Kapu Tibor űrbeli kísérletei során számos érdekes és innovatív projektet valósított meg. Főként a mikrogravitáció hatásait tanulmányozta különböző tudományos területeken, mint például az anyagtudomány, a biológia és a fiziológia. Kísérletei között szerepe


Tibor Kapu kiemelkedő tudományos küldetést teljesített az ISS-en az Axiom Mission 4 (Ax-4) keretében. Összegyűjtöttük a legfontosabb kísérleteket és az elért eredményeket, amelyek jelentős hozzájárulást jelentenek a tudományos közösség számára.

Amikor 2024 végén bejelentették, hogy Magyarország negyvenöt év után ismét űrhajóst küld az űrbe, sokan csak annyit kérdeztek: "És mégis mit fog ott csinálni?" Kapu Tibor válasza - és teljesítménye - messze túlszárnyalta a várakozásokat. Nem csupán feljutott a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hanem valódi tudományos munkát végzett, összesen több mint 25 magyar kutatási projektet valósított meg az ISS fedélzetén, az Axiom Mission 4 (Ax‑4) keretében.

Kapu Tibor missziója nemcsak szimbolikus, hanem tudományos áttörés is volt. Magyarország újra bebizonyította, hogy képes nemzetközi szinten is versenyképes tudományos munkát végezni az űrkutatásban. A 22 nevesített projekt és a több tucat további kísérlet eredményei a következő években hozzájárulhatnak a gyógyszerkutatáshoz, technológiai fejlesztésekhez, űrorvosláshoz és még az éghajlatkutatáshoz is - hangsúlyozta a Hungary Today cikke, szót ejtve Magyarország űrbeli ambícióiról.

Milyen kísérleteket végzett el Kapu Tibor az űrben, milyen tudományterületeken dolgozott, és miért különösen fontos mindez nemcsak a tudomány, hanem mindannyiunk jövője szempontjából is?

Kapu Tibor nem űrturistaként, hanem kutatóűrhajósként vett részt az Axiom Space által szervezett Ax‑4 misszióban. A Nemzetközi Űrállomáson 18 napot töltött, és ez idő alatt nemcsak az emberi test viselkedését vizsgálta súlytalanságban, hanem mikrobiológiai, orvosi, fizikai, anyagtudományi és űrtechnológiai kísérleteket is végzett. A HUNOR (Hungarian to Orbit) program keretében előkészített mintegy 60 kísérletből 25-30 Kapu nevéhez fűződik - mindezt szigorú nemzetközi és hazai tudományos kontroll mellett.

Az űrutazás nem csupán technikai feladat, hanem komoly orvosbiológiai kihívásokkal is jár. Kapu Tibor kiemelkedő kutatásokat folytatott az emberi test mikrogravitációban tapasztalható reakcióiról. Tanulmányainak során többek között azt elemezte, hogy:

Emellett END‑SANS néven szemészeti kísérlet is zajlott, amely az űrben gyakori látásromlás hátterét vizsgálta egy magyar fejlesztésű, nanoemulziós gyógyszer segítségével.

Az űrbeli sugárzás sejteink szintjén is jelentős hatást gyakorol, különösen a DNS-re, amelyet roncsolhat. A DNA‑REPAIR projekt keretében Kapu Tibor a muslicák, azaz a Drosophila melanogaster faj képviselőin tanulmányozta, miként képes a szervezet a mikrogravitációs környezetben helyreállítani a DNS-károsodásokat. Ezzel párhuzamosan a MAGOR kísérlet az űrutazás bélflórára gyakorolt hatását kutatta, figyelembe véve, hogy az emberi mikrobiom egészsége szoros összefüggésben áll immunrendszerünk, anyagcserénk és még mentális állapotunk működésével is.

A NeuroMotion VR és az ENPERCHAR programok célja az volt, hogy alaposan tanulmányozzák a mozgáskoordináció és a hanghasználat változásait az űrben. Emellett a kutatás fókuszában álltak a kognitív terhelésekre adott reakciók is, mint például a döntéshozatali képességek és a reakcióidők. Ez a vizsgálat különösen lényeges, mivel a jövőbeli hosszú távú űrutazások során a mentális és kognitív teljesítmény alapvető szerepet fog játszani az űrhajósok sikeres tevékenységeiben.

Az M4D és DIRoS-B kísérletek keretében Kapu az űrben lebegő folyadékok viselkedését tanulmányozta. Ezek az alapkutatások rendkívül fontosak, mivel hozzájárulnak a folyadékdinamika mélyebb megértéséhez:

A súlytalanságban lebegő vízcseppekről készült felvételek nemcsak lenyűgözőek, hanem tudományos jelentőségűek is.

Kapu Tibor ESEL3D néven végzett kísérletet a 3D nyomtatás űrbeli alkalmazhatóságáról. Emellett KRIJAP projekt keretében kristálynövesztést is folytatott, valamint fémolvadékokat - köztük indiumot - vizsgált mikrogravitációs körülmények között. Ezek az eredmények hozzájárulhatnak például új szenzorok, chipek és egyéb technológiai eszközök gyártásához.

A UHU nevű magyar kutatási projekt keretében Kapu Tibor lenyűgöző fényjelenségeket tanulmányozott az űrből, beleértve a különleges felsőlégköri villámokat, a sprite-okat, valamint ritkábban a blue jeteket. Ezek a figyelemre méltó jelenségek a zivatarfelhők csúcsainál tűnnek fel, és bizonyos fényviszonyok mellett szabad szemmel is láthatók az űrből.

A kapu felvételei olyan különleges információkat nyújtanak, amelyek hozzájárulhatnak az éghajlat- és időjárásmodellek finomhangolásához.

A magyar kutatók több tanulmány keretében azt vizsgálták, hogy az élő sejtek, növények és szövetkultúrák miként alkalmazkodnak a mikrogravitációs környezethez. Ennek a kutatásnak a középpontjában az állt, hogy felfedezzék, miként lehet hosszú távon fenntartani az életet az űrben, különösen a Marsra irányuló jövőbeli missziók során. A cél az volt, hogy mélyebb megértést nyerjenek arról, hogyan reagálnak ezek az élő rendszerek a megváltozott fizikai körülményekre, és milyen stratégiákat lehet kidolgozni a fenntartható élet biztosítása érdekében az űrbeli felfedezések során.

Kapu Tibor nem csupán a laboratórium falai között tevékenykedett: az UNIverZOOM projekt keretében számos magyar iskola élő kapcsolatot alakított ki vele. A diákok valós időben figyelemmel kísérhették kísérleteit, sőt, egyes kísérleteket ők maguk is megvalósíthattak saját földi laboratóriumaikban. Tudománykommunikációs és oktatási tevékenysége példaértékű; talán éppen egy mai középiskolás diákban rejlik a következő magyar kutatóűrhajós potenciálja.

A kapott eredmények vizsgálata még csak most indult el. A laboratóriumokban a következő hónapok során fogják elemezni a visszahozott DNS-, mikrobiom- és anyagtani mintákat. Kapu Tibor munkáját itthonról támogatja Cserényi Gyula, a tartalék űrhajós, aki maga is részt vett a HUNOR program összes képzési fázisában.

Related posts