Most már világos, miért döntött úgy két iskolás, hogy otthagynak mindent, és elindulnak egy kalandos útra.

Bármi megtörténhetett volna. Az eltűnt gyerekek valóban szerencsések voltak.
Kedd reggel két 11 éves kiskamasz egri iskolájához indult el otthonról, ám végül valahová máshová mennek. A heol.hu megírta, több mint 12 órán keresztül nem lehetett tudni, hol vannak a fiúk, végül kiderült, Szombathelyig vonatoztak Egerből az eltűnt gyerekek, ott találtak rájuk.
Kedd estére a két kisfiú szerencsésen előkerült. Egyikük édesanyja, Horváth Rita most elmondta portálunknak, mi vezetett ahhoz, hogy a két gyerek elindult a nagyvilágba, szeretné, ha történetük példa lenne mások számára, hiszen sokkal rosszabbul is végződhetett volna a kaland. Kiderült, hetek óta tervezték a szökést a barátok, ami egy ártatlan öltözői beszélgetéssel kezdődött.
Eltűnt gyerekek: megszólalt az egyik anyuka
Szeretünk utazni, így a gyerekeink számára ez már nem új élmény. A közös nyaralásunk megtervezése során a fiam is megtapasztalja, hogy az utazás milyen izgalmas. Kiderült, hogy Szlovénia nagyon tetszett nekik, és ezt lelkesen megosztották a barátaikkal is, ami után a beszélgetések során végül Ausztria lett a célpont. A gyerekeknek van egy csoportja, ahol folyamatosan csetelnek, és az utóbbi hetekben többször is felmerült az utazás ötlete. Azonban sok visszajelzést kaptak arról, hogy a többiek nem merik megtenni a lépést, mert úgy érzik, nincs elég bátorságuk. Én is voltam gyerek, tudom, hogy ilyenkor nem gondolnak a következményekre: volt, hogy két fiúnak azt mondták, ha gyávák elindulni, akkor inkább ne is menjenek iskolába — mesélte az anyuka. Hozzátette, hogy a fiúk a térképen keresték a legközelebbi várost a határhoz, így esett választásuk Szombathelyre.
A szökés napján, hogy elkerüljék a lebukást – ami valljuk be, elég kínos lett volna – Egerben egy bokor mélyén rejtették el a telefonjaikat, és még arra is ügyeltek, hogy megpróbálják összetörni azokat, hogy a nyomozók ne tudják őket bemérni. A vasútállomáson, a nyolc órás vonat előtt, hezitáltak, nem voltak biztosak abban, hogy felszálljanak, de azt sem tudták, hogyan térhetnének vissza. Végül a feszültség és az izgatottság győzött: 9 órakor mégis útra keltek – mesélte Horváth Rita.