Navracsics Tibor kifejezte, hogy nem feladata, hogy a miniszteri irodából ítélkezzen az önkormányzatok döntései felett.

Cikkünkben áttekintjük, eddig hol és milyen követelményeket állapítottak meg az új lakók számára.

Mint arról a Blikk is beszámolt, csütörtökön Sátoraljaújhely is csatlakozott azon települések sorához, amelyek a helyi önazonosságról szóló törvény alapján rendeletekkel szabják meg, hogy a jövőben kik költözhetnek be a városba. Szamosvölgyi Péter polgármester és Nyiri Péter alpolgármester sajtótájékoztatón ismertette azokat a szabályokat, amelyeknek mostantól meg kell felelnie a betelepülőknek:

A rendelet emellett lehetőséget biztosít arra, hogy a képviselő-testület méltányossági alapon eltérhessen a megszokott szabályoktól.

Mint ismert, a helyi önazonosság védelméről szóló törvény július óta lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy meghatározzák: kik és milyen feltételekkel költözhetnek be egy településre, és ki vásárolhat ott ingatlant. Az eddigi, önazonossági törvény alapján készített helyi rendeletek szabályai közös mintázatot mutatnak: anyagi kötelezettségeket, végzettségi kritériumokat, élő munkaviszonyt és büntetlen előéletet írnak elő.

Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogy az utóbbi másfél hónapban mely helyszíneken és milyen szabályozások léptek életbe a leendő lakók számára:

A lista áttekintése során világosan kiderül, hogy a legújabb sátoraljaújhelyi szabályozás komoly eséllyel pályázik az eddigi legszigorúbb rendelet címére. Ennek oka nem csupán az egyidejűleg előírt feltételek számának emelkedése, illetve a betelepülési hozzájárulás mértékének jelentős növekedése más településekhez képest, hanem az is, hogy a magyar nyelvtudás igazolásának követelménye elsőként jelenik meg a kritériumok között. Szamosvölgyi Pétert, Sátoraljaújhely polgármesterét telefonon kerestük, hogy megtudjuk, mi indokolta a többi településhez viszonyítva szigorúbb feltételek bevezetését, de cikkünk publikálásáig nem kaptunk választ érdeklődésünkre.

Említést érdemel a törvényt alkalmazó települések sorában Mezőkeresztes is: a borsodi kisvárosban legelsőként éltek a törvény biztosította eszközökkel, sőt még annak hatályba lépése előtt pár nappal megalkották a helyi rendeletet, amely az ingatlanvásárlások esetében elővásárlási jogot biztosít az önkormányzatnak. A településen azonban egy hónapot sem élt a szabályozás: a helyi testület hamar visszavonta azt, miután a megyei kormányhivatal törvényességi felülvizsgálatot indított a rendelet miatt.

A különböző településeken alkalmazott szigorú feltételek mintha egy kaptafára készültek volna, és ez a tendencia a polgármesterek indoklásaiban is megjelenik. A sátoraljaújhelyi polgármester legutóbbi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy szeretnék elkerülni azokat az új lakókat, akik "az orrunk előtt gazdagodnak", de soha nem végeznek tisztességes munkát, és akik "renitens viselkedésükkel" nem tartják be az együttélés normáit. Taktaharkányban a helyi rendelet indokolása az ingatlanvásárlások és betelepülések "kívántnál nagyobb mértékű" hatásainak kezelésére irányul. A település vezetője szerint az 50 ezer forintos hozzájárulási díj azt hivatott kifejezni, hogy az új lakó "komolyan gondolja-e" a szándékát, hogy a közösség értékes tagjává váljon. Nagymágocs polgármestere pedig a település lakóinak "biztonsága és nyugalma" érdekében vezette be az új szabályokat, hangsúlyozva, hogy a közösségi harmónia megőrzése elengedhetetlen.

Noha a törvény szövege tartalmazza, hogy a jogvédelmi eszközt az emberi méltóság megsértése és indokolatlan megkülönböztetés nélkül, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően kell alkalmazni a szabályozást annak beterjesztése óta érik olyan kritikák, amelyek szerint a szabályozás diszkriminatív és alkotmányossági aggályokat vet fel. S habár a törvény és a hatálya alatt születő rendeletek nem neveznek néven egyetlen társadalmi csoportot sem, civilek és jogvédők szerint az alkalmazása egyértelműen a romákat célozza. Majtényi László alkotmányjogász szerint az új szabályozás "félreteszi az emberi méltósághoz való alapjogot". A TASZ arra mutatott rá, nem új jelenség, hogy egyes önkormányzatok a roma lakosság kizárására törekednek: Alsónémedi különadóval próbálta távol tartani a romániai cigány vendégmunkásokat, Miskolcon a lakásrendeletet módosították diszkriminatív módon, az első önazonossági rendeletet megalkotó Mezőkeresztes ma is regnáló polgármestere pedig 2016-ban nyílt levélben szólította fel a település lakóit, hogy romáknak ne adjanak el ingatlant. Csakhogy eddig ezt jogellenesen tették a települések - most viszont törvényre hivatkozva tehetik meg. Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke augusztus elején Zalaegerszegen arról beszélt: kormányra kerülésük esetén vissza fogják vonni a törvényt, mivel úgy látja, "mindenki tudja, miről szól ez: megint hangulatot kell kelteni, olyanokat is el kell üldözni, akik már több mint tíz éve a településen élnek, és adót fizetnek."

A rendeletek hátterét képező törvényt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter nevéhez fűződik, aki korábban határozottan elutasította azokat a véleményeket, miszerint a jogszabály romaellenes lenne.

Amikor az ATV Heti Napló című műsorában arról faggatták, hogy mennyire felel meg az alkotmányosság követelményeinek, ha valakinek a középfokú végzettséghez kötik a lakóhelyváltoztatását, Navracsics elismerte, hogy egy ilyen lépés "nagyon diszkrétnek tűnik". Kiemelte, hogy az Alaptörvény egyértelműen megfogalmazza, miszerint a végzettségen alapuló diszkrimináció tilalma is érvényes.

A Blikk újságírói írásban fordultak a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz, hogy megtudják, miként vélekedik a miniszter a legutóbbi, középfokú végzettséget megkövetelő betelepülési rendeletről, amely a taktaharkányi példa nyomán született. A minisztérium válaszában az alábbiakat osztotta meg: