-jét és a Trip To Boston névre hallgató Neipáját ittuk, melyek megelégedésünkre szolgáltak. Ettünk egy utopenecet is, ami mellé kifejezetten jó kenyeret adtak, maga a szafaládé is sokkal jobb volt, mint amiket e műfajban kóstoltunk, például az egyébként remek kassai Red Nose-ban.

A kerthelyiség nagyon hangulatos, a több teremmel bíró beltér kissé rideg. Hasznos viszont a falra kitett összefoglaló a komlók komplex aromahatásáról, hard core sörrajongók számára is tartogat nem kevés új információt.

Most elérkeztünk Pozsonyi sörtúránk végső szakaszához, ahol bemutatjuk a 100 piv craft beer bar and shopot, a Vycap na Medene-t, a Za Rohom by Bombovart és a Studna bárt. Ezek az állomások különleges ízeket és hangulatokat kínálnak, így érdemes felfedezni őket!