Fedezd fel a titkos kulcsot, amivel a Z generációs munkavállalókat könnyedén megnyerheted és hosszú távon megtarthatod!
A Y és Z generációs munkavállalók boldogsága kulcsfontosságú tényező a modern munkahelyeken. De mi is áll ennek a hátterében? Az új generációk számára a munkájuk nem csupán a megélhetés biztosításáról szól; sokkal inkább a személyes fejlődés, a munka és a magánélet egyensúlya, valamint a közösséghez való tartozás élménye a legfontosabb. Ezért van létfontosságú, hogy a vállalatok ne csupán a termelési mutatókat tartsák szem előtt, hanem figyeljenek alkalmazottaik elégedettségére is. A globális felmérések azt mutatják, hogy ha a munkavállalók úgy érzik, hogy értékelik őket, és lehetőséget kapnak arra, hogy fejlődjenek, akkor nemcsak a teljesítményük nő, hanem a munkához való hozzáállásuk is pozitív irányba változik. Az elégedett dolgozók elkötelezettebbek, kreatívabbak és hajlamosabbak hosszú távon is a cégnél maradni. Ez a munkahelyi légkör javulásához, a fluktuáció csökkenéséhez és a vállalat hírnevének erősödéséhez vezethet. Összességében tehát a Y és Z generációs munkavállalók boldogsága nem csupán egyéni sikerük kulcsa, hanem a vállalatok fenntartható növekedésének alapköve is.
A Z generáció tagjai, másnéven zoomerek vagy digitális bennszülöttek egyre nagyobb számban vannak jelen a munkaerőpiacon: becslések szerint öt éven belül ezek az 1995 és 2009 között születettek tehetik ki a munkaerő harminc százalékát. Arányuk jelenleg körülbelül 20-22 százalék; a legfiatalabb zoomerek még az iskolapadban ülnek. Az előttük járó generáció, a gazdaságilag szintén aktív milleniumi vagy Y generáció tagjai - jellemzően az 1981 és 1994 között születetteket sorolják ide - szintén a munkaerő tetemes hányadát, körülbelül 30-33 százalékát alkotják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.
A legfiatalabb generációk bevonzása, integrálása és megtartása a cégek számára máig jelentős kihívást jelent, hiszen világlátásuk és a korábbi generációkétól eltérő képességeik, valamint készségeik alapvetően befolyásolják a munkaerőpiaci dinamikát. Noha a Z és Y generáció tagjai között akár 25-28 év is eltérhet, igényeik és elvárásaik sok szempontból megegyeznek. A Deloitte 2025-ös globális kutatása kifejezetten e két generációra fókuszált, és a 14 éve folyamatosan zajló felmérés keretében 44 ország 23 482 Z és Y generációs munkavállalóját kérdezte meg ambícióikról és elvárásaikról.
Számos kutatás és felmérés foglalkozik a Z generációs munkavállalók rejtett potenciáljának feltárásával. E vizsgálatok egy része arra világít rá, hogy sok munkáltató motiválatlannak ítéli meg a Z generáció tagjait, és azt is kifogásolják, hogy nehezen köteleződnek el, miközben gyakran és szívesen váltanak munkahelyet. Az Intelligent által végzett, közel ezer munkaerőfelvételért felelős vezető véleményére épülő jelentésből kiderül, hogy a válaszadók körülbelül fele hiányolja a szakmai hozzáértést és a releváns munkatapasztalatokat a fiatal munkavállalók köréből.
A Deloitte által végzett kutatás rávilágít arra, hogy mind a Z-generáció, mind a millenniumi fiatalok kiemelt figyelmet fordítanak a tanulásra és a személyes fejlődésre. E két generáció között számos közös vonás fedezhető fel az alapvető értékek és tulajdonságok terén: mindkét csoport ambiciózus, de számukra a siker nem csupán a vállalati hierarchiában való előrehaladásban nyilvánul meg.
Sőt, sokukat egyáltalán nem motiválja egy vezető pozíció - és az azzal járó felelősség és feladatok - ígérete. A tanulás és fejlődés viszont prioritás számukra, és el is várják a munkaadóktól, hogy ezek feltételeit megteremtsék.
Sokan közülük úgy döntenek, hogy inkább a gyakorlati tapasztalat megszerzésére összpontosítanak az elméleti továbbképzés helyett, kihasználva a technológiai fejlődés adta lehetőségeket. Az eredmények azt mutatják, hogy mindkét generáció tagjai többet keresnek egy munkahelytől, mint csupán anyagi biztonságot. Számukra a fizikai és mentális jólét ugyanúgy kulcsfontosságú, mint az, hogy érezzék, munkájuk értelmes és jelentőségteljes. A válaszadók többsége olyan pozícióra vágyik, ahol sikerül fenntartani e három tényező – anyagi stabilitás, jólét és értelmes munka – egyensúlyát. A Deloitte által végzett felmérés széles spektrumot ölel fel, a munkahelyi fejlődés és vezetői támogatás aspektusaitól kezdve a fenntarthatóság és környezeti felelősségvállalás kérdéseiig. A továbbiakban azonban a korábban említett három kulcstényezőt fogjuk alaposabban megvizsgálni.
A felelősségteljesen működő vállalatok egyik állandó dilemmája, hogyan járulhatnak hozzá alkalmazottaik elégedettségéhez. Ha ugyanis ez a faktor hiányzik, az a teljesítményen, az elvégzett munka minőségén és az elköteleződésen is meglátszik. Nincs ez másként a legfiatalabb dolgozók esetében sem. A zoomerek és a milleniumiak számára - a felmérés eredményei szerint - az anyagi biztonság, az értelmes munka és a jóllét szorosan összefügg egymással, ezek megléte vagy hiánya jelentősen befolyásolja a munkahelyi boldogság alakulását.
Mindkét generáció tagjai számára fontos, hogy munkájuk pénzügyi stabilitással járjon: a magukat anyagilag biztonságban érző Z-sek 60 százaléka nyilatkozta, hogy boldog, míg az anyagi biztonságot nem élvező társaik mindössze 28 százaléka érzett ugyanígy. Az arány a milleniumi munkavállalók esetében 68-31 százalék volt, ami azt jelenti, hogy utóbbiak számára a boldogságnál többet nyom a latban a financiális biztonság.
A Z generáció és az Y generáció munkavállalói egyaránt arra törekednek, hogy motiváltan és elkötelezetten végezhessék feladataikat. Ehhez elengedhetetlen, hogy munkájukat érdekesnek és értékesnek érezzék. A Deloitte 2025-ös felmérése szerint a munkaerőpiacon aktív Z generációsok 54%-a, míg az Y generációsok 53%-a tartja ezt kiemelkedően fontosnak. Ráadásul, ha a munkájuk során saját értékrendjük is megnyilvánul, még valószínűbb, hogy elégedettek lesznek a munkahelyi környezetükkel.
Ahol a munkáltatók kiemelt fontosságot tulajdonítanak a mentális egészség megőrzésének és a munka-magánélet kiegyensúlyozottságának, ott az alkalmazottak sokkal valószínűbbnek tartják, hogy elégedettek és boldogok az életükkel. Ezzel szemben, ahol ezek a kérdések háttérbe szorulnak, a dolgozók elégedetlensége is gyakoribb. A jól-lét, azaz a fizikai és mentális egészség mindkét generáció számára alapvető tényező a boldogság elérésében.
A Z generáció tagjai közül 62% elégedett a mentális jóllétével, és boldognak érzi magát a munkahelyén. Ezzel szemben a millenniumi generáció 67%-a hasonlóan pozitív érzésekről számolt be a munkáját illetően.
A munka és a magánélet egyensúlyának kérdése manapság egyre fontosabbá válik, azonban érdemes figyelembe venni Ranjay Gulati, a Harvard Business School professzorának figyelemre méltó meglátásait is. Gulati rámutatott egy érdekes ellentmondásra, amely a karrier és a magánélet közötti viszonyt övezi. Ahogy azt korábban a CNBC-nek kifejtette, sok fiatal szakember számára a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése kulcsfontosságú cél, hiszen ezt tartják a boldogság forrásának. Azonban kevesen gondolkodnak el azon, hogy a munka és a magánélet szembeállítása valójában a kettő közötti konfliktust hangsúlyozza. E megközelítés szerint a munka csupán egy kötelezettség, míg a magánélet a vágyott, örömteli rész. Gulati szerint azonban ahelyett, hogy ellentétekként tekintenénk rájuk, a munka és a magánélet céljainak összehangolása lenne a kívánatos. A legboldogabb emberek nem csupán az egyensúlyra törekednek, hanem a harmónia megteremtésére, amelyet a munka és a szakmai élet szoros összekapcsolása érhet el.
A Deloitte felméréséből az is kiderült, hogy a megkérdezettek egy része nem elégedett jelenlegi munkahelyével. A Z generációsok 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy két éven belül szeretne váltani, míg ez az arány a milleniumiak esetében 17 százalék volt. A felmérés készítői kíváncsiak voltak a legfőbb okokra és lehetőségekre, amelyek miatt a megkérdezettek munkahelyet vagy éppen szakmát váltanának. Ezek között vezető helyen szerepeltek a jelenleginél kedvezőbb munkaerőpiaci feltételek (32/ 33 százalék), a jobb munka-magánéleti egyensúly (28/ 26 százalék), a magasabb fizetés (26/ 29 százalék). De a rugalmasabb munkavégzés is sokat nyom a latban ennél a két generációnál.
