Miért képes egyesek jobban megőrizni a ritmust? Ezt a kérdést kutatták az ELTE tudósai, és felfedeztek néhány izgalmas összefüggést.

A zenetanulás nem feltétlenül fejleszti a ritmusérzéket, és lehet valaki zenész gyenge ritmuskészséggel is - többek között ez derül ki az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) legújabb kutatásából. A kutatók az emberi agy és a zene ritmusának összhangját vizsgálták, egészen pontosan azt, mi segíti az embereket abban, hogy tartsák a ritmust, miközben zenélnek, táncolnak vagy akár csak tapsolnak egy koncerten.

A tudósok véleménye szerint a zenei szinkronizáció egy bonyolult folyamat, amely különféle tényezők együttes hatásából ered. "Ahhoz, hogy harmonikusan tudjunk együtt mozogni a zenével, szükséges, hogy mozgásunkat a ritmushoz igazítsuk. Agyunknak képesnek kell lennie észlelni a zene ismétlődő és hangsúlyos elemeit, valamint nyomon kell követnie a 'lüktetést'" - tájékoztattak az ELTE kutatói.

Az eddigi kutatások szerint annak a hátterében, hogy ki mennyire tudja lekövetni a ritmust, az úgynevezett neurális entrainment nevű folyamat, illetve annak minősége áll - ezzel foglalkozott Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc kutatása is.

A kutatók EEG-vel mérték a résztvevők agyi aktivitását, miközben azok különböző, rövid, ritmikus zenei részleteket hallgattak, anélkül hogy bármilyen konkrét feladatot kellett volna végezniük. A zenei minták között szerepeltek szabályos hangsúlyú, szinkópálatlan ritmusok, valamint hiányos, szinkópált ütemek is. Ezt követően a résztvevőknek a metronóm által vezérelt ütemre kellett kopogtatniuk, hogy felmérjék ritmikai készségeiket. Továbbá, a kísérlet során a rövid távú emlékezetüket is tesztelték.

Meglepő eredmény született: azok, akiknek agya jobban követte a szabályos ritmusokat, gyengébben teljesítettek a kopogási feladatban, míg azok, akiknek jobb volt a munkamemóriájuk, pontosabban és egyenletesebben tudtak kopogni.

A kutatók megállapítása szerint a zenei képzettség nem bizonyul kulcsfontosságú tényezőnek a ritmusszinkronizációs készségek terén. Ez azt jelenti, hogy a zenetanulás nem feltétlenül jár együtt a ritmusérzék fejlődésével, így lehetséges, hogy valaki zenészként is rendelkezik gyengébb ritmusérzékkel. Továbbá, a kutatás rávilágított arra, hogy a jó memória sokkal fontosabb szerepet játszik a ritmushoz való alkalmazkodásban, mint ahogyan azt korábban feltételezték.