Palotás János: Ki lehet az ellenzék 2026 után? Ahogy a politikai táj folyamatosan átalakul, úgy az ellenzék jövője is izgalmas kérdések sorát veti fel. 2026 után sok múlik azon, hogy a jelenlegi politikai erők hogyan tudják megújítani magukat, és milyen
Felmerül a kérdés, hogy Magyar Péter beszéde elegendő impulzust nyújtott-e a TISZA Pártot túllépő demokratikus gondolkodók számára ahhoz, hogy felébressze őket, vagy csupán azt a sorsot teljesítik, amelyet önmaguknak szabtak.
Magyar Péter november 25-i nyilatkozatában, amely a 24.hu-n jelent meg, két kérdést hiányoltam, amelyek számomra különösen lényegesek voltak. Először is, kíváncsi lettem volna, hogy szerinte Orbán Viktor hajlandó-e megtartani a 2026-os országgyűlési választásokat, még akkor is, ha a korábbi felmérések alapján biztosra vehető, hogy azt elveszíti. Az én véleményem az, hogy nem fogja. Ennek a gondolatmenetnek a részleteit már kifejtettem az előző, november 16-i Népszavában megjelent írásomban ("Orbán Viktor: Megtartom a hatalmamat!", Szép Szó, 2024. 11. 16.).
Szívesen átfogalmazom a szöveget: Kíváncsi lettem volna Magyar Péter véleményére arról, hogy ha a választásokra a felvetései szerint mégis sor kerülne, és a Fidesz-KDNP ellen kizárólag a TISZA Párt jelöltjei indulnának, akik végül győzelmet aratnának, akkor ő hogyan látja, kik lennének a kormányt alakító TISZA Párt ellenfelei. Hiszen a "Nemzeti Együttbűnözés Rendszere", mint bűnszervezet, ellenzéki szereplőként sem képviselhetné magát a parlamentben.
A TISZA Párt hívei határozottan követelik az elszámoltatást, valamint a bűnszervezetek által magánosított közvagyon visszaszerzését. E két folyamat szoros összefonódásban áll egymással, hiszen a közvagyon csak a bíróságok által megállapított bűnösség után lehet jogosan visszaigényelni.
Fontos tudni, hogy Orbán bűnszervezete a hatalom biztosítékaként, és nem csak a gigantikus értékük miatt vette birtokba a magyar gazdaság alapvető infrastruktúráját, legfontosabb ágazatait. A hatóságok/szervezetek vezetőinek kétharmados bebetonozása mellett a hatalommegtartás másik biztosítéka számukra a gazdaság megbénítási képessége azáltal, hogy az orbáni maffia oligarchái tulajdonukban tartják a gazdaság életképességéhez nélkülözhetetlen területeket. Éppen ezért a bűnnel eltulajdonított vagyonoknak az azonnali peresítése, és a bíróságoktól kért előzetes biztosítékként történő lefoglalása nélkül a TISZA Párt egyetlen ígéretét sem fogja tudni megvalósítani: eszköztelenné válik. A bűnösség megállapítása, valamint a Fidesz-KDNP parlamenti egyidejű jelenléte viszont kizárt.
Érdemes alaposan megvizsgálni, vajon Orbán Viktor és Semjén Zsolt vezetésével a Fidesz-KDNP első ötszáz prominense között található-e olyan egyén, akire ne volna rábizonyítható számos, sokkal súlyosabb bűncselekmény, mint csupán egy füstgyertya eldobása egy demonstráción. Ezt az utóbbit Fekete-Győr András (Momentum) esetében a bíróság bűnösnek találta, és november 25-én a parlament megvonta tőle a mandátumát.
Kizárólag a rendszerváló politikai erő akaratának függvénye a mai hatalom vezetőinek bíróság elé állítása. Az viszont jogi tény, hogy az általuk eltulajdonított közösségi vagyon visszavételének kikerülhetetlen feltétele a bűnösségük megállapítása. Reményem szerint ezt a TISZA Párt is tudja. Ha pedig ez így van, és Magyar Péter elképzelése szerint a TISZA Párton kívüli mai ellenzék 2026-ban a parlamenten kívül reked, a Fidesz-KDNP pedig előbb ellenzékbe szorul, majd a bíróságok által kimondásra kerül magának a pártszövetségnek, a kormánynak, a diktatúrát ma társtettesként is segítő parlamenti képviselőinek, stb. a bűnössége, s ezért beáll a mandátumvesztésük, akkor a leendő parlament ellenzék nélkülivé, egypártrendszerré alakulna, ami aligha támogatható.
Számomra is tény, hogy jelenleg a TISZA Párt vagy egy népfelkelés nélkül Magyarország nem tud megszabadulni az orbáni maffiától. Márpedig a bűn nem maradhat hatalmon. Ezért határoztam el, hogy kétségeimet félretéve, a létező tudásom egészével segíteni fogom, hogy a TISZA Párt meggyőző fölénnyel, lehetőleg választáson győzze le a Fidesz-KDNP hatalmi bűnszövetségét, méghozzá minél előbb.
Elfogadom, hogy a jelenleg folyamatos térnyerésben lévő TISZA Pártnak most nem kell koordinációról egyeztetnie egyetlen más politikai párttal sem. Azt viszont nem, hogy a TISZA Párt értékeinek, elképzeléseinek bemutatásához miért lenne szükséges a többi ellenzéki párt lejáratása. A párt értékeinek kiemelése, tudatosítása, cselekvőképességet mutató kommunikációja önmagában is képes kell, hogy legyen arra, hogy az emberek felismerjék, hogy más, jobb és szebb jövőt ígér, mint amit eddig tapasztaltak az ellenzéki pártoktól.
Természetesen kikerülhetetlen, hogy az ellenzékhez való viszonyáról kérdésekkel ostorozza Magyar Pétert és pártját a média. Ugyanakkor csak intelligencia és kommunikációs képesség kérdése megtalálni azt a választ, amely egyszerre elegáns, célratörő, és a valóságot is tükrözi. Például, elmondhatná Magyar Péter, hogy "a TISZA Párt most a saját természetes fejlődésének kihívásaival, az Orbán-rendszer lebontásával foglalkozik, ezért a párt szerint biztosan nincs itt az ideje más politikai pártok elképzeléseit elemezniük. Ma még csak nem is becsülhető, hogy miként fog alakulni a magyar politikai közélet a még csak remélt 2026-os választást megelőzően, így arról különféle hipotéziseket boncolgatni nem csupán értelmetlen, hanem szakszerűtlen is lenne. A választás utáni helyzetről addig eszmecserét folytatni, amíg a választáson a választópolgárok ki nem fejtik az akaratukat, végképp értelmetlen, és a választói akarat kikerülésével is járna, amitől illik tartózkodni."
Nemrégiben Magyar Péter a Klubrádióban, Bolgár György kérdésére válaszolva világosan kifejtette, hogy elhatárolódik a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerével való bármiféle együttműködéstől. Megosztotta, hogy neki is időre volt szüksége ahhoz, hogy a Fidesz-KDNP hatalmi struktúráját alaposabban megértse, és ennek tükrében a véleménye változásokon menjen keresztül. Ezt a megközelítést elfogadhatónak tartom. Ugyanakkor érzésem szerint a TISZA Párt számára fontos lenne, hogy hivatalos kommunikációjában egyértelműen és gyakrabban elhatárolódjon Orbántól és társaitól, nem csupán válaszokban, hanem proaktívan. Ez nemcsak a párt identitását erősítené, hanem a támogatóik körében is egyfajta közösségi érzést keltene. Azt is javasolnám, hogy a TISZA Párt kommunikációja kerüljön el olyan mértékben a több mint egy évtizede küzdő ellenzéki pártokkal és politikai szereplőkkel való foglalkozást, hiszen ez sokszor nemcsak felesleges, hanem méltatlan is. Ne felejtsük el, hogy a TISZA Párt támogatóinak jelentős része korábban éppen azoknak a pártoknak és politikusoknak a híve volt, akiket Magyar Péter most éles kritikával illetett. Ez a helyzet érzékeny lehet, és nem biztos, hogy a bírálat jótékony hatással bírna rajtuk.
Eltérő életpályánk és a személyes kapcsolat hiánya okán nekem nem kell sem szeretnem, sem más érzést táplálnom Magyar Péterrel szemben. Tényszerűen elismerést kelt bennem, hogy a Medián november végi kutatása szerint a TISZA Pártot és Magyar Pétert immár mintegy kétmillió-hatszázhatezer magyar választópolgár támogatja, amely vitathatatlanul kiemelkedő eredmény. Elismerem, hogy Magyar Péter nem csupán Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP megítélésében változtatott jó irányban a február 11-én, a Partizán csatornán tett első nyilatkozatában elhangzott, általam kritikusan fogadott gondolatain.
Összefoglalva, őszintén kijelenthetem, hogy Magyar Péter és a TISZA Párt támogatása számomra nem függ attól, hogy szeretem-e a párt elnökét. Sokkal inkább az motivál, hogy a pártnak több mint kétmillió elkötelezett támogatója van, akiket mélyen tisztelek. Ők már több mint egy évtizede küzdenek az Orbán-rendszer megbuktatásáért, a demokratikus normák helyreállításáért, valamint a bűnösök felelősségre vonásáért és a jogtalanul megszerzett vagyon visszaszerzéséért. Számomra ez a középérték, amiért érdemes mellettük kiállnom.
Sokszor tapasztalom, hogy amikor egy demokratikus értékek iránt elkötelezett közösség tagjaként előadást tartok, és kifejtem, hogy számomra a legfontosabb az a választópolgári közösség, amely évek óta küzd Orbán hatalmának lebontásáért, a hallgatóság mindig pozitívan reagál. Kiemelem, hogy nem a vezető személye a lényeg, hanem az összetartozás és a közös cél. Ekkor a közönség egyetértően bólint, azonban ha hozzáteszem, hogy ha valóban osztják ezt a nézetet, akkor javaslom, hogy a másik demokratikus párt támogatóit is fogadják el, máris érződik egyfajta bizonytalanság. Pedig a közös célok elérésének kulcsa éppen az lenne, hogy ez a nyitottság és elfogadás széles körben elterjedjen.
Mi sors vár a többi demokratikus értékek mellett elkötelezett ellenzéki pártra, a gondolkodókra és a már bizonyított szakértelemmel rendelkező szakemberekre?
Magyar Péter legfrissebb megnyilvánulása két lehetséges irányt nyitott meg az elmúlt évtized demokratikus eszméinek képviselői számára. Az egyik lehetőség, hogy engedelmesen elfogadják az irányvonalát, ezzel hátrahagyva mindazt, amiért eddig küzdöttek, és elárulva azokat, akik még mindig bíznak bennük. A másik út viszont közös cselekvésre ösztönözheti őket, lehetőséget adva arra, hogy ők maguk legyenek a TISZA Párt által várt, elengedhetetlen irányváltás élharcosai.
A Medián november végén publikált kutatása rávilágított, hogy az utóbbi hónapban a választópolgárok körében 10 százalékos növekedés figyelhető meg a kormányváltást sürgetők számában, amely már 59 százalékra emelkedett. Ez konkrétan négymillió-ötszázhuszonkét ezer embert jelent. Érdemes megemlíteni, hogy közel kétmillió ember, aki nem a TISZA Pártot támogatja, szintén a rendszerváltás mellett áll, de a TISZA Párt iránti bizalom hiánya miatt nem kötelezik el magukat mellette. A biztos szavazók között is hasonló tendencia figyelhető meg; a valódi demokratikus értékek iránt elkötelezett ellenzéki pártok együttes támogatottsága is meghaladja a 10 százalékot. Azonban külön-külön egyikük sem valószínű, hogy átlépi az 5 százalékos parlamenti küszöböt, így a rájuk leadott szavazatok jelentős része valószínűleg a Fidesz-KDNP támogatottságát fogja növelni, ha a jelenlegi helyzet változatlan marad.
A lényeg nem csupán az, hogy a TISZA Párt képviselői képesek lesznek-e a következő parlamentbe kerülni, hanem sokkal inkább az, hogy valóban szeretnének-e belépni, és elkötelezettek-e a rendszerváltás iránt?
Ebben a helyzetben elengedhetetlen lenne, hogy a politikai szereplők félretegyék az évtizedek óta dédelgetett, de már régóta kudarcra ítélt ambícióikat. A rendszerváltás szellemében közösen kellene megalkotniuk egy új társadalmi szerződést, amely keretében létrejönne egy választási pártszövetség. E szövetségen belül a különböző pártok saját platformjaikon képviselhetnék elképzeléseiket, miközben teret adnának a valóban létező alternatív politikai mozgalmaknak és civil szervezeteknek is. Ez a közös fellépés lehetőséget adna arra, hogy 2026-ban (vagy akár korábban) együttesen vonuljanak a választási ringbe. Ezen túlmenően együtt készülhetnének Orbán hatalommegtartó lépéseire, például a választások elhalasztására. A pártszövetség elnevezésére egy lehetséges példa lehetne a "Demokráciáért, Magyarországért és Európáért Szövetség", avagy egyszerűbben "Demokrácia Szövetség". Ez csupán egy ötlet, a lényeg, hogy világosan kifejezze céljaikat. Ilyen formában a pártszövetség biztosan átlépné az 5%-os választási küszöböt.
Magyar Péter világossá tette, hogy a TISZA Párt semmiféle formában nem kívánja támogatni a jelenlegi és az elmúlt évek parlamentjébe bejutott népszerű ellenzéki politikai személyiségeket, beleértve Hadházy Ákost is, aki az ellenzékhez csatlakozó szakértők között van. Ezzel a lépéssel Magyar Péter a pártszövetség számára egyfajta ajándékként tálalta a legnagyobb elismertségnek örvendő ellenzéki politikai figurákat és neves szakembereket, amennyiben megvalósul a társadalmi összefogás.
Egy olyan társadalmi összefogás élén, amely valóban képes lenne megnyerni a közvélemény elismerését, számos neves és széles körben követett személy, például Iványi Gábor, valamint más, országos hírnévvel bíró szakértők sorát vonzhatná. A jelöltek kiválasztásakor a pártoknak el kellene hagyniuk a belső körökön belüli gondolkodást, és valóban a Fidesz-KDNP, valamint a TISZA Párt legkiválóbb ellenfeleit kellene keresniük. Olyan emberekről van szó, akiknek társadalmi elismertsége vitathatatlan, és akikről nem elvárás, hogy bármely párt tagjai legyenek, bár a tagságuk nem zárható ki. Nem pályázóknak kellene lenniük, hiszen szakértelmük, személyiségük és életpályájuk már önmagában is elismerést nyert. Az ő megkeresésük tehát inkább a nemzet érdekeinek szolgálatában indokolt. Meggyőződésem, hogy egy olyan kiválasztási rendszer, amely eltér a TISZA Párt gyakorlatától, képes lenne minden egyes körzetben, sőt a listás helyeken is elismert jelölteket találni, és akár 30-40 körzetben a legígéretesebb jelöltek bemutatására is lehetőséget adna. Így a listás helyek mellett reálisan elérhetővé válna az egyéni körzetek harmadának megszerzése a TISZA Párton kívüli ellenzéki pártok számára, ami garantáltan plurális, többpárti parlament kialakulásához vezetne.
A cikk megírása előtt személyes beszélgetéseket folytattam több ellenzéki párt vezetőjével, köztük Márki-Zay Péterrel (Mindenki Magyarországa Néppárt - MMNP), valamint Komjáthi Imrével (MSZP) és Tompos Mártonnal (Momentum). Márki-Zay Péter hangsúlyozta, hogy nem kívánja csökkenteni a TISZA Párt esélyeit, ugyanakkor a MMNP elkötelezett amellett, hogy részt vegyen egy új ellenzéki kerekasztalon, ahol társadalmi összefogásról folytatnak tárgyalásokat. Komjáthi Imre is nyitott volt az MSZP részvételére egy ilyen összefogási megbeszélésen. Ezzel szemben Tompos Márton határozottan kijelentette, hogy a Momentum nem hajlandó részt venni olyan összefogásban, amelyben a DK és az MSZP is jelen lenne. Gyurcsány Ferenccel (DK) várhatóan a héten fogok találkozni, de már a lapzárta után. Tisztelettel várom, hogy a többiek "elfoglaltsága" mikor teszi lehetővé a találkozónk lebonyolítását.
Felvetődik a kérdés: vajon Magyar Péter tisztázó beszéde elegendő impulzust nyújtott-e a TISZA Pártot meghaladó demokratikus gondolkodók számára, hogy felébredjenek, vagy csupán azt a sorsot élik meg, amelyet saját maguknak írtak elő?
