Minden, amit eddig tudni érdemes az ukrán-magyar kémügy részleteiről és fejleményeiről.

A kölcsönös elfogások mellett történtek kiutasítások is, valamint meghiúsult egy magyar-ukrán diplomáciai találkozó, amelyen a kárpátaljai magyarság lett volna a téma. Egyértelmű bizonyítékot azonban egyelőre egyik oldal sem tudott felmutatni.

Pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat szóvivője, Artem Dehtyarenko jelentette be, hogy őrizetbe vették a magyar katonai hírszerzés két ügynökét. Az egyikük egy 40 éves férfi, aki korábban a beregszászi körzetben szolgált katonaként és úgynevezett alvó ügynök volt. 2021-ben szervezték be, tavaly szeptemberben aktiválták, és azzal az ürüggyel utazott vissza Magyarországra jelentést tenni, hogy az apját külföldön kell gyógykezelni - állítja az ukrán elhárítás. A másik őrizetbe vett állítólagos kém egy volt katonanő. Nekik, ukrán közlés szerint, az volt a feladatuk, hogy információkat gyűjtsenek Kárpátalja biztonságáról, sebezhető pontokat keressenek a körzet védelmi rendszerében és feltérképezzék, hogy a helyi lakosság miként fogadná, ha magyar csapatok lépnének be a régióba.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hivatalos tájékoztatása szerint a két magyar állampolgárt hazaárulással gyanúsítják, és várhatóan életfogytiglani börtönbüntetésre számíthatnak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Ukrajna lejárató akciót indított, mert Magyarország nem akar belesodródni a háborúba és ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását. "Nem tűrjük, hogy Ukrajnában ilyen lejárató akciókat indítsanak folyamatosan Magyarországgal, a magyar emberekkel szemben. Ezért kiutasítottunk Magyarországról két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet" - mondta a tárcavezető.

Ukrajna gyorsan reagált, Kijev két magyar diplomatát kiutasított - közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en.

Ukrajnának bizonyítania kell, hogy valóban kémeket fogott el, és azok tényleg a magyar nemzetbiztonságnak dolgoztak - mondta az InfoRádióban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő. Szerinte most

"Az a kérdés merül fel, hogy az ukrán fél milyen konkrét és meggyőző bizonyítékokkal tud jelenleg előállni. Például egy Magyarországon rögzített beszélgetés jelentős bizonyító erővel rendelkezhet."

A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter, aki egyben európai parlamenti képviselő is, az InfoRádióban kifejtette, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek sürgősen reagálnia kell az aktuális helyzetre. Magyar véleménye szerint két forgatókönyv lehetséges: az egyik, hogy a miniszterelnök meggyőző érvekkel cáfolja az ukrán állításokat, a másik pedig annyira aggasztó, hogy jobb bele sem gondolni. Szijjártó Péter legutóbbi bejelentésével kapcsolatban elmondta, hogy bármilyen elismerésre méltó, ha Magyarország képes arra, hogy diplomáciai álcával működő kémeket kiutasítson, de felmerül benne a kérdés: miért nem történt ez eddig?

Szombaton a magyar kormány a Facebook-oldalán megosztott egy videót, amelyben a TEK munkatársai pénteken késő délután Budapesten, a Ferenciek tere közelében elfogtak egy ukrán állampolgárt. A Telex nem sokkal a videó közzététele előtt publikált egy cikket, amely szerint a rendőrségi akció összefüggésben áll az ukrajnai magyar kémek leleplezésével. Az írásban említést nyert, hogy az autóból egy korábban diplomataként tevékenykedő ukrán férfit emeltek ki, akinek a felesége egy budapesti ukrán étterem társtulajdonosa. A kormány tájékoztatása szerint...

A férfi ellen az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kémkedés gyanújával beutazási és tartózkodási tilalmat léptetett életbe. Ezt követően, még aznap éjszaka, kiutasították Magyarország területéről, mivel tevékenysége súlyosan veszélyeztette a hazánk szuverenitását.

Vasárnap a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Magyar Levente, közösségi oldalán bejelentette, hogy lemondta a hétfőre tervezett találkozóját Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettessel. A megbeszélés célja a kárpátaljai magyar kisebbség anyanyelvhasználati jogainak rendezése lett volna. "Úgy vélem, hogy az elmúlt napok eseményei a magyar-ukrán kapcsolatokban megakadályozzák a jóhiszemű és konstruktív egyeztetést egy olyan fontos és érzékeny témában, mint a kisebbségi jogok" – mondta a külügyminiszter helyettese, hangsúlyozva, hogy a magyar kormány továbbra is nyitott a párbeszédre.