Németország választási folyamatai - Az alkotmányvédelmi hivatal figyelmeztet a külső beavatkozások potenciális kockázataira.
"Olyan cselekményekkel kell számolni, mint a félretájékoztatás, a lejáratás, a kibertámadások, kémkedés és a szabotázs" - hívta fel a figyelmet a hivatal honlapján közzétett novemberi jelentésében.
A hatóság szerint mindezen cselekmények célja titokban befolyásolni a döntéshozókat és tisztségviselőket, valamint a szabad véleményalkotást, másrészt megingatni a lakosság bizalmát az ország intézményeinek stabilitásában és feddhetetlenségében. A BfV különösen Oroszország ilyen jellegű próbálkozásaira figyelmeztetett.
A német alkotmányvédelmi hivatal bejelentette, hogy szoros együttműködésben dolgozik más tartományi és szövetségi intézményekkel, valamint nemzetközi partnerekkel. Ennek keretében felkészültek a hasonló helyzetekre, és létrehoztak egy illetékes munkacsoportot, amely a felmerülő kihívások kezelésére összpontosít.
A BfV jelentése hangsúlyozza, hogy az ukrajnai konfliktus fényében Oroszország számára kiemelten fontos, hogy a választásokat saját érdekeinek megfelelően alakítsa.
A dokumentum alapján Oroszország 2023 óta fokozta az oroszbarát és Nyugat-ellenes narratívák terjesztését, és saját magát is "információs háborús" szereplőként pozicionálja. Ennek a stratégiának a célja, hogy a német társadalomban megosztottságot vagy bizonytalanságot keltsen, továbbá mélyítse ezeket a feszültségeket. Ezen intézkedések révén szeretné csökkenteni Ukrajna támogatásának mértékét és befolyásolni a politikai döntéseket.
A BfV szakértői arra figyelmeztetnek, hogy a kibertámadások eszközként szolgálhatnak a társadalmi befolyásolásra, míg a mesterséges intelligencia a hamis információk terjesztésének szerves részévé válhat. "Az úgynevezett deepfake technológia révén készült videók és hangfelvételek, amelyek látszólag valósnak tűnnek, könnyen megtéveszthetik a választópolgárokat" - hangsúlyozta a szakember.
A BfV figyelmeztetése szerint illegális befolyásolási próbálkozások zajlódhatnak a bilaterális párbeszédvonalakon, illetve a különféle agytrösztök révén. Ezen kívül a gazdasági és tudományos együttműködések keretein belül is felerősödhetnek ezek a kísérletek.
Olaf Scholz hárompárti koalíciója november elején válságba került és végül összeomlott. A kancellár december 16-án bizalmi szavazást szeretne kezdeményezni a Bundestagban, a német szövetségi parlament alsóházában. Ha a szavazás során nem sikerül megszereznie a szükséges többséget, a kabinet javaslatot tesz Frank-Walter Steinmeier államfőnek, hogy tűzzön ki egy előre hozott választást február 23-ra.
