Egy pesti házfal különlegessé vált, amikor egy gyönyörű menóra került rá, hogy felkeltse a figyelmet egy fontos üzenetre. A színes festmény nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem mélyebb jelentést is hordoz: a közösségi összetartozás és a hagyományok
Meglepő részletet viselt a homlokzatán a kétezres évek végéig a pesti belváros szívében álló V. Károlyi Pál utca 5-7. számú ház: egy felfestett menóra képét, ami a Szálasi-kormány 1944. október 16-i hatalomra kerülése után kerülhetett a falra, hogy egyértelműen jelölje az ott működő vállalkozás hátterét.
A két hatalmas ablak között, az évtizedek során megfakult kőfelület egyik részén található szimbólumot Pál Márton 2004-ben örökítette meg fényképen:
A fotón jól látszik a cég nevének nyoma, ami hosszú évtizedekkel a bezárás, valamint a fémbetűk eltűnése után is Gottermayer Nándor könyvkötő műintézetét hirdette.
A vállalat a századfordulón a piaci színtér meghatározó alakjává vált. 1879-es megalakulása óta csupán másfél évtized telt el, és máris kinőtte a Váci utcai helyiségeit, ami új, tágasabb épület iránti igényt teremtett.
A férfi 1895-ben egy ingatlancsere révén, valamint egy jelentősebb összeg hozzáadásával megszerezte a Királyi Pál utca 5. szám alatt található ingatlant. Tizenöt év elteltével úgy döntött, hogy lebontja a régi épületet, majd a szomszédos telek megvásárlását követően, 1911-1912 között felépítette a ma is látható impozáns bérpalotát.
Fleischl Róbert által megálmodott, impozáns saroképületben a legfelsőbb középosztály bérlői számára elegáns lakások álltak rendelkezésre. Eközben a Révai Testvérek, valamint a Singer és Wolfner könyvkiadó, mint sok más hasonló vállalkozás, az épület alacsonyabb udvari szárnyát választotta ki irodája számára.
Gottermayer Nándor 1924-es elhalálozása után öt évvel fia, József véglegesen megszüntette a családi vállalkozást, amelynek helyét más cégek foglalták el. E vállalkozások közül az egyik 1944 végén zsidó kézben volt, és ezt feltétlenül meg kellett jelölni. Azonban a korabeli sajtó nem tisztázza pontosan, hogy melyik cégről van szó. Valószínű, hogy nem a Szittya Cipőgyárra vagy a kisebb műhelyek egyikére utalnak, hanem a Zavadil A. Rt. nyomdájára vonatkozik a megkülönböztető jelzés.
Az egykori Gottermayer-gyár szobái ma egyébként még mindig állnak, noha hosszú évek óta csak a vakszerencse tartja őket állva, sőt, már Budapest ostroma után is készült terv a lebontására.
Ezt végül egy 1946 elején építési engedélyig jutó felújítási tervcsomag írta felül, amit Fenyves István (1897-1957) építész jegyzett, kérdés azonban, hogy most, közel nyolcvan évvel később milyen sors vár a kíváncsi városjárókat már rég egy életveszélyre figyelmeztető táblával távol tartó szárnyra.
