Pécsen a képviselők nemrégiben úgy döntöttek, hogy csökkentik a saját juttatásaikat, miután korábban jelentős mértékben megemelték azokat.
A pécsi közgyűlés csütörtöki ülésén olyan szervezeti és működési szabályzatot fogadtak el, amely képes egyesíteni a kompromisszumos, ellenzéki és kormánypárti javaslatokat is. Az elfogadást megelőző hónapok során számos, sokszor céltalan és személyes támadásokkal tűzdelt vita zajlott, amelyek végül hozzájárultak a megállapodás megszületéséhez. Ezzel a lépéssel immár törvényes keretek között folytathatják munkájukat az önkormányzat és az alárendelt cégek.
A helyzet alaposabb megértéséhez fontos, hogy tisztában legyünk a pécsi közgyűlésben fennálló erőviszonyokkal.
A helyzet bizonytalansága és a hosszan elhúzódó viták már a patthelyzet szélén kirajzolódó képből is jól láthatóak voltak. Csak decemberben tudtak alpolgármestereket választani, de ezzel csupán részlegesen állt helyre a törvényes működés az önkormányzatban. A közgyűlés mellett működő bizottságok, amelyek a döntések előkészítéséért felelnek és gyakran átruházott hatáskörben dolgoznak, még képviselőkkel sem lettek feltöltve, így a helyzet továbbra is ingatag maradt.
A bizonytalanságot jól mutatja az is, hogy egy-egy teljesen logikusnak, szakmailag megalapozottnak tűnő vagy éppen csak technikai jellegű döntés pillanatok alatt felborulhatott. Előfordult, hogy egy már lebonyolított közbeszerzésnél nem lehetett eredményt hirdetni, mivel - különösebb indoklás nélkül - nem kapott támogató többséget a javaslat. De olyan döntésre is volt példa, hogy egy kormánypárti módosítónak köszönhetően egy önkormányzati tulajdonrész eladásából - némi hasraütésszerű fejszámolás után - percek alatt kivásárlás lett.
A helyzet stabilizálása érdekében januárban – tehát az önkormányzati választások után több mint fél évvel – Péterffy Attila, az ellenzéki polgármester új egyeztetések megkezdése mellett döntött. Ezek a megbeszélések elsősorban arra fókuszáltak, hogy a Fidesz által decemberben, az utolsó pillanatokban benyújtott szervezeti és működési szabályzat módosításait "szélesebb körű egyetértés" érdekében újra átbeszéljék.
Az első egyeztetés már a tervezett két órához képest meglepően négy órán át húzódott, és a politikai felek közötti alkudozás - szokatlan módon - a közönség szeme előtt zajlott. A törésvonalak nem csupán a bizottsági struktúrák és pozíciók körül rajzolódtak ki, hanem a településrészi testületek kérdésében is komoly feszültségek alakultak ki. A kormánypárti oldal decemberben öt településrészi testület megalakítását valósította meg, amit forrásokkal és apparátussal támogattak, ráadásul négy esetben a helyi fideszes önkormányzati képviselő irányítása alatt. Az ellenzék véleménye szerint ez a rendszer nem csupán pazarló, de politikai megfontolások által vezérelt is, és ezt a helyi sajátosságok sem feltétlenül támasztják alá, ezért a hosszú távú újratárgyalás szükségességére igyekeztek felhívni a figyelmet.
A decemberben elfogadott rendszerhez képest most tényleg sikerült kompromisszumos javaslatot elfogadni. Hat településrészi testület lesz, de az egész rendszert átgondolják, és nem kizárt, hogy még idén teljesen más elosztásban, más rend szerint működhetnek ezek a kisebb szervek.
"A választási eredmények fényében precíz arányérzékkel határoztuk meg a bizottsági helyek és a felügyelőbizottsági tagok elosztását" - nyilatkozta Ruzsa Csaba, a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester a diskurzus egyik szakaszában. A helyek 44 százalékát a kormánypárti képviselők, 40 százalékát pedig a polgármesterhez köthető ellenzéki politikai szereplők kapták, míg a fennmaradó részt a kisebb pártok osztották meg maguk között.
Ez a "paritásos rendszer" - amit a Mi Hazánk és a Tiszta Kezek képviselője kezdettől fogva javasolt - már valóban nagy támogatottsággal ment át, de az új szervezeti és működési szabályzat (szmsz) elfogadásához más kompromisszumok is kellettek. Péterffy Attila a decemberi fideszes javaslattal ellentétben azt szorgalmazta, hogy ismét válasszák szét a pénzügyi és a jogi bizottságot, mert az összevonásuk túlzott hatalomkoncentrációt eredményezett. Ezt a kormánypárti képviselők elfogadták (igaz, mindkét bizottság elnöki posztját a Fidesz frakcióvezetője kapta), cserébe nagyobb hangsúlyt kap majd a tanácsnoki rendszer, amiben a fideszesek a kontroll garanciáját látják: hatból négy ilyen pozíció lett az övék.
Ezzel kapcsolatban is megfogalmazódtak kritikák: a Mindenki Pécsért Egyesület egyetlen képviselője kifejezte nemtetszését amiatt, hogy ő egyedüliként nem kapott sem elnöki, sem alelnöki posztot. Ráadásul a fideszes Háber István Ervin is elégedetlenségét hangoztatta a helyek elosztása kapcsán. A kormánypárti politikus véleménye szerint a politikai érdekek felülírták a szakmai szempontokat, hiszen civil pályafutása és tudományos tevékenysége révén a fenntarthatóság vagy innováció terén tanácsnoki, esetleg bizottsági elnöki feladatokat is bátran rábízhattak volna.
Decemberben egy utolsó pillanatban benyújtott módosító indítvány révén az önkormányzati képviselők országos szinten rekordmagas tiszteletdíjat szavaztak meg maguknak. Bognár Szilvi, aki korábban a DK színeiben politizált, most a Tiszta Kezek Egyesület tagjaként tette javaslatát, amely alapján az alap képviselői díjazás bruttó 660 ezer forintra emelkedett. A különböző pozíciók, például a tanácsnoki szerepkör, illetve a bizottsági tagságok és elnökségek összegzése révén ez a jövedelem akár bruttó 1,9 millió forintra is nőhetett.
A múlt héten tartott megbeszélésen a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester kifejtette, hogy a tervezett módosítás a korábbi 100 millió forintos költség helyett 400 millió forintos terhet róna a város költségvetésére. A legfrissebb megállapodás szerint az alapdíj továbbra is a polgármester bérének 25 százaléka marad, azonban több pozíció esetén is legfeljebb 1,9-es szorzót alkalmazhatnak. Ez a megoldás továbbra is bruttó 1,2 millió forintot jelent.
Bár a fentiekből úgy tűnhet, hogy az érdemi munka már akadálytalanul folytatódhat, fontos hangsúlyozni, hogy csütörtökön a napirendi pontok elfogadását - vagyis azt, hogy pontosan miről is lesz szó a közgyűlésen - megelőzően körülbelül egy óra hosszat tartó intenzív vita zajlott.
Berényi Zoltán (Összefogás Pécsért) és Barkóczi Csaba (Fidesz) azt szerette volna elérni, hogy két előterjesztést ne is tárgyaljanak. Mindkettő a legendás pécsi vásártér modernizálásáról szólt, de közvetve nagyobb fejlesztési forrásokról is. Az előterjesztő alpolgármester szerint most nem is tartalmi megegyezésre, hanem technikai döntésekre van szükség, és ha nem hozzák meg azokat, akkor Pécs nem tud pályázatokat beadni a Területi Operatív Program kiírásaira. A jelenlegi európai uniós finanszírozási ciklusban nagyjából 23-25 milliárd forint fejlesztési forrás érkezhet Pécsre, de a Pénzügyminisztérium a pályázati beadási határidőt tavaly 2024 decemberben 2025 márciusára módosította 2025 decembere helyett. A városfejlesztési cég vezetője hosszan magyarázta, hogy nem tudják az előkészítő munkát megcsinálni, ha nem sikerül most döntést hozni.
A kormánypárti képviselők érvei nem találták meg a megfelelő visszhangot. Főként azt kifogásolták, hogy az előző önkormányzati ciklusban nem figyeltek oda az ő érdekeikre a város fejlesztési terveinek kidolgozása során. Berényi próbálta megvédeni álláspontját azzal, hogy a pályázati határidők módosítását lehetne kérni. A polgármester azonban határozottan ellentmondott ennek, elmondva, hogy többszöri próbálkozásuk ellenére az illetékes minisztériumoktól eddig egyértelmű elutasítást kaptak. Végül, a két kormánypárti képviselő tartózkodása mellett, a napirendi pontokat nem távolították el.
