Orbán Viktor kifejezte elhatározását, hogy nem hajlandó lemondani egyetlen célról sem, amelyet 2025-re tűztünk ki.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy miért maradt el a várttól a magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben, elmondta: az egész európai gazdaság stagnál, és mi az uniós tagságunk miatt ennek a gazdaságnak vagyunk a része.

Emlékeztetett arra, hogy Ausztria teljesítménye még a miénknél is gyengébb, míg a németek szintén a mi szintünkön mozognak. Általánosságban elmondható, hogy azok az országok, amelyek szorosabb kapcsolatban állnak a német gazdasággal, különféle nehézségekkel küzdenek. Hozzátette, hogy bár a háború és az Ukrajnába irányuló pénzügyi támogatások miatt az európai gazdaság gyengélkedik, nem helyes magyarázkodásba bonyolódni, és a negatív gazdasági mutatókat külső okokkal indokolni.

"Mert ha ezt elkezdjük magyarázni, ami igaz egyébként, akkor elveszítjük a cselekvőképességünket. Tehát engem nem az érdekel igazán, hogy mi az oka, hanem az érdekel, hogy hogyan leszünk sikeresek mégis, hogy a 2025-re kitűzött céljainkat hogy fogjuk elérni" - fogalmazott.

- felidézte bennem a múltat.

"Ez a szerencsétlen helyzet azt mutatja, hogy a vezetőink eddig 140 milliárd eurót juttattak Ukrajnába" - emelte ki, hozzátéve: ha ez az összeg nem Ukrajnában volna, hanem az európai gazdaságban forogna, akkor most nem stagnálnánk, hanem valódi fejlődés tapasztalható lenne.

Megjegyezte azonban: ennek ellenére Magyarország elfogadta Európa legnagyobb adócsökkentési programját, az édesanyáknak adott adókedvezményekkel.

- tette hozzá.

Kitért a Demján Sándor Programra is, amelynek keretében 1400 milliárd forintot juttatnak el a kis- és középvállalkozásoknak. Ezt a programot meg fogjuk csinálni, dacára a rossz európai és ebből fakadóan kedvezőtlen magyar adatoknak - közölte.

Orbán Viktor kiemelte, hogy Ukrajna uniós tagsága súlyos következményekkel járhat a magyar gazdaság számára, ezért fontos, hogy ennek megakadályozására lépéseket tegyünk.

- Osztotta meg a Facebookon az interjút követően.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy jelenleg egy, a kormány által kezdeményezett véleménynyilvánító szavazás zajlik Ukrajna uniós csatlakozásáról. "Nem a jövőben, hanem most van itt az ideje, hogy kifejezzük véleményünket" – tette hozzá, bátorítva mindenkit a részvételre.

Rámutatott, hogy van egy konkrét időpont, amikor Ukrajna belépését tervezik az EU-ba, és hangsúlyozta: "nem érdemes homokba dugni a fejünket". Az Európai Néppárt elnöke, valamint az Európai Bizottság vezetője, aki az EU legfontosabb bürokratája, bejelentette, hogy 2030-ig várják a csatlakozást. Az Európai Néppárt is megerősítette, hogy sürgőssé kell tenni a felvételt, és "felejtsük el azokat a történeteket", amelyek arról szólnak, hogy majd egyszer, amikor Ukrajna készen áll, akkor lehet csatlakozni. A lényeg, hogy most, a lehető leggyorsabban szeretnék integrálni az országot - közölte.

Hangsúlyozta, hogy amennyiben a számadatok arra utalnának, hogy a magyarok számára kedvező lenne Ukrajna felvétele, akkor támogatná azt. Jelenleg azonban léteznek olyan országok, amelyek profitálnak ebből, hiszen jelentős cégeik már jelen vannak Ukrajnában, míg mások viszont anyagi veszteségeket szenvednek el.

A miniszterelnök kifejtette, hogy a helyzetünk kedvezőtlen, hiszen hátrányos helyzetbe kerülünk, és végső soron ez tönkreteszi az életünket. Éppen ezért nem támogatom a tagságot. Hozzátette, hogy ezek az események még inkább hangsúlyozzák a Magyarországon zajló véleménynyilvánító szavazás fontosságát.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az uniós tagság gyorsított elbírálása egy "téves és veszélyes megközelítés", amelyet még lehetőség van megállítani. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha ez a folyamat "elszabadul", és két-három év múlva a végső döntés küszöbére érkezünk, akkor már rendkívül nehéz lesz változtatni a helyzeten.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy Magyarország három év alatt a háború miatt elveszített 20 milliárd eurót, és ha ez a pénz mind benne lenne az európai gazdaságban, akkor nem állítja, hogy "habzsi-dőzsi lenne", de a fejlődés vártnál nagyobb üteméről lehetne beszélni.

Az üzenet lényege: amíg Európa nem lép vissza a háború útjáról és nem öleli át a béke eszméjét, addig a kontinens gazdasága folyamatosan válságos állapotban marad. A beszélgetés során elhangzott, hogy az európai vezetők a konfliktus fenntartásában érdekeltek, és megpróbálják megakadályozni az amerikai elnök törekvéseit a béke helyreállítására.

Úgy fogalmazott: "talicskával tolják ki, zsákszámra hordják ki Európából a mi pénzünket is" Ukrajnába, miközben az amerikaiak nélkül ennek a pénzköltésnek nincs semmi értelme, csak néhány hónapig mehet, de a végén csőd lesz.

Hozzátette: a blokkolt összegek egy része, tíz-egynéhány milliárd euró már beérkezett, a pedagógusbérek emelésének tekintélyes része ebből származik, és idén is ezermilliárd forint érkezik be.

Folyamatosan küzdünk Brüsszelben azért, hogy megkapjuk a számunkra kijáró támogatásokat – mondta el, kiemelve, hogy a Tisza Párt nyíltan beismerte, miszerint "az ő céljuk az, hogy ezt megakadályozzák számunkra".

Ezzel árt a magyaroknak. Azt is tudjuk, hogy miért - jegyezte meg Orbán Viktor, hozzátéve, a Tisza politikusa azt is elmondta, "azért akarja, hogy sikertelen legyen Magyarország, mert akkor ők, a Tisza Párt kormányra tud kerülni; ez a Brüsszel-Tisza-paktum, ez egy ténykérdés".

Orbán Viktor kifejtette, hogy az ő csapatuk és a nemzeti oldal, akik Brüsszelben küzdenek, eddig nem tudtak teljes győzelmet aratni, csupán a támogatás felét sikerült hazajuttatniuk. Hozzátette, hogy a tisztségviselők azon fáradoznak, hogy megakadályozzák a források második részének hazahozatalát.

Kijelentette: ideje, hogy a magyarok fölébredjenek, és lássák, hogy van egy brüsszeli központú nemzetközi erő, egy nagy háborús hálózat, amely azon dolgozik, hogy olyan kormánya legyen Magyarországnak, amely végrehajtja, amit Brüsszelből kérnek.

Orbán Viktor arról beszélt:

"Ne engedjük át a hazánkat Brüsszelnek, ne legyünk brüsszeli gyarmat" - hangoztatta, arra figyelmeztetve, hogy ennek súlyos következményei lesznek gazdaságilag.

Álláspontja szerint, ha lesz egy bábkormány, amit Brüsszelből rángatnak, akkor annak első dolga lesz, hogy megszüntetni a rezsivédelmi rendszert, valamint eltörölné a multik megadóztatását és a genderaktivistákat be fogja engedni az iskolákba.

Hangsúlyozta, hogy...

Brüsszel nap mint nap arra sürgeti Magyarországot, hogy mondjon le a rezsicsökkentési rendszeréről. A kormány azonban határozottan az emberek érdekeit képviseli, és nem hajlandó ezt a lépést megtenni, mivel az súlyosan veszélyeztetné a magyar családok megélhetését - nyilatkozta.

Hangsúlyozta, hogy... a magyarok a jövő évi választásokon eldönthetik, hogy brüsszeli bábkormányt akarnak-e vagy egy nemzeti kormányt.

A miniszterelnök a magyar politika alapkérdésének nevezte Ukrajna uniós csatlakozását, szerinte ezen "fordul meg" a következő nemzedék 10-20 éve, és ezt nem szabad megengedni. Úgy értékelt: a Tisza és a DK, illetve a Mi Hazánkat leszámítva a többi magyar ellenzéki párt is Ukrajna pénzügyi, katonai támogatása és gyors EU-s felvétele mellett van, a nemzeti oldal viszont ellene.

Szerinte ezért elengedhetetlen, hogy Ukrajna ügyében "kitartóak legyünk", és mindeközben - bármilyen információk is érkezzenek - "ne engedjük el a saját törekvéseinket".

A beszédében kiemelte a munkahelyek védelmét, az adócsökkentési program megvalósítását, valamint az iparfejlesztési politika kiterjesztését. Ezen kívül a tervek között szerepel, hogy a korábbi száz helyett 150 új gyár építését támogatják, a kis- és középvállalkozások megerősítésére is hangsúlyt fektetnek, és folytatják az árletörési intézkedéseket. Hozzátette, hogy a következő szerdai kormányülésen döntést fognak hozni az iparcikkek árának csökkentéséről, illetve az októberi nyugdíjas élelmiszeráfa-visszatérítési program bevezetéséről is.

- értékelt.

Jelezte: most tárgyalják a 2026-os költségvetést, most várják a Költségvetési Tanács véleményét arról, hogy az idei kisebb növekedést mutató adatok hogyan hatnak ki a jövő évi büdzsére. Hozzátette: úgy hiszi, hogy a 2026-os "háborúellenes, békepárti költségvetés" ilyen körülmények között is megáll a lábán, és nemcsak 2025-ben, hanem 2026-ban sem kell feladni egyetlen célt sem.