Orbán nem az ukrán EU-tagságról alkotott véleményünkre kíváncsi, hanem inkább arra törekszik, hogy Magyar Péter kezdeményezését saját kezébe vegye.
Orbán Viktor a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország!" című műsorában nyilatkozott a brüsszeli Közmédia Központban, 2025. március 7-én. A rendezvény fotóját Benko Vivien Cher készítette, melyet a Miniszterelnöki Sajtóiroda biztosított, és az MTI is közvetített.
A kormány bejelentette, hogy "véleménynyilvánító szavazást" kezdeményez Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban. Orbán Viktor, miután a csütörtöki rendkívüli uniós csúcson Magyarország volt az egyetlen állam, amely nem támogatta az Ukrajna pénzügyi és katonai támogatásáról szóló nyilatkozatot, hangsúlyozta, hogy fontos tudni, a lakosság milyen mértékben hajlandó hozzájárulni Ukrajna további segítéséhez. A miniszterelnök kifejtette, hogy Ukrajna támogatása és uniós tagságának költsége olyan jelentős terhet jelentene, amelyet sem az Európai Unió, sem Magyarország gazdasága nem tudna elviselni. Emellett kiemelte, hogy nem kívánja, hogy a döntések az emberek feje fölött szülessenek.
Pénteki rádióinterjújában pedig úgy fogalmazott, hogy a szavazással tisztázni tudják Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban felmerült kérdéseket "úgy, mint a nemzeti konzultációk idején szoktuk, ezt ugyanúgy érdemes lebonyolítani, gyorsan, hatékonyan. Mindenki hadd mondja el a véleményét, a kérdés egyszerű igen, nem. Szerintem a következő hetekben, hónapokban az összes következményét egy lehetséges Ukrajna uniós tagságnak ki tudjuk szálazni, szét tudjuk szálazni és meg tudjuk beszélni."
Bár elsőre vonzónak tűnhet, jogi szempontból a "véleménynyilvánító szavazás" fogalma nem áll fenn. Orbán célja nem az, hogy valódi közvéleményt formáljon az ukrán helyzetről, hanem inkább más politikai szándékokat szolgál ezzel a lépéssel.
A 2013. évi CCXXXVIII. törvény bevezetése előtt a magyar jogrendben a kötelező ügydöntő népszavazás mellett csupán konzultatív, véleménynyilvánító népszavazások álltak rendelkezésre, amelyek eredményei nem kötelezték a kormányt semmiféle intézkedésre. Jelenleg ez a fajta népszavazás már nem található meg a jogrendben. Orbán Viktor azonban kifejtette, hogy nem a népszavazásokra gondolt, hanem inkább egy újabb nemzeti konzultációra, amelyből eddig 14 alkalommal került sor, legutóbb a gazdasági semlegesség témájában.
Orbán három érvet sorolt fel Ukrajna felvétele ellen: szabadon mozoghatnának az ukrán állampolgárok és az ukrán vendégmunkások, a beáramló ukrán agártermékek pedig tönkretennék az európai piacot. Ebből az is következhetett volna, hogy erre a három témákörre akarnak rákérdezni a véleménynyilvánító szavazáson, de a Kormányzati Tájékoztatási Központ Telexnek küldött válaszai szerint egyetlen kérdés szerepel majd benne. "A magyar emberek fogják eldönteni, hogy Ukrajna uniós csatlakozása a mai helyzetben felelősségteljesen támogatható-e vagy sem. Feltesszük a kérdést a magyar embereknek és ahhoz fogjuk tartani magunkat, amit válaszolnak. Ez az egy kérdés lesz, és a magyar kormány minden uniós fórumon a magyar emberek döntése szerint fog eljárni!"
Nem véletlen, hogy Orbán és a kormány nem a népszavazás mellett döntenek. Sokkal bonyolultabb lenne a helyzet, ha népszavazási kezdeményezést indítanának, hiszen egyáltalán nem garantált, hogy a kérdés, amit a választók elé terjesztenének, átmenne a Nemzeti Választási Bizottság szűrőjén.
Másrészt, mivel manapság kizárólag ügydöntő népszavazások léteznek, ezek eredményei kötelező érvényűek a kormány és az Országgyűlés számára. Persze csak akkor, ha a népszavazás érvényes és eredményes, ami már régóta nem volt jellemző. Egy népszavazás akkor számít érvényesnek és eredményesnek, ha a választásra jogosultak többsége érvényesen szavazott, és az érvényesen szavazók közül is többen azonos választ adtak a feltett kérdésre. Ezt még a 2022-es választásokkal párhuzamosan tartott, gyermekvédelminek nevezett népszavazás sem tudta teljesíteni, mivel nem gyűlt össze elegendő érvényes szavazat. Ugyanakkor ez a kormányt nem akadályozta meg abban, hogy politikai szempontból érvényesnek tekintse az eredményeket.
Egy másik aspektus, hogy Magyarországon nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésekről és az azokból adódó kötelezettségekről, például Ukrajna uniós tagságának támogatásáról. Formálisan legalábbis így van, mivel Kádár András, a Helsinki Bizottság társelnöke megjegyezte, hogy az Alkotmánybíróság álláspontja nem teljesen világos abban a tekintetben, hogy a kormány által aláírt, de az Országgyűlés által még nem ratifikált nemzetközi szerződésekre vonatkozik-e a tilalom. Az Alkotmánybíróság már hozott döntéseket különböző irányokba. "A testület jelenlegi összetétele mellett kizárt, hogy ne engedélyezzen egy olyan kérdést népszavazásra, amelyet a kormány javasolni kíván. Tehát valószínű, hogy lenne népszavazás Ukrajna uniós csatlakozásáról, ha a kormány ezt kezdeményezné" - válaszolta kérdésünkre.
A magyar jogi keretek között eddig ismeretlen "véleménynyilvánító szavazás" bevezetésével a kormány úgy tűnik, próbálja minimalizálni a kockázatokat, különösen azt, hogy az Alkotmánybíróság esetleg kedvezőtlen döntést hozna a népszavazás ügyében. Ezzel szemben egy nemzeti konzultáció sokkal kevesebb bonyodalmat jelentene a kormány számára. Ezt a folyamatot ráadásul gyorsan és egyszerűen lebonyolíthatják, és ahogy a helyzet jelenleg alakul, az időfaktor most különösen fontos lehet. A Kormányzati Tájékoztatási Központ tájékoztatása szerint a véleménynyilvánító szavazás technikai előkészületei már el is kezdődtek.
Bár a népszavazásnak jogi következményei vannak, a nemzeti konzultációk esetében ez nem így van. A kormány általában nem is törekszik arra, hogy bármilyen kötelezettséget vállaljon ezekkel kapcsolatban. Ezt jól illusztrálja a szuverenitásvédelmi törvény tervezetének benyújtása, amely már a konzultáció idején megtörtént. Hasonlóan, a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv is előbb készült el, mint ahogy az emberek kifejezhették volna véleményüket a gazdasági semlegességről.
A nemzeti konzultációk kérdéseit úgy állítják össze, hogy azok a kormány véleményével összhangban álló válaszokat generáljanak. A cél, hogy a kormány ezzel a módszerrel azt a látszatot keltse, hogy a magyar lakosság egyetértene a kormány politikai irányvonalaival, akár hazai, akár nemzetközi környezetben. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen a résztvevők száma gyakran csupán a választásra jogosultak egy kis részét jelenti. Például a legutóbbi konzultáción mindössze 1,35 millió ember, a választásra jogosultak 16%-a nyilvánult meg, és közülük is 95-99%-os támogatottságot mutattak a kormány gazdasági intézkedései iránt. A kormány büszkén hangoztatta ezt a "támogatottságot", ám az igen válaszok aránya valójában csak a megkérdezettek 16%-át jelenti.
Orbán valószínűleg egy újabb, Ukrajnát érintő véleménynyilvánító szavazással készül, amely mögött a kormány álláspontja egyértelműen a nem EU-tagság mellett áll. Ez a lépés politikai szempontból nem jelent jelentős kockázatot, hiszen a magyar lakosság túlnyomó része elutasítja Ukrajna belépését az Európai Unióba. A Policy Solutions 2024-es kutatása szerint a válaszadók 61%-a nem támogatja Ukrajna EU-tagságát. A kormánypárti szavazók körében ez az arány még magasabb: 75% ellene van a csatlakozásnak. A Tisza szavazói a legnyitottabbak, de még közöttük is 53% elutasítja Ukrajna felvételét, míg csupán 34% áll a csatlakozás mellett.
A Fidesz véleménynyilvánító szavazással próbálja aktivizálni a szavazótáborát, ami különösen időszerű lehet, hiszen Magyar Péter március 15-ére "hatalmas tavaszi akciót" ígért, amely akár egy tényleges népszavazás kezdeményezését is magában foglalhatja. Magyar Péter posztjában úgy fogalmazott, hogy a TISZA célja olyan kérdések felvetése az emberek számára, amelyek mindannyiunk életére hatással vannak. Ezzel nemcsak a magyar költségvetés milliárdos megtakarítását célozzák meg, hanem Orbánék kérdéseit is beemelnék a valódi problémák közé, egyúttal kikérnék a magyar állampolgárok véleményét az ország uniós tagságáról is. Ezzel szeretnék világossá tenni Orbán számára Magyarország valódi helyét a nemzetközi térben. Arról azonban, hogy pontosan milyen kérdések merülnek fel, és milyen formában kerülnek majd a közönség elé, egyelőre nincsenek részletek.
Mindenképp figyelemre méltó, hogy a Fidesz ezzel a véleménynyilvánító szavazással belép a mozgósítási versenybe. A következő hetek és hónapok politikai diskurzusát valószínűleg az határozza meg, hogy ki mennyi aláírást tud gyűjteni, és hányan lesznek hajlandók részt venni a véleménynyilvánító szavazáson. A Fidesz a kegyelmi botrány kirobbanása után átengedte a közteret Magyar Péternek, amit Lázár János is említett egy alkalommal. Most azonban úgy tűnik, hogy nem kívánják megismételni ezt a lépést.
A kegyelmi botrány kirobbanása óta eltelt egy évben a Fidesz mindössze reagálni tudott Magyar Péter lépéseire, hiszen a tempót ő határozta meg. Orbán Viktor most annyit elért a véleménynyilvánító szavazás ötletével, hogy sikerült Magyar Pétert állásfoglalásra kényszerítenie Ukrajna támogatásának ügyében. Ezt a kérdést a Tisza Párt vezetője eddig gondosan elkerülte, hiszen a szavazótábora nem mutat olyan egységet ebben a témában, mint a Fideszé. Magyar Péter a Facebook-oldalán lakonikusan intézte el a kérdést, leszögezve, hogy Ukrajna uniós csatlakozására a következő évtizedekben nincs esély. "Mindenki tisztában van azzal, hogy Ukrajna egy háború sújtotta ország, és esélytelen, hogy a következő évtizedekben az Európai Unió tagja legyen. Akárcsak Törökország, amely szintén soha nem fogja elérni ezt a célt."
Orbán évértékelője óta egyértelmű, hogy a Fidesz újra próbálja megerősíteni pozícióját a politikai diskurzusban. Az Ukrajnával kapcsolatos véleménynyilvánító szavazás is ezt a törekvést tükrözi, és jól illeszkedik a párt stratégiájába, amelynek célja a közéleti diskurzus irányítása.
Orbán Viktor belpolitikai ambícióit világosan tükrözi a véleménynyilvánító szavazás körüli események, hiszen az előző nyilatkozataiban egyértelműen összemosódik a rendkívüli uniós csúcson elfogadott nyilatkozat tartalma és Ukrajna uniós tagságának ügye. Az említett nyilatkozat, amelyet a 26 tagállam egyetértésével fogadtak el, arra helyezte a hangsúlyt, hogy az EU továbbra is elkötelezett Ukrajna pénzügyi és katonai támogatása mellett, és kijelentette, hogy a békemegállapodások vagy fegyverszünetek nem képzelhetők el Ukrajna és Európa nélkül. A nyilatkozatban Ukrajna EU-csatlakozása csupán általános megfogalmazásban szerepel: "Az Európai Unió támogatni fogja Ukrajna reformtörekvéseit az uniós tagság felé vezető úton." Mégis, Orbán úgy tűnik, hogy újra elő kívánja venni Ukrajna tagságának kérdését, ami arra enged következtetni, hogy politikai céljait próbálja érvényesíteni a nemzetközi színtéren.
Igaz, hogy Ukrajna 2022-ben hivatalosan tagjelölt lett Moldova mellett, de ez még nem jelenti azt, hogy automatikusan csatlakozhat majd az Európai Unióhoz Törökország például 1987-ben adta be a kérelmét, de csak 1999-ben mondták ki a tagjelöltségre alkalmasnak. Észak-Macedónia 2004-ben nyújtotta a be a kérelmet, és egy évvel később kapta meg a tagjelöltséget, és még lehetne sorolni a példákat.
Orbán Viktor Ukrajna esetleges EU-tagságáról szóló nyilatkozatai figyelemre méltóak, hiszen a magyar kormány beleegyezése nélkül az Európai Unió nem hozhat döntést a csatlakozásról, sőt még a folyamat megkezdéséről sem. Ebből adódóan Orbán szavai nem tükrözik a valóságot, amikor arról beszél, hogy a döntések az emberek feje felett születnek. A magyar kormány bármikor megakadályozhatja, hogy Ukrajna uniós taggá váljon, ami egyértelműen rámutat arra, hogy a helyzet sokkal bonyolultabb, mint ahogy azt ő sugallja.
Eddig nem került sor rá. Az uniós országok tavaly júniusban kezdtek el először tárgyalni Ukrajna EU-tagságáról, amihez a tagállamok egyhangú beleegyezése volt szükséges. Ez az emlékezetes 2023. december 14-i vitán vált valósággá, ahol Orbán Viktor szándékosan elhagyta az üléstermet a szavazás közben, a vétó helyett. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója úgy fogalmazott, hogy Orbán nem akarta megakadályozni a döntés megszületését, ugyanakkor nem kívánta vállalni a felelősséget a következményeiért. "26 európai uniós tagállam más állásponton volt, ezért a hosszú órákon át tartó tárgyalások után Magyarország úgy döntött, hogy távozik az üléstermből, ezzel nem akadályozza a döntés meghozatalát, de a felelősséget sem vállalja az esetleges hibás döntésért."
Tavaly júniusban, amikor az ukrán csatlakozási feltételekről megállapodás született, Szijjártó Péter külügyminiszter büszkén jelentette be, hogy a magyar kormány sikeresen megvédte a kárpátaljai magyar kisebbség jogait. "Hosszas és heves viták után péntek este végre megállapodásra jutottunk Brüsszelben: a tárgyalások keretdokumentumába minden, a magyar fél által megfogalmazott feltétel bekerült. Most már van egy hivatalos brüsszeli dokumentumunk arról, hogy Ukrajnának kötelessége visszaadni a kárpátaljai magyaroktól az elmúlt évek során elvett jogokat." Érdekes módon azonban a kormány részéről nem hangzott el, hogy a döntések az emberek feje felett születnének Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban.
