Magyarország átugrásával újabb 500 milliárd eurós programot indít az Európai Unió.

Az Európai Unió vezetői egy figyelemre méltó, 500 milliárd eurós közös védelmi alap létrehozását fontolgatják. Ennek a kezdeményezésnek a célja, hogy kötvénykibocsátással támogassa a közös fegyverkezési projekteket, így erősítve Európa védelmi kapacitásait. A tervezett alap létrehozásának hátterében a NATO körüli bizonytalanság áll, különösen Donald Trump esetleges visszatérése miatt, amely aggályokat ébresztett a kontinens biztonságával kapcsolatban.

Az Európai Unió egy innovatív védelmi finanszírozási alap kidolgozására készül, amely célja a közös biztonság megerősítése és a tagállamok védelmi képességeinek támogatása.

Hozz létre egy olyan kötvénykibocsátási programot, amely célul tűzi ki, hogy legalább 500 milliárd eurót gyűjtsön össze közös fegyverkezési és védelmi projektek finanszírozására. Az elképzelés lényege, hogy a befektetők által biztosított tőke lehetővé tegye a modern védelmi rendszerek és technológiák fejlesztését, valamint a nemzetközi együttműködés erősítését a közös biztonsági kihívások kezelésében. A kötvények vonzó hozamot kínálnának, miközben a befektetők hozzájárulhatnak a globális stabilitás és védelem előmozdításához.

A NATO-biztonsági garanciák esetleges gyengülésére válaszul készül a terv, mivel aggályos, hogy Donald Trump januári beiktatása után az Egyesült Államok háttérbe szoríthatja Európa védelmét. A javasolt finanszírozási modell önkéntes hozzájárulásokra épülne,

A nem EU-tagállamok, mint például az Egyesült Királyság és Norvégia, szintén részt vehetnek a folyamatban, ezzel is elkerülve a közös uniós garanciákkal kapcsolatos ellenállást.

A javasolt terv jelentős változást mutat az EU korábbi álláspontjához viszonyítva, amely eddig a kötvénykibocsátást a német, holland és dán költségvetési szigorral szemben állította. Kiriakosz Micotakisz, a görög miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az EU-tagállamok között újfajta sürgető érzés bontakozott ki, különösen Trump esetleges visszatérésének tükrében - számolt be róla a Financial Times.

A tervet kifejezetten olyan országok, mint Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország, amelyek jelentős védelmi iparral bírnak, aktívan támogatják.

Magyarország viszont korábban kifejezetten ellenezte, hogy az EU közös hitelfelvételt hajtson végre bármilyen célból, akár a kohéziós források növelésére, akár más célokra. Az EU-ban konszenzusra lenne szükség a döntéshez, azonban ha egy erősített együttműködési rendszerben lesznek elérhetők a források, Brüsszel megkerülheti a tagállami vétókat. Ezt egyébként a semleges országok - Ausztria vagy például Írország - is támogathatja.

Az Európai Beruházási Bank (EIB) kulcsszereplővé válhat az alap adminisztratív folyamataiban és a kötvények kezelésében. Jelenleg a bank szabályai megakadályozzák, hogy közvetlenül fegyverkezési projekteket támogasson. A védelmi alap célja a védelmi szektor hosszú távú beruházásainak ösztönzése, azonban a részletes pénzfelhasználási irányelvek még nem kerültek véglegesen meghatározásra.

Több tagállam, köztük Finnország és Dánia, pozitívan áll a tervhez, de Németország álláspontja még bizonytalan, amiben az országot sújtó kormánykoalíciós válság is szerepet játszik.

Az Európai Unió vezetői úgy vélik, hogy Donald Trump esetleges újabb megjelenése a Fehér Házban katalizátorként hathat a közös európai védelmi kapacitások megerősítésére. Trump korábbi nyilatkozatai világosan jelezték, hogy a NATO védelmét csak azok az országok élvezhetik, amelyek megfelelnek a védelmi kiadásokra vonatkozó normáknak. Ez a megközelítés különösen éles kritikát váltott ki Kelet-Európában, mint például Lengyelországban és a balti államokban, ahol a védelem iránti kereslet egyre inkább növekszik.

A közös védelmi alap legfontosabb feladata, hogy biztosítja a forrást a költséges közös projekteket, mint például a közös légvédelmi rendszerek, amelyek önállóan akár 500 milliárd eurót is igényelhetnek.

Az Európai Bizottság optimizmussal tekint a források biztosítására, mivel ez hosszú távú elköteleződést hozhat a védelmi szektorban. Ugyanakkor a projektek körüli viták jelenleg megnehezítik a végső döntések meghozatalát. A következő lépések során az EU-tagállamoknak és a Bizottságnak közösen kell kidolgoznia a prioritásokat és a finanszírozási mechanizmus részleteit.