A Rosa Parks Alapítvány alaposan megvizsgálta a helyzetet, és világossá tette, hogy itt komoly problémák, mint a szegregáció és a társadalmi kirekesztés, zajlanak a háttérben.
A Rosa Parks Alapítvány, már a nevében is sejtetve valami komolyat, a sajátos nevelési igényű cigány közösségek helyzetét vizsgálta. A kutatók felfedezték, hogy szoros kapcsolat áll fenn a roma származás, a társadalmi környezet és a gyerekek diagnózisainak megállapítása között. Kutatásuk fókuszában a sokat vitatott szegregáció témája, valamint a "speciális szükségletek" kérdése állt.
Szeretné, hogy gyermekeik egy osztályba vagy iskolába járjanak a cigány származású gyerekekkel? Az alábbiakban összefoglalom a helyzetet: a cigány gyermekek körében "indokolatlanul magas arányban" diagnosztizálnak enyhe értelmi fogyatékosságot, ami nem csupán a képességeikre vezethető vissza, hanem a "diszkriminatív diagnosztikai eljárásokra" is, ahol a résztvevő szakemberek gyakran "előítéletesek és szubjektívak". A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mi áll a felülreprezentált diagnózis mögött, és hogy milyen mértékben érvényesül a szegregáció a speciális oktatásban. Ehhez cigány származású alanyokra volt szükség, de mivel az ilyen adatgyűjtések manapság "politikailag nem korrektek", ezért olyan helyszínt kellett találni, ahol ez lehetséges. Heves vármegye volt a megfelelő választás, mivel a bíróság jogerős határozatban kötelezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy öt éven át nyomon kövesse a cigány gyermekek számát a SNI-s tanulók között. A bíróság ezt azért tette, mert a térségben "indokolatlan és rendszerszintű" módon diagnosztizálták fogyatékossággal a cigány gyerekeket. 2021-től kezdődően gyűjtötték az adatokat, és az alapítvány kutatói megállapították, hogy az SNI-s tanulók 23%-a cigány származású. Érdekes módon a cigány tanulók az enyhe értelmi fogyatékos kategóriában 43%-os felülreprezentáltságot mutatnak, míg más fogyatékossági típusokban (mint például mozgásszervi vagy érzékszervi rendellenesség) jóval alacsonyabbak az arányok. A Rosa Parks Alapítvány három fő következtetést vont le: 1. Közvetlen összefüggés van a cigány tanulók száma és az SNI-s tanulók aránya között az iskolákban. 2. Szegregált iskolákban a tanulókat gyakran nem küldik vizsgálatra, mivel a pedagógusok nem tesznek lépéseket. 3. A sajátos nevelési igényt megállapító vizsgálatok gyerekjogi szempontból aggályosak, és a megkérdezett, aluliskolázott roma családok nem ismerik a jogaikat, a rendszer pedig nem nyújt számukra megfelelő támogatást. A diszkriminatív diagnosztikai eljárások tehát a SNI-s minősítést szegregációs célokra használják, próbálva elkerülni a normál oktatásban részt vevő diákok "kezelhetetlen" cigány társai közelségét. A liberális alapítvány ezt jogellenesnek tartja, és javasolja a gyerekek etnikai adatainak rögzítését, hogy még több információt gyűjtsenek. Továbbá, a SNI-diagnózis folyamatát "kultúrafüggetlenebb" eljárásokkal szeretnék támogatni, és több speciális iskola létrehozását, valamint a szülők tájékoztatásának javítását javasolják. Ezen kívül a szakemberek érzékenyítését is fontosnak tartják a roma családok irányába.
Meg kell értetni velük, hogy hosszú távon mik a roma gyerekek oktatási érdekei. Az érzékenyítés célja, hogy javuljanak a roma gyerekek oktatási esélyei, és megszűnjenek a diszkriminatív gyakorlatok.
A "remek" magyar fizetésekért dolgozó szakemberek bizonyára örömmel fogadják a híreket. Miközben a romák nem csupán a Kárpát-medencét népesítik be, hanem sokszor komoly problémákat is okoznak a magyarság számára, a Rosa Parks Alapítvány úgy véli, hogy még több figyelmet kellene szentelni a helyzetüknek. Sőt, a jelenlegi állapotot, amely már így is messze nem ideális, kritikával illetik. Ezzel szemben a józan ész azt sugallja, hogy a roma tanulók magatartása és tanulmányi szintje megnehezíti az integrált osztályokban való tanulást, hiszen ez sok esetben a jó tanulók teljesítményét is visszahúzza. Továbbá nem elhanyagolható a fizikai és lelki terror, amelyet mind a tanárok, mind a diákok elszenvednek. A Telex is foglalkozott ezzel a kutatással, ám hamarosan rájöttek, hogy a cikk címének megfogalmazása "politikailag nem korrekt", ezért változtattak rajta. Az eredeti cím, amely így szólt: "Ma még azzal is jobban járnak a hátrányos helyzetű roma gyerekek, ha szegregált, de legalább speciális iskolába járnak", a szegregációt népszerűsítő üzenetet sugallt. E helyett új cím választásukkal inkább azt igyekeztek hangsúlyozni, hogy a többségi magyar társadalom mennyire elutasító: "A speciális iskolákba is szegregációs céllal kerülhetnek a roma gyerekek".
Persze, itt van egy egyedi változat: „Egy régi cikk új formában – csak hogy a Telex olvasói ne vegyék észre!”
Karácsony közeledtével szeretném mindenkinek a legszebb, fehér ünnepet kívánni – remélem, a célzás nem marad észrevétlen! Ezen kívül a Rosa Parks Alapítvány önkénteseinek javaslom, hogy fedezzék fel Heves vármegye éjszakai titkait, és tapasztalják meg a helyi közösségek életét. Üdvözlettel, Ábrahám Barnabás - Kuruc.info
