Országszerte szigorú korlátozások lépnek életbe a gazdaságokban a száj- és körömfájás terjedése miatt.

Az ország számos pontján sorra lépnek életbe a legszigorúbb óvintézkedések az állattartó telepeken, válaszul a ragadós száj- és körömfájás megjelenésére. Ez a járvány már olyan távolságokra is eljutott, mint Győr-Moson-Sopron vármegye, ahol a fertőzött gócoktól több száz kilométerre is aktívan védekeznek a hatóságok.

A körültekintés teljesen indokolt, hiszen a ragadós száj- és körömfájás az egyik legfertőzőbb állatbetegség, amivel szembesülhetünk – nyilatkozta az InfoRádió Aréna című műsorában Sótonyi Péter Széchenyi-díjas professzor, az Állatorvostudományi Egyetem rektora. Ez a vírus rendkívül gyorsan terjed, többek között számos fertőzést terjesztő tárgy révén is.

"Felveszem ezt a szemüveget, és ha a kezem esetleg fertőzött, mert korábban egy ilyen telepen tartózkodtam, akkor ha valaki ezt a szemüveget áthozza egy másik telepre, ott már könnyen fertőzést idézhet elő. Az élelmiszerek, húsok és hústermékek mellett sajnos a szél és a víz is hozzájárulhat a terjedéshez."

Olyan példák is előfordultak, ahol a szél 50-100 kilométeres távolságra is elsodorta a porhoz ragadt nyálkát, ezzel pedig további településeket is veszélyeztetve a vírus terjedésével.

- idézte fel Sótonyi Péter.

Az állattenyésztők jól tudják, hogy a fertőzések kockázata mindig jelen van. Ezt tükrözi a legutóbbi járványos eset, amely a Győr-Moson-Sopron vármegyei Darnózselitől 432 kilométerre, Sárospatakon történt. A Geomil Kft. 2600 szarvasmarhából álló telepén rendkívüli óvintézkedéseket vezettek be. Leskó Magdolna ügyvezető a Zemplén Televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a telepre való belépés szigorúan tilos, a munkavállalók kivételével senki nem léphet be. A tejszállító autók is csak a legszigorúbb feltételek mellett, egy fertőtlenítő medencén keresztül belépve, majd azonnal távoznak.

"A szárítóüzemünk közvetlenül mellettünk helyezkedik el, ahol raktáraink találhatóak, és itt tudjuk megoldani a szükséges szállításokat, mint például a takarmányadalékok és fehérjehordozók fogadását. Ezeket az anyagokat a saját gépeinkkel szállítjuk át a raktárainkból. Természetesen itt is zárva tartjuk a kaput, és minden járműnek fertőtlenítő medencén kell áthaladnia. A kerekeket is lespricceljük, így mind a személyzet, mind a járművek fertőtlenítése biztosított. Ez az, amit tehetünk" - osztotta meg az ügyvezető.

Kiemelte: amikor egy telep megszűnik, a szarvasmarha-állomány újjáépítése rendkívül hosszú folyamat, amely jelentős időt igényel. A kereskedelem sincs felkészülve erre a helyzetre, hiszen nem állnak rendelkezésre tömegével vemhes üszők, akik arra várnának, hogy valaki megvásárolja őket egy olyan telep újraindításához, amelynek létszáma elérheti az ezret.

"Bő két év szükséges ahhoz, hogy egy borjúból tehén váljon. Nehezen hihető, hogy ezek a telepek képesek lesznek újra életre kelni" - mondta Leskó Magdolna.

A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül súlyos betegség, amely a párosujjú patásokra, tehát különböző állatfajokra jelent komoly fenyegetést. Különösen a gazdasági haszonállatok, mint például a szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék, kerülnek veszélybe. De nem csupán a háziállatok, hanem a vadon élő fajok is, mint a vaddisznók, őzek, szarvasok és muflonok, szintén ki vannak téve ennek a fertőző betegségnek. A ragadós száj- és körömfájás terjedése komoly hatással lehet az állattenyésztésre és a mezőgazdasági termelésre, így fontos a betegség megelőzése és kontrollja.