Most egy autót leszorító kamionos esete világította meg, hogy komoly gondok vannak a jogosítványszerzés folyamatával.
Kiderült, hogy a teherautó vezetője teljesen alkalmatlan bármilyen közúti jármű irányítására.
Egy autós szándékában állt, hogy egy kamion elé soroljon be. Nem arról volt szó, hogy agresszíven bevágjon a teherautó elé vagy fékezésre kényszerítse azt, hanem arról, hogy az adott útszakaszon a tehergépjárművek számára megengedett sebességnél nem lassabban csatlakozzon a forgalomhoz. Az alábbiakban a Budakörnyéki Járási Ügyészség közleményét idézzük:
"A vádlott a teherautója fényszóróját villogtatva veszélyesen megközelítette a személyautót a párhuzamos sávban, így próbálva azt gyorsabb haladásra ösztönözni. Miután ezzel nem érte el a célját, a vádlott jobbra rántotta a járműszerelvénye kormányát ezzel arra kényszerítve az autóst, hogy az ütközés elől ő is jobbra térjen ki a leállósávra hajtva. A baleset elkerülése kizárólag a személyautót vezető kitérő manőverének volt köszönhető."
Az esemény 2024 júliusában zajlott, az M0 autóút Törökbálinthoz közel eső szakaszán. Az incidens különös figyelmet kapott, mivel a veszélyeztetett járműben egy fedélzeti kamera rögzítette a történéseket. Az ügyészség ezt a felvételt nyilvánosságra is hozta, ami tovább fokozta az ügy körüli érdeklődést.
A Budakörnyéki Járási Ügyészség a teherautó vezetőjével szemben közúti veszélyeztetés bűntette miatt emelt vádat, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására és végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltásra tett indítványt. Ennél azonban érdekesebb a közleménynek ez a mondata:
A legalább 7500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik, vontatók vagy járműszerelvények vezetésére jogosult sofőrök számára a vezetési tudásuk igazolása mellett egy egyedülálló kihívás is vár: a PÁV III. néven ismert pályaalkalmassági vizsga. Ez a vizsga nem csupán technikai ismereteket mér, hanem a sofőr mentális és kognitív képességeit is alaposan feltérképezi. A teszt során figyelembe veszik a stressztűrő képességet, a személyiségjegyeket, valamint a vezetés során elengedhetetlen konfliktuskezelési és együttműködési készségeket. A vizsga végén egy pszichológus személyesen is találkozik a sofőrrel, hogy mélyebben megismerje a felmérés eredményeit, és lehetőséget biztosítson a sofőr számára arra, hogy kifejezze saját nézőpontját, stresszkezelési technikáit és általános hozzáállását a vezetéshez. Ez a folyamat nemcsak a sofőrök, hanem a közlekedésbiztonság szempontjából is kiemelkedő fontosságú, hiszen a helyes mentális állapot és a megfelelő reakciók elengedhetetlenek a közúti forgalomban.
Az ügyészségi közlemény alapján joggal feltételezhetjük, hogy a kamionosnak volt jogosítványa, tehát sikeresen letette a PÁV III-as vizsgát is, akár többször is (a vizsga adott ideig érvényes, időről időre meg kell újítani). Ennek ellenére egy teljesen ártalmatlan helyzetre is életveszély-okozással reagált, az eljárás során pedig kiderült, hogy minden korábbi vizsgálat és sikeres vizsga ellenére valójában kisautót vezetni is alkalmatlan, nemhogy pótkocsis kamiont.
Nap mint nap szembesülünk azzal az aggasztó ténnyel, hogy a közutakon a civil autósok között is sokan vannak, akik nem rendelkeznek a megfelelő vezetési képességekkel. Ezt a jelenséget a büntetőfékezések utáni szakértői vizsgálatok is gyakran alátámasztják.
