Nem csupán dallamok, hanem egy életérzés is.

Április 30. nem olyan régen számít ünnepnapnak: 2011-ben Herbie Hancock amerikai jazz-zenész javaslatára nyilvánította a UNESCO a jazz világnapjává. Azóta 180 ország csatlakozott hivatalosan saját rendezvényeivel e naphoz.

Hancock véleménye szerint a jazz nem csupán egy lenyűgöző zenei stílus, hanem sokkal több annál: egy különleges nyelvezet, egy sajátos gondolkodásmód és egy életérzés, amely hidat ver a különböző kultúrák, népek és generációk között. A jazz fejlődése szervesen kapcsolódik a 20. század társadalmi és politikai átalakulásaihoz, és jelentős szerepet játszott az Egyesült Államokban, valamint más országokban a társadalmi egyenlőség és a polgári jogokért folytatott harcban. Így a mai világnap nemcsak a jazz jelentőségére hívja fel a figyelmet, hanem arra is, mennyire lényeges a kulturális nyitottság és az együttérzés a különböző közösségek között.

A dátum nem csupán egy egyszerű szám a naptárban: 1948. április 30-án nyílt meg Európa első jazzklubja, a lisszaboni Hot Clube of Portugal. Ez a híres koncerthelyszín azóta is életben van, bár már nem az eredeti helyszínen található. Az évtizedek során számos legendás előadót láttak vendégül, és továbbra is a jazz zene szerelmeseinek egyik fontos központja.

A választás nagyvonalúsága és udvariassága abban rejlik, hogy a jazz műfaja nem az európai gyökerekből táplálkozik. Ez a zenei stílus az afroamerikai közösségek köréből indult hódító útjára, és az 1920-as években vált globálisan elismertté. Hatása messze túlmutat saját határain, még a klasszikus zenére is kiterjedt. Története során rendkívüli átalakulásokon ment keresztül – kezdetben egy blues alapú, szabadon improvizáló örömzeneként jelent meg, majd népszerű tánczeneként terjedt el, később pedig a zeneművészet elitjébe emelkedett. Végül a modern zenei irányzatok számára is inspiráló forrássá vált, amely visszahatott az európai zenére is. A ragtime, a dixieland, a szving, a bebop, a cool jazz, a fusion és a free jazz mind-mind ennek a hosszú és gazdag fejlődési folyamatnak a részei.

A jazz műfaja manapság hatalmas népszerűségnek örvend, de mindez egy kisebb szubkultúra keretein belül valósul meg. A fesztiválok szervezői, klubtulajdonosok és lemezkiadók kitartóan küzdenek, és nem hagyják, hogy a YouTube vagy más közösségi platformok befolyásolják őket, hiszen jól tudják, hogy ez egy ördögi kört indíthat el: a kevésbé népszerű előadókat kevesebb fellépési lehetőség várja. Bár a jazz nem számít a mainstream zene világának kiemelkedő szereplőjének, mégsem mondhatjuk, hogy margóra szorult volna. A világ minden táján számos jazzfesztivál zajlik, és a műfaj folyamatosan fejlődik. Napjaink fiataljai pedig egyre inkább felfedezik a jazz varázsát, köszönhetően a hip-hop, neo-soul és elektronikus zene izgalmas fúzióinak.

A TikTok-generáció zenehallgatási szokásai kevésbé kedveznek a hosszú, elmélyült improvizációknak, ám ez a műfaj nem a könnyű sikerekről, hanem a mélységről, a belső utazásról és az őszinteségről szól.

Lehetséges, hogy éppen ez az oka a folyamatos megújulásnak. Olyan művészek, mint Esperanza Spalding, Thundercat, Kamasi Washington, MonoNeon és Jacob Collier friss impulzusokat adtak a jazz zsánerének, és sikeresen eljutottak a fiatalabb generációhoz is. Ők olyan hidakat építenek a jazz és a modern popzenei irányzatok között, amelyek új dimenziókat nyitnak meg a zenei élmények terén.

A globalizáció, a digitális világ és az információs túltelítettség korában a jazz lelassít, elmélyít, emberi kapcsolatokat teremt - élő, lélegző zene, amely megtanít figyelni: másokra és önmagunkra is.

A jazz nem csupán a zenészek kifejeződése, hanem a közönség szabadságának is egy különleges megnyilvánulása. Amikor az emberek belépnek a zene világába, tapsolnak a szólók végén, és átadják magukat a koncert varázsának, valójában aktívan részeseivé válnak az élménynek. Talán sokan nem is gondolják végig, de biztos vagyok benne, hogy ők is formálói a végső zenei alkotásnak.

- mondta egy interjúban Peter Lipa, hozzátéve, hogy az igazi jazz-zenész holtig tanul. Hazánk legismertebb jazz-énekese ma este fellép zenekarával azon a pozsonyi gálán, amelyen a tavalyi év jazz-albumának járó díjat adják át. Az Espirit díjra legérdemesebbet 27 jelölt közül választja ki egy nemzetközi zsűri, és közönségdíjas is lesz, akire az interneten szavazhattak a rajongók. Ezt az elismerést tizenegyedik alkalommal adják át, immár hagyományosan a jazz világnapján.