Az Orbán-kormány számára szinte lehetetlennek tűnik, hogy sikeresen képviselje érdekeit az Európai Unió Bíróságán.
Az Orbán-kormány ugyan beperelheti az Európai Unió Bíróságát a migrációs büntetés miatt, de a per nyerésére szinte semmi esély sincs, ráadásul az sem írná felül, hogy napi egy millió euró büntetést továbbra is fizetni kell - magyarázta a Népszavának Paul Dermine, az EU jog professzora.
Június 11-én Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója bejelentette, hogy a kormány kártérítésért bírósági pert indít, ehhez pedig tavaly év végén már 600 millió forintot különítettek el ügyvédi költségekre. Az ügy különlegessége, hogy ilyen jellegű eljárásra az EU Bíróságának történetében még nem került sor, ami számos kérdést felvet a jogi precedensek és a politikai stratégiák terén.
A helyzet lényege, hogy a magyar kormány továbbra is elzárkózik a jogerős bírósági döntés végrehajtásától.
2020-ban Magyarország elveszítette a pert az Európai Unió Bíróságán, mivel a menedékkérőkkel kapcsolatos nemzeti jogszabályai nem feleltek meg az uniós normáknak. A kormány azonban nem teljesítette az akkori döntést, ezért az Európai Bizottság újabb pert indított hazánk ellen. 2024 júniusában az ítélet megszületett, amely súlyos pénzbírságot rótt ki: 200 millió eurós büntetést és napi egy millió euró bírságot szabtak ki, amelyet egészen addig kell fizetni, amíg Magyarország nem módosítja a vonatkozó törvényi kereteit.
Az elmúlt egy év során a büntetések összege elérte a 570 millió eurót, ami körülbelül 230 milliárd forintot jelent. A kormány a törvénymódosítások helyett inkább a jogi harcot választja.
"Az EU Bíróság ellen is indítható jogi eljárás, ahogy bármely más intézménnyel szemben, ha az nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit" - nyilatkozta Paul Dermine, az ULB brüsszeli egyetem EU jogi szakértője.
Ekkor az EU Törvényszékén, amely gyakorlatilag elsőfokú bíróságként működik, lehetőséget kapunk arra, hogy pert indítsunk. Például munkajogi ügyekben a bíróság munkaadóként lép fel. Az EU Bíróságának igazságszolgáltatási tevékenysége kapcsán is előfordultak kártérítési perek; a kilencvenes évek végén több olyan esetet is jegyeztek, ahol a felperesek amiatt fordultak bírósághoz, mert a döntéshozatal folyamatának lassúsága miatt sérelmet szenvedtek. A sértettek érvelése az volt, hogy a hosszan elhúzódó eljárások sértik a tisztességes eljáráshoz való jogukat. Ezeket a perek során a bíróság végül elismerte a jogsértést, és kártérítést volt kénytelen kifizetni.
Dermine véleménye szerint Magyarország indíthatna egy kártérítési pert, amelyet a Törvényszék is fogadhatna, azonban mint hangsúlyozza, az esélye ennek közelít a nullához. A jogi szakértő rámutatott, hogy a Törvényszék valószínűleg nem fogja támogatni a kormány érvelését, mivel a kártérítés megítélésére vonatkozó kritériumok rendkívül szigorúak.
Az Európai Bíróság semmilyen szabályt nem sértett az ítélet meghozásával. Ráadásul egy ilyen per nem irányulhat az ügy újraindítására, ez nem módosíthatja a jogerős ítéletet. Így tehát még elméleti esélye sincs annak, hogy a büntetést valamilyen módon ne kelljen kifizetnie az országnak.
A büntetéseket az Európai Bizottság folyamatosan levonja Magyarország számára rendelkezésre álló egyéb uniós támogatásokból. Eddig összesen körülbelül 167 milliárd forintnyi bírságot érvényesítettek, legutóbb május végén tapasztalhattuk, hogy az országot megillető összegnél kevesebb támogatás érkezett. Az EU Bíróságának szóvivője a lapunknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a magyar kormány részéről eddig nem érkezett kereset a Bíróság hivatalához.
