MNB: Magyarország "ellenálló környezetben" helyezkedik el, a kamatcsökkentés lehetősége jelenleg nem mérlegelhető.

A legutóbbi jegybanki kamatdöntés során a kamatcsökkentés lehetősége egyáltalán nem merült fel, sőt, a kifejezés is eltűnt az iránymutatásból. A jegybank elemzése szerint december óta a jövőbeli inflációs kilátások romlottak, és a lakossági, valamint a vállalati várakozások még az indokolt szintnél is jelentősebben csökkentek. A geopolitikai helyzet továbbra is instabil, a befektetői hangulat pedig folyamatosan változik, így Magyarország egy "szembeszeles környezetben" találja magát.

A kamatcsökkentés lehetősége most már biztosan elkerüli a figyelmet - derült ki a jegybank legújabb kamatdöntésének indoklásából, valamint Virág Barnabás alelnök tájékoztatójából. A Monetáris Tanács korábban úgy határozott, hogy az alapkamatot 6,5 százalékos szinten tartja. Ez a döntés nem okozott meglepetést, de a jegybank kommunikációja egyértelműen szigorúbb irányvonalat képvisel.

Ezúttal nem merült fel kamatcsökkentési lehetőség a monetáris tanács ülésén, a tagok egyöntetűen a kamatok változatlansága mellett döntöttek. A jövőbeli iránymutatásból eltűnt a kamatcsökkentés említése, helyette a "szigorú monetáris körülmények fenntartása" került a középpontba.

A Magyar Nemzeti Bank októberben állt meg a kamatcsökkentésekkel, Kandrács Csaba alelnök már akkor jelezte: a Monetáris Tanács ugyan hónapról hónapra eseti, adatvezérelt módon dönt, a jegybank kész huzamos ideig fenntartani a 6,5 százalékos kamatszintet. A kamatszint azóta sem változott, a kommunikáció azonban szigorodott.

Virág Barnabás alelnök ennek ellenére nem kívánta egyértelműen megfogalmazni, hogy a kamatcsökkentési ciklus véget ért-e, vagy csupán egy hosszabb szünetről van szó.

- Ezt mindenki a saját megértése szerint értelmezheti.

(Zárójelben jegyezzük meg: értelmezésünk szerint a kamatcsökkentési ciklus ezen a ponton nyugodtan lezártnak tekinthető, ahogy a dolgok állnak, egy jó darabig esélytelen újabb kamatvágás.)

A jegybank legfrissebb értékelése alapján a gazdasági helyzet decemberhez képest kedvezőtlenebb irányba mozdult el. Az inflációs trend a decemberi, vártnál gyengébb adatok következtében felfelé irányult, ami a várakozások hirtelen megugrásához vezetett. Virág Barnabás véleménye szerint ez a jelenség globális szinten figyelmeztetés a gazdaságpolitikai döntéshozók számára; az extrém magas inflációs időszakot követően a lakosság és a vállalkozások érzékenyebbé váltak, és ez a helyzet nem fog gyorsan rendeződni.

Az infláció januárban továbbra is gyorsulni fog, azonban februárra várhatóan újra elindul a dezinflációs folyamat. E mögött főként bázishatások állnak: az idei évben a szolgáltatások áremelkedése nem éri el a tavalyi szintet, mivel sok szolgáltató az előző év inflációs trendjeit követve emeli áraikat. A februárban várható inflációs csökkenés magasabb szintről indul, mint azt korábban prognosztizálták. Kérdéses azonban, hogy az év elején mekkora mértékű áremelésekkel kell számolnunk, különösen figyelembe véve, hogy december óta a globális nyersanyagárak is emelkedésnek indultak.

A geopolitikai feszültségek továbbra is jelen vannak – mutatott rá a jegybank, jelezve, hogy noha Donald Trump, az új amerikai elnök kampányában azt ígérte, a konfliktus az ukrajnai fronton nem oldódott meg egyik napról a másikra.

A jövőben várhatóan emelkedni fog a kamatkülönbség az Európai Unió és az Egyesült Államok között, ami kedvező hatással lesz a dollár értékére, és dollárerősödést valószínűsít.

Összességében a feltörekvő piacok, mint például Magyarország, egyfajta "szembeszélben" navigálnak.

Az MNB szerint óvatos, türelmes, stabilitásorientált monetáris politika szükséges, és a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.

A jövőt illetően a jegybank folytatja a figyelmet az inflációs kilátások alakulására, a nemzet kockázati besorolásának változásaira és a pénzügyi stabilitás fenntartására. Ezért a forint árfolyamának mozgása továbbra is középpontban áll, hiszen ez a három szempont szempontjából is kulcsfontosságú tényező.