Még súlyosabbá vált a helyzet: tovább romlott a magyar háztartások pénzügyi helyzete és stabilitása.
Hazánkban az inflációs ráta továbbra is a többi európai ország fölött helyezkedik el. E jelenség mögött nemcsak a globális és regionális kihívások állnak, hanem a magyar vállalkozókra nehezedő új adóterhek és egyéb, a piaci viszonyokat torzító állami beavatkozások is. E tényezők együttes hatása az Intrum Fizetőképességi Indexre is kihat: a legújabb előrejelzések alapján a magyar háztartások idén is óvatosabb költekezésre számíthatnak.
A legfrissebb Intrum és GKID által készített Fizetőképességi Index alapján tovább romlott a magyar háztartások pénzügyi helyzete. Az idei első negyedévben 4 százalékos csökkenést mutatott a mutatószám, így 9,9 pontra süllyedt, ami azt tükrözi, hogy a 2023-as Covid-utáni helyreállítás óta nem történt érdemi előrelépés a háztartások anyagi helyzetében. A visszaesés mögött elsősorban az infláció következtében növekvő árindex áll, ami jelentősen csökkenti a lakosság vásárlóerejét.
A nemzetközi piaci trendeket elemezve észlelhető, hogy hazánkban 2022 nyár végén kezdett el éles eltéréseket mutatni a termékek és szolgáltatások árának átlagos változását tükröző árindex a többi országhoz képest. Ezen időpont egybeesik a különadókkal kapcsolatos intézkedések szigorításával, valamint a magyar vállalkozásokra nehezedő új adók bevezetésével.
Különböző kutatások alapján megállapítható, hogy ez a tényező önállóan mintegy 10 százalékponttal növelte az árindexet az egyes EU-s országokhoz viszonyítva. Az élelmiszerárak növekedéséhez jelentős mértékben hozzájárultak a különféle adók is. Noha az áremelkedés már a Covid-járvány idején elkezdődött, a legszembetűnőbb ugrás 2022 áprilisa óta tapasztalható.
Az árindexet negatívan befolyásoló infláció 2025 márciusában éves szinten megközelítette az 5 százalékot (4,7 százalék), ami ugyan lassulást jelent februárhoz képest, de az első negyedévben így is várakozásokon felüli. A magyar infláció idén márciusig minden hónapban a legmagasabb értéket mutatta az EU-ban, főleg az élelmiszerek és a szolgáltatások árának további növekedése miatt. Emiatt csökken a fogyasztói bizalom is, és a háztartások egyre óvatosabbá válnak a kiadásaikat illetően.
