PFAS: Az ételcsomagolás, a ruházat és a testápolók rejtett veszélyei az egészséged szempontjából - Életmód
Számos olyan tartós vegyi anyag létezik, amelyek mindennapi ruházatunkban, szépségápolási termékeinkben, csomagolóanyagokban, sőt még az ivóvizünkben is jelen vannak, és komoly veszélyt jelentenek az egészségünkre. Ezek közé tartoznak a PFAS vegyületek, amelyek gyakran az ételcsomagolásban is fellelhetők.
A PFAS a perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok rövidítése, ami ott van az iskolai egyenruhákban, az élelmiszerek csomagolásában, a kozmetikumokban és a testápolási termékekben. Beszivárog az élelmiszereinkbe és az ivóvizünkbe is. A legújabb kutatások szerint pedig a bőrünk sem véd ellene teljesen.
Az anyag az örök elnevezést a szén- és fluoratomok közötti szinte felbonthatatlan kötések miatt kapta. Az 1950-es évek óta ezek a vegyi anyagok kenőanyagként szolgálnak, így a tapadásmentes serpenyőktől kezdve a folt- és vízlepergető papírokig és szövetekig mindenben megtalálhatóak. A PFAS olyan egészségügyi problémákhoz vezet, mint a tüdőkárosodás, pajzsmirigy-megbetegedés, túlsúly, termékenységi problémák és rák. Azt eddig is tudtuk, hogy a PFAS nem bomlik le és egyre több van a környezetünkben.
A Birminghami Egyetem környezetkémikusai új kutatása rávilágított, hogy a PFAS vegyületek képesek áthatolni a bőr külső rétegén. Ez a felfedezés aggasztó lehetőségeket vet fel, mivel arra utal, hogy ezek az anyagok bejuthatnak a szervezetünkbe és elérhetik a vérkeringést.
A kutatás során a tudósok 17 különböző PFAS-vegyszert elemeztek, amelyek potenciálisan megtalálhatóak a mindennapi, bőrrel érintkező termékekben. A laboratóriumi környezetben a kutatócsapat minden vegyületet alkoholos oldatban vizsgált, majd ezekből mikroszkopikus mennyiségeket - négyzetcentiméterenként 500 milliárd grammot - juttattak a tenyésztett emberi bőrsejtekből készült szövetmintákra. Mindössze 36 óra elteltével a vizsgált 17 PFAS-ból 11 képes volt áthatolni a bőr külső rétegén. Érdekes módon a kevesebb szénatomot tartalmazó vegyületek sokkal könnyebben jutottak be a szövetbe. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a különböző PFAS-vek milyen mértékben maradtak a bőrben, illetve mennyi szívódott fel. Például az egyik PFAS esetében körülbelül 59 százalék, míg egy másiknál 49 százalék került a bőrbe. Valójában mindegyik vegyület eljutott a bőr alatti folyadékba, amely a véráram helyettesítésére szolgál.
A kutatás során emberi bőrszövetet alkalmaztak, azonban lényeges megjegyezni, hogy az egészséges és aktív bőrszövet reakciója eltérhet a vizsgálat során használt mintáktól. A bőrünk vastagsága a test különböző területein változó, ezért nem mindegy, hogy hol és milyen PFAS-tartalmú anyagokkal érintkezünk. Ragnarsdóttir arra is felhívta a figyelmet, hogy csapata olyan magas dózisokat alkalmazott, amelyekkel az emberek a normális életkörülmények között nem találkoznak. Hangsúlyozta, hogy fontos, hogy a ruházatunk és a bőrünkre használt kozmetikai termékek esetleg tartalmazhatnak PFAS-t. "A ruháinkat naponta hosszú órákon át viseljük" - tette hozzá Ragnarsdóttir. "Ezért, ha olyan anyagot hordunk, amely PFAS-t tartalmaz, az nem mentes a potenciális kockázatoktól" - figyelmeztetett.
