Fedezd fel a kis Dráva-háromszög rejtett kincseit: a nagy borok világát, ahol a tradíció és a szenvedély találkozik! A Bor és Piac keretein belül betekintést nyerhetsz ebbe a lenyűgöző borászati régióba, amely nem csak a táj szépségével, hanem ízletes ned

Az Olaszrizling hazánk legelterjedtebb szőlőfajtája, és ebből kifolyólag hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az itteni Olaszrizling a legkiválóbb. Azonban néha a valóság rávilágít, mint ahogy történt ez idén májusban Balatonfüreden, a GROW du Monde nemzetközi Olaszrizling-borversenyen. Itt derült ki, hogy az öt kategória győztes borából csupán egy volt hazai termelésű. Ez az eredmény is inspirált minket, hogy Ferenc Vilmos, a szekszárdi borszakértő és az Újbor- és Sajtfesztivál szervezője társaságában felfedezzük a horvát borászatokat a Dráva-háromszögben.

Graševina, Olaszrizling és Welschriesling: három különböző név, jelentésük azonban ugyanaz a szőlőfajta, amelyekből létrejött a GROW mozaikszó. Ennek a nagyszerű Kárpát-medencei fajtának az eredetét homály fedi, egyesek Franciaországhoz, mások Dél-Olaszországhoz, néhányan Horvátországhoz kötik a származását. Baranyai háromszögként, Drávazúgként is emlegették azt a térséget, melynek északi oldalát a magyar határ, a délnyugatit a Dráva, míg keleti oldalát a Duna jelenti. Ezen belül a Karasicza patak határolja északról azt a mintegy 20 - 25 km. hosszban elhúzódó hegyvonulatot (vagy inkább dombvonulatot) amely Monostortól Kis-Kőszegig, vagyis Beli Manastirtől Batináig húzódik. A lőszdomb legmagasabb pontja 245 méter, melyet sokáig Hercegszőllősi hegyként emlegettek, ma viszont Báni hegynek hívják, a horvát atlaszon ennek megfelelően ez áll: Bansko Brdo. A hegy déli oldalán nyilván emberemlékezet óta jelen van a szőlőkultúra, az itt sorakozó három jelentősebb település, Hercegszőllős, Csúza, Vörösmart, Karancs hagyománya erről árulkodik.

A Báni hegyről tekintve észak-északnyugatra, szinte karnyújtásnyira emelkedik a Villány fölé a Szársomlyó impozáns, 444 méteres csúcsával. A térség borászati tája rendkívül sokszínű, hiszen az állami tulajdonú borászatok sikeresen átvészelték a rendszerváltás viharait. A legnagyobb szőlőültetvény, a hercegszőlősi központú "Belje" mezőgazdasági szövetkezet, 560 hektáron gazdálkodik, és széles spektrumot ölel fel az agráriumban, a gabonanövényektől az állattenyésztésig. A Belje szövetkezet prémium minőségű chardonnay-t és olaszrizlinget kínál, míg a minőségi kategóriában szürkebarátot és rajnai rizlinget is felfedezhetünk a palettájukon. Azonban mi most nem a nagyüzemi borászatok standard kínálatára voltunk kíváncsiak, hanem a különleges, egyedi ízekre és élményekre.

Csúzán található a Kollár borászat, amely igazi családi vállalkozásként működik. A családfő, Kollár Lajos irányítása alatt a borászat mindennapjai szorosan összefonódnak a család életével: egyik lányuk az iskola igazgatója, míg a másik a vendéglátás területén tevékenykedik. A szőlő, noha hangsúlyosan jelen van a tájban, nem áll egyedül; a földeken kukorica és egyéb mezőgazdasági növények is megtalálhatóak. A déli fekvés, a lankás lejtők és a hatalmas, egybefüggő szántóföldek ideális környezetet biztosítanak a szőlőműveléshez, így a Kollár család több mint tíz hektáron gazdálkodik. A szőlősi hegyalja különösen alkalmas mind kiváló minőségű fehér-, mind vörösborok előállítására. Kollár Lajos ültetvényei széles fajtaszerkezettel büszkélkedhetnek: a fehérborok között olyan fajták találhatóak, mint az Olaszrizling, a Rajnai Rizling, a Pinot Blanc, a Sauvignon Blanc és a Szürkebarát, míg a vörösborok képviseletében a Kékfrankos és a Cabernet Sauvignon áll. A borászat folyamatosan tökéletesíti borkészítési eljárásait, amelynek eredménye a borok kiemelkedő minőségében is megmutatkozik.

Magyarországon is évek óta nagyszerűen szerepel boraival Kováts Attila főként az Újbor- és Sajtfesztiválon, most ősszel pedig épp a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium választotta a suli borának terméküket. Kováts Attila borait kóstolva kiderült, idehaza ritkán találkozhatunk azzal a kimagasló minőséggel, amit az ő borai képviselnek. Elsősorban az Olaszrizling, a Tramini, a Sauvignon Blanc jelentett élményt, ezek közül is leginkább a Graševina, ami elegáns, és végsőkig kifinomult formájával mindannyiunkat elbűvölt. A vörösök közül pedig Pinot noirja emelkedett ki, ami gazdag délies gyümölcsösségével alternatívát mutat az újzélandi stílussal szemben. Kováts Attila 16 hektár szőlőt művel a térségben.

A Karancs lábainál gazdálkodó Szabó Attila már régóta ismerősünk, és nem telhet el egyetlen Kárpát-medencei borfesztivál sem, hogy ne találkoznánk vele, vagy legalább ne élveznénk a borait. Legutóbb a Vajdahunyad várban megrendezett Magyar Bor Napja - Koccintás 2024 esemény középpontjában állt szeptemberben. Szabó Attila valódi szorgalommal megáldott nagygazda, aki körülbelül 1000 hektáron gazdálkodik, miközben a szőlőültetvénye csupán 4 hektárt ölel fel. Családja címerén az 1633-as évszám díszeleg, ami azt mutatja, hogy már közel 400 éve jelen vannak a vidéken. Az ő területükön a szőlőfajták közül az Olaszrizling dominál, míg a fennmaradó területen a Sauvignon blanc, a Pinot noir, a Merlot, a Cabernet Franc és a Cabernet Sauvignon osztozik.

A borászat mindig is a kiváló minőség iránti elköteleződéséről volt híres, de most egy izgalmas új fejezet kezdődik a történetében. A családhoz egy rendkívül tehetséges, elhivatott vő érkezett, aki mesteri tudásával új színt hoz a pincészet életébe. Szabó Attila két szép lányának egyikét, Anasztáziát, a MATE Budapesti Campusán végzett borászt, Bálint Tivadar vette feleségül. Ezzel a házassággal Bálint átvette a borászat irányítását, és friss szemléletmódjával igyekszik tovább vinni a családi hagyományokat. Bálint Tivadar a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben szerezte meg gyakorlati tapasztalatait, ahol nemcsak a klasszikus borászat rejtelmeibe nyert betekintést, hanem az újhullámos technológiák, például a Pet-Nat készítés iránti érdeklődését is kibővíthette. Ez a fiatal páros izgalmas jövőt ígér a borászat számára!

Karancs az utóbbi években igazi turisztikai központtá vált, ahol a látogatók számos izgalmas program közül választhatnak. Tavasszal a füstöltkolbász-fesztivál, ősszel pedig a Töpörtyű fesztivál vonzza a gasztronómák és borkedvelők tömegét. Ezekhez a finomságokhoz természetesen remekül illik a bor, így nem meglepő, hogy a Szabó Borászat termékeinek 80%-át helyben értékesítik. Kováts Attila borászatánál a fehér borok dominálnak, míg a Szabó családi pincészet vörösborai emelkednek ki, különösen a Merlot és a Kékfrankos, de a különleges Story névre keresztelt cuvée-jük is figyelemre méltó.

A Baranyai háromszög adottságai a legnagyobb lehetőségeket nyújtják nagy borok készítéséhez, és a térségben tevékenykedő családi borászatok élnek is az adottságaikkal. Érdemes felkeresni őket, és elfilozofálni azon, hogy melyek azok az apró kis különbségek, melyek eltérnek a nálunk megszokottól, és elbűvölik a fogyasztót.