A kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára különösen fontos, hogy a stagnáló gazdasági környezetben is hatékony pénzügyi tervezéssel készüljenek a jövő kihívásaira. Íme néhány kulcsfontosságú szempont, amire érdemes figyelniük: 1. **Rugalmasság a költs

A recessziót talán sikerül elkerülni, de szinte biztos, hogy a magyar gazdaság növekedése messze elmarad a kormány által eredetileg tervezettől. A tudatos pénzügyi tervezés ugyanakkor ilyen környezetben is különösen fontos a kkv-k számára - hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

Kinek kell tervezéssel foglalkozni? A Niveus szerint egy kisebb vállalkozásnál nem feltétlenül állnak rendelkezésre azok az erőforrások, amelyek komolyabb tervezéshez szükségesek, de a középvállalkozási mérettől (50 fő felett) ez már szinte elengedhetetlen. Főleg annak a kkv-nak kell terveznie, amelynek komoly árfolyam- vagy hitelkitettsége van, illetve amelyik beruházást tervez.

Bagdi Lajos rámutat, hogy a pénzügyi tervezés során gyakran előforduló tévedés, hogy a vállalkozások nem fordítanak elegendő figyelmet a folyamat tudatos megtervezésére, és nem rendelnek hozzá megfelelő erőforrásokat. Sok kis- és középvállalkozás a könyvelésre támaszkodik olyan tervezési feladatok esetén, amelyekhez a könyvelők nem rendelkeznek szükséges szakmai ismeretekkel, így nem tudnak kielégítő megoldásokat kínálni.

Első lépésként, amennyiben a cégek kedvező eredményekre számítanak, érdemes alaposan átvizsgálniuk a társasági adókedvezmények lehetőségeit. Különösen fontos, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, akik fejlesztésekben gondolkodnak, a fejlesztési adókedvezmény kiemelt szerepet játszik. Ez a kedvezmény lehetőséget nyújt arra, hogy akár a társasági adó 80%-át is visszaigényelhessék, de figyelembe kell venni, hogy ezt előzetes bejelentés alapján lehet csak érvényesíteni. Ha egy vállalkozás nem a saját tőkéjét kívánja felhasználni a beruházás lebonyolítására, akkor a kkv-k számára elérhető beruházási hitelhez kapcsolódó adókedvezmény is hasznos lehet. Továbbá, amennyiben a cégnél energiahatékonysági fejlesztések, például világítás korszerűsítése, gépek cseréje vagy ingatlanfejlesztések várhatóak, a 2017 óta elérhető adókedvezmények is szóba jöhetnek. Kutatás-fejlesztési projektek esetén pedig a nemzetközi szinten is kedvező K+F adózási környezet jelentős előnyöket kínálhat - emelte ki Bagdi Lajos.

A vállalkozások számára rendkívül fontos, hogy alaposan megismerjék a rendelkezésre álló támogatási lehetőségeket. Például a feltörekvő kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára a Demján-program keretein belül lehetőség nyílik akár 600 millió forint kamatmentes hitel igénylésére, amely a kapacitásbővítés és a digitális átállás elősegítésére szolgál. Ezen felül a hitelhez 30%-os arányban vissza nem térítendő támogatás is kapcsolódhat. A támogatásra azok a kkv-k pályázhatnak, akik legalább három lezárt üzleti évvel rendelkeznek, több mint öt főt foglalkoztatnak, és az előző évükben meghaladták a 100 millió forintos nettó árbevételt. Emellett célszerű alaposan körülnézni a további pályázati lehetőségek között is, hiszen számos uniós és hazai támogatás áll rendelkezésre. Ezek különösen a munkahelyteremtés, a termelékenység növelése, valamint az energiahatékonysági beruházások terén kínálnak segítséget. Érdemes kihasználni ezeket a lehetőségeket a vállalkozás fejlődése érdekében.

A Niveus szerint megfontolandó kombinálni az adókedvezményeket és a támogatást - így a fejlesztés finanszírozása hatékonyabb lehet. Az adókedvezmények és a támogatási programok nem feltétlenül összeegyeztethetetlenek, de a támogatáshalmozódás szabályait be kell tartani.

A munkaerő-tervezés kulcsszerepet játszik a recessziós vagy stagnáló gazdasági környezetben, ahol a hatékonyság és a költségoptimalizálás kiemelt fontosságúvá válik. A bérköltségek csökkentése érdekében érdemes megfontolni a kiva adóformát, amely révén a szociális hozzájárulási adóterhek mérsékelhetők. A kiva különösen vonzó lehet azok számára, akiknek a bérköltsége magas, mivel nemcsak a társasági adót csökkenti, hanem a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adót is kiváltja. Ezzel kapcsolatban a Niveus szakértője is felhívta a figyelmet a lehetőségekre.

Az export- és importérzékeny kis- és középvállalkozások számára az árfolyamok előrejelzése kulcsfontosságú tényező. Elemzők becslései alapján 2025-re az euró és a forint árfolyama a 395-420 forintos sávban alakulhat, ami némi gyengülési kockázatot rejt magában. Ezt a kockázatot a vállalatoknak figyelembe kell venniük az árképzés során; szükség esetén érdemes lehet rögzíteni az importárakat, valamint az exportárakat az árfolyamváltozások függvényében alakítani.

A kamatkörnyezet alakulása jelentős hatással lehet a kis- és középvállalkozások működésére, így elengedhetetlen, hogy figyelemmel kísérjük az inflációval és a kamatokkal kapcsolatos folyamatokat. Jelenleg az MNB irányadó kamata 6,5 százalék, és a szakértők szerint a kamatcsökkentésre legkorábban ősszel lehet számítani, ráadásul ez valószínűleg csupán mérsékelt mértékű lesz. A hitelezési feltételek megváltozása közvetlen hatással van a beruházások finanszírozására, ezért ezeket a tényezőket is fontos figyelembe venni a pénzügyi tervezés során.

Végül, de nem utolsó sorban: ha a növekedés ténylegesen elmarad, a kkv-k számára a likviditás megőrzése és előrejelzése kulcsfontosságú. Ezzel összefüggésben cash-flow tervet érdemes készíteniük és tartalékolási stratégiát kell kialakítaniuk az esetleges váratlan bevételkiesésre.