A parajdi sóbányában sürgős felújítási munkálatokra volt szükség, hogy biztosítsák a látogatók biztonságát és a sóbányászati élmény továbbfejlesztését.

Az esőzések következtében aggodalommal figyeltük, hogy a nagy teljesítményű szivattyúk képesek lesznek-e elviselni a rájuk nehezedő terhet.

Bevezették hétfő hajnalban az elárasztott parajdi sóbánya fölött folyó Korond-patak vizét az ebből a célból épített csőrendszerbe, és ezzel végéhez közelednek a bányánál zajló sürgősségi munkálatok - közölték a helyszínen az illetékesek - írja az MTI.

Az Agerpres román hírügynökség jelentése alapján Nicolae Sebastian Soltuz, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) beruházási igazgatója bejelentette, hogy a Korond-patak vizének újonnan kialakított csőrendszerbe való bevezetését a tervezettnél korábban hajtották végre. A döntés hátterében a hétfőre virradóra tapasztalt esőzések álltak, amelyek miatt a patak vízhozama jelentősen megnövekedett. A szakemberek attól tartottak, hogy a nagy teljesítményű szivattyúk, amelyek eddig a víz átszivattyúzását végezték a sóbánya fölötti területen, nem bírják el a megnövekedett terhelést. Soltuz hozzátette, hogy a csőrendszerbe való bevezetés után a kivitelező cégnek még betonozási munkálatokat kell elvégeznie a vezetékrendszer befogadó részénél, és a domboldalhoz is szükséges erősíteni a csőrendszert fémsodronyokkal és fémvázzal.

Ovidiu Ianculescu, a Maros vízügyi igazgatóságának vezetője elárulta, hogy a patak vizét hajnali 4:30 körül sikerült beintegrálni a csőrendszerbe, miután a vízhozam másodpercenként 0,8 köbméterre emelkedett. Jelenleg ez a mennyiség 0,2 köbméterre csökkent - tette hozzá. Továbbá megjegyezte, hogy a patak elvezetése után eltávolítják a területről a nagy teljesítményű szivattyúkat, és a patak vizének sótartalmát folyamatosan monitorozzák, ám az utóbbi időszakban nem tapasztaltak növekedést - mondta.

Paul Bejan, a kivitelező cég ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a Korond-patak elterelésének szükségessége abból fakadt, hogy a tiszta víz ne érintkezzen a sóval. Júniusban ugyanis a patak mentén beszivárgott sós víz a Kis-Küküllőbe, ami ökológiai katasztrófát eredményezett. Bejan az eljárást egyedinek és rendkívül összetettnek titulálta, megjegyezve, hogy a munkálatok során naponta új kihívásokkal kellett szembenézniük. Az állandó omlásveszély tovább bonyolította a helyzetet – tette hozzá. A hátralévő feladatok elvégzése csupán néhány napot igényel, de figyelmeztetett, hogy a jövőben újabb beavatkozásokra lesz szükség, különösen nagy vízhozam esetén, amikor a jelenlegi csőrendszer már nem tudná kezelni a terhelést.