Úgy tűnik, felfedezhették a kulcsot az emberiség legnagyobb kihívásának megoldásához.

A vízhiányos régiók lakói megkönnyebbülhetnek, amennyiben ez a megoldás valóban hatékonyan működik.
Chilei kutatók izgalmas lehetőségeket látnak a ködből kinyerhető víz mennyiségének növelésében, amely segíthet a világ legszárazabb területein található városok ivóvízellátásának biztosításában - számol be róla a BBC. A kutatók a felmérések során a ködgyűjtés potenciálját vizsgálták az ország északi részén fekvő Alto Hospicio sivatagi városában. Ez a választás nem véletlen, hiszen itt évente mindössze 5 milliméter csapadék hullik, így a vízforrások kiaknázása kulcsfontosságú a helyi közösség számára.
A kutatók beszámolója szerint az egyébként is nehéz szociális helyzetben lévő városban olyan problémák mellett jelenik meg a vízhiány, mint a szegénység, kábítószer, és számos nyomornegyed. A megfelelő ellátás hiánya ez utóbbiakban különösen feltűnő, ugyanis az itt élők nem férnek hozzá a vízrendszerhez, és kénytelenek a teherautókkal odaszállított vízre támaszkodni. A város felett rendszeresen összegyűlő ködfelhők azonban megváltoztathatják mindezt.
Alto Hospicio ködje a Csendes-óceán felett képződik - amikor meleg, nedves levegő áramlik a hideg víz fölé -, majd a hegyek fölé gomolyog. A ködből rendkívül egyszerű vizet kinyerni, egy sűrű szövésű háló kiakasztására van hozzá szükség két rúd közé, amelyen amikor áthaladnak a nedvességgel teli felhők, cseppek képződnek. Az így kinyert vizet ezután csövekbe és tárolótartályokba vezetik.
A módszert már évtizedek óta, kis léptékben alkalmazzák, elsősorban Dél- és Közép-Amerika vidéki régióiban, ahol a ködös időjárási viszonyok kedvezőek. Kiemelkedő példa erre a ködvízgyűjtő rendszer Marokkóban, a Szahara peremén, ahol a környezeti adottságok tökéletesen alkalmasak a vízgyűjtésre.
Ha ezt a folyamatot jelentősen hatékonyabban tudnánk megvalósítani, az jelentős előnyöket jelentene a városi vízellátás biztonságossága és fenntarthatósága szempontjából. A kutatók szerint a kinyerhető vízmennyiség elegendő lenne ahhoz, hogy fedezze a nyomornegyedben élők szükségleteit, így elkerülhetnék a vízszállító teherautókra való támaszkodást.
A kiszámíthatóan kialakuló ködfelhők és stabil körülmények lehetővé tették a kutatást végző tudósok számára, hogy pontosan meghatározzák, hol lehetne a legtöbb vizet kinyerni belőlük. Az eredmények pedig kecsegtetőek.
A háló négyzetméterenként és naponta átlagosan 2,5 literes éves vízgyűjtési arányt alapul véve kiszámították:
A ködvíz végül a mezőgazdaságban is óriási segítség lenne, ugyanis a számítások szerint egy hónap alatt 15-20 kilogramm zöldség megtermeléséhez is hozzásegítené a város lakóit (vízalapú termesztésben) - ez pedig az általános szegénység enyhítése szempontjából is kulcsfontosságúnak bizonyulhat.