Németország új megközelítést javasol az európai nukleáris elrettentés terén, amely az atomfegyverek közös kezelésére és együttműködésére épít. A kezdeményezés célja, hogy erősítse a kontinens védelmét, és biztosítsa a stabilitást a globális biztonsági kih

Németország jövőbeli kancellárja, Friedrich Merz, ambiciózus terveket dédelget a nukleáris együttműködés terén Franciaország és Nagy-Britannia irányába. Merz véleménye szerint a kontinens biztonságának alappillére az amerikai nukleáris védőernyő megőrzése, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az európai elrettentő képesség megerősítése is elengedhetetlen, különösen a növekvő orosz fenyegetés fényében.

Friedrich Merz, Németország leendő kancellárja, vasárnap bejelentette, hogy szándékában áll tárgyalásokat kezdeményezni Franciaországgal és Nagy-Britanniával az atomfegyverek megosztásáról. Kiemelte, hogy ez a lépés nem az amerikai nukleáris védőernyő helyettesítésére irányul, hanem annak kiegészítéseként értelmezendő - számolt be róla a Reuters.

"Az atomfegyverek elosztása egy olyan téma, amiről sürgősen diskurálnunk szükséges... közösen kell erősödnünk a nukleáris elrettentés terén" - nyilatkozta a Deutschlandfunk rádiónak, egy nappal azután, hogy megállapodtak a konzervatív párt és a szociáldemokrata SPD közötti koalíció alapelveiről.

"Mindkét országgal tárgyalnunk kellene, természetesen mindig abból a szempontból, hogy kiegészítsük az amerikai nukleáris védőernyőt, amelyet fenn szeretnénk tartani" - tette hozzá Merz.

Mint arra a brit lap emlékeztet, Németország a második világháborús múltja miatt számos nemzetközi szerződésben kötelezte el magát a nem nukleáris védelem mellett, de részt vesz a NATO fegyvermegosztási megállapodásaiban.

A csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozón az EU-vezetők egyértelműen kifejezték támogatásukat a védelmi költségvetések növelésére irányuló elképzelések iránt. A helyzet aggasztó, hiszen Oroszország, az ukrajnai konfliktus során szerzett bátorsága révén, bármikor megtámadhat egy EU-tagállamot. Európa védelmi stratégiáját sürgősen felül kell vizsgálni, mivel az Egyesült Államok segítségére már nem lehet biztosan számítani.

Merz határozottabb megközelítése a biztonságpolitikai és migrációs kérdésekben egy olyan politikai környezetet tükröz, amely folyamatosan átalakul. E változások közepette a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) jelentős népszerűségre tett szert, és immár az ország második legnagyobb politikai erőjévé vált.

A jövőbeli kancellár véleménye szerint a Németország migrációs törvényeinek szigorítására irányuló javaslatok összhangban állnak a Brüsszel által tervezett páneurópai migrációs keretrendszerrel. "Európai szolidaritásra van szükségünk... ugyanakkor Németország természetesen jogosult arra, hogy megóvja saját biztonságát és rendjét" - emelte ki.

Merz korábban kifejezte szándékát, hogy húsvétig, tehát idén április 20-ig koalíciós megállapodást kíván létrehozni. Az interjú során hangsúlyozta, hogy nyomást fog gyakorolni a leköszönő parlamenti képviselőkre, hogy fogadják el két jelentős pénzügyi csomagot, amelyek az infrastruktúra fejlesztésére és a védelem erősítésére irányulnak. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy szükséges lenne módosítani az úgynevezett "adósságfékre" vonatkozó állami hitelfelvételi szabályozásokat.

A tervek elfogadásához Merznek és az SPD-nek döntő fontosságú a Zöldek támogatása. A konzervatív politikus szombaton közölte, hogy a jövő héten intenzív tárgyalásokat folytatnak a Zöldekkel. "Klímavédelmi intézkedéseket fogunk integrálni (ezekbe a csomagokba)" - tette hozzá a rádióinterjúban.