Magyar kutatók részvételével indult el egy jelentős európai kezdeményezés, amely az agrárhulladékok fenntartható módon történő zöld műtrágyává alakítására fókuszál.

Sertéstrágya, olívamaghéj, tengeri halmaradékok, vagy éppen a tejfeldolgozásból származó savó – mindezek az anyagok egy innovatív európai kutatási program keretein belül zöld műtrágyává, más néven talajjavító anyaggá transzformálhatóak. Az eljárás számos okos technológiát alkalmaz, és a projektben több ország tudósai, köztük magyar kutatók is aktívan részt vesznek. Erről a Horizon, az Európai Unió kutatási és innovációs magazinja számolt be.

Miközben a világ egyes részein az emberek gyakran küzdenek az élelemért, és sok helyen még asztal sem áll rendelkezésre, évente körülbelül 1 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe világszerte. Ennek a hatalmas mennyiségnek 38 százaléka az élelmiszeripari melléktermékekből származik. Európában is egyre növekvő problémát jelent az élelmiszerhulladék, ezért az Európai Unió 2023-ban bejelentette, hogy jogi keretek között kötelező célokat szeretne elérni az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében 2030-ra.

Intelligens megközelítéssel akár 80%-kal is mérsékelhető a vegyi műtrágyák használata.

Eközben az intenzív mezőgazdasági termelés egyik következményeként az EU talajának 60-70 százaléka jelenleg súlyosan tápanyaghiányos, ami szintén aggodalomra ad okot.

Ugyanakkor van egy olyan elem, a nitrogén, ami bár alapvető a talaj tápanyagtartalmához, sok esetben túlságosan is nagy mennyiségben van jelen az intenzív állattenyésztésnek köszönhetően. Spanyolország leggazdagabb régiójában, Katalóniában például 7,7 millió lakos és körülbelül 7,9 millió sertés él.

A nagyüzemi sertéstenyésztés pedig itt is a talaj nitrogénfeleslegéhez vezetett, ahogy számos más helyen Európában. Barcelonától mindössze néhány kilométerre azonban egy kis forradalom ezt a hulladékot értékes erőforrássá alakítja.

Ahelyett, hogy közvetlenül nyers trágyát használnának a mezőgazdaságban, a kutatók innovatív módon kivonják a nitrogént belőle, és ammónium-szulfát formájában hasznosítják. Ez a módszer nemcsak stabilabb, de hatékonyabb műtrágyát eredményez, amely jelentősen mérsékli a nitrogénfelesleg előfordulását.

A kutatók a Waste4Soil nevű, négyéves, uniós támogatással működő kezdeményezés részesei.

Olyan úttörő megoldásokat kutatnak, amelyek lehetővé teszik, hogy az állattenyésztés és az élelmiszer-feldolgozás során keletkezett hulladékokat helyben átalakítsák talajjavító anyagokká. Ezzel a megközelítéssel párhuzamosan két jelentős uniós kihívásra is választ adnak: csökkentik az élelmiszer-hulladék mennyiségét és javítják a talaj minőségét.

Katalónia területén a kutatók innovatív módon alkalmazzák az anaerob emésztés folyamatát. Ezzel a technológiával a mikroorganizmusok képesek a hulladékot biogázzá alakítani, miközben egy tápanyagokban gazdag, nedves keveréket is előállítanak. Ez a módszer nemcsak a hulladék kezelésében, hanem a fenntartható energia előállításában is kulcsszerepet játszik.

A kutatók megállapítása szerint az élelmiszerhulladékok ilyen formában történő újrahasznosítása révén akár 80 százalékkal is mérsékelhető a vegyi műtrágyák használata.

A Waste4Soil kutatócsoport hét különböző európai országban alakított ki Élő Laborokat (Living Labs), amelyek valós tesztkörnyezetként szolgálnak. Ezek az innovatív helyszínek Spanyolország, Finnország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország és Szlovénia területén találhatóak, lehetőséget biztosítva a fenntartható megoldások kipróbálására és fejlesztésére.

Olivapogácsa és a szúrós halmaradék.

Az együttműködés célja egy sor innovatív megoldás kidolgozása, amely lehetővé teszi a különböző agrár-élelmiszeripari forrásokból származó hulladékok helyben történő, bioalapú talajjavítókká való átalakítását. A sertéstenyésztés mellett más helyi élelmiszeripari ágazatokra is fókuszálnak, például az olívaolaj- és sörgyártásra, mivel ezek az iparágak jelentős mennyiségű biológiai hulladékot termelnek. Az ilyen hulladékok hasznosítása nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem hozzájárul a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokhoz is.

A görög kutatók által irányított együttműködés átfogó erőfeszítéseket tesz az egész Európai Unió területén, hogy 2050-re rehabilitálják a kontinens lepusztult talajait. E célkitűzés szorosan összefonódik az európai zöld megállapodás céljaival.

Az Isztriai-félsziget, amely híres a prémium minőségű olívaolajáról, különleges figyelmet fordít a fenntarthatóságra is. A kutatók itt az olívaolaj előállításának melléktermékeit – mint például a héjat, a magokat és a gyümölcshúst – innovatív módon hasznosítják. Ezekből az alapanyagokból olívapogácsát készítenek, amelyet talajjavító szerek előállítására alkalmaznak, ezzel hozzájárulva a talaj egészségének megőrzéséhez és a környezet védelméhez.

A szlovén modell lehetőséget teremt más európai olívaolaj-termelő területek számára is, hogy új megoldásokat találjanak a hulladékkezelés kihívásaira, amelyekkel szembesülnek.

A finnországi Päijät-Häme régióban található Living Lab innovatív megközelítéssel foglalkozik a halgazdálkodással, amely a helyi élelmiszeripar egyik kulcsfontosságú ágazata. Céljuk, hogy a hulladékokat tápanyagban gazdag trágyává alakítsák, ezzel fenntarthatóbbá téve a környezetet és a helyi gazdaságot.

A nitrogénben, foszforban és egyéb ásványi anyagokban gazdag halmaradványok kiváló alapanyagok a tápanyagok hatékony hasznosításához. Hasonlóan a sertéstenyésztésből származó hulladékokhoz, ezek az anyagok is alkalmasak anaerob lebontásra, amelynek révén értékes tápanyagokban gazdag végtermékek keletkeznek.

Az Élő Labor kezdeti hónapjaiban a gazdák tapasztalatai alapján a halmaradványok intenzív szaga komoly nehézségeket okozott a hulladékok szállításában és tárolásában. E problémára válaszul olyan speciális létesítmények kialakítása válhat szükségessé, amelyek szagcsökkentő intézkedésekkel vannak felszerelve.

Magyarországon a bioszén előállítása számos különböző forrásból történik, amelyek széles spektrumot ölelnek fel.

Hazánkban a gabonafeldolgozás során keletkező melléktermékeket, az állati eredetű húsipari melléktermékeket – különösen a kérődzőkből származó csontlisztet –, valamint az ipari gyümölcsfeldolgozás és tejfeldolgozás során előállított maradékokat, különös figyelemmel a savanyú savóra, illetve a kukoricafeldolgozás során keletkező kukoricaáztató lére összpontosítottak.

Ezeket a folyamatokat részben optimalizált száraz pirolízissel végzik, magas hőmérsékleten és oxigénmentes környezetben, így jön létre a bioszén. Ebben a formában a szén-dioxid megkötődik, hozzájárulva a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentéséhez. Emellett a bioszén egy stabil, szénben gazdag anyag, amely képes javítani a talaj szerkezetét és növelni annak termékenységét.

A projekt keretében a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. (BZN) együttműködik a 3R-BioPhosphate Kft.-vel, amely szakértelmét a foszfor és egyéb tápanyagok újrahasznosításában, biomassza feldolgozásában, innovatív mezőgazdasági biotechnológiák fejlesztésében, megújuló energiaforrások kiaknázásában, valamint vízkezelési eljárások optimalizálásában kamatoztatja.

A BZN innovatív biostimuláns hatású talajjavító megoldások kifejlesztésében játszik kulcsszerepet, különös figyelmet fordítva a foszfát mobilizáló baktériumtörzsek alkalmazására. Ezen kívül, a különféle élelmiszer-feldolgozási melléktermékeket kreatívan hasznosítja termesztőközegként nagyméretű baktériumfermentációs folyamatok során.

A projekt körkörös megközelítése jelentős mértékben csökkentheti a gazdálkodók kiadásait, különösen az ukrajnai orosz inváziót követően tapasztalt műtrágyaár-emelkedés fényében. Noha az árak azóta valamelyest stabilizálódtak, az Európai Unió továbbra is erősen függ az orosz műtrágyaimporttól, ami új kihívások elé állítja a mezőgazdasági szektort.

Az import csökkentése érdekében a Waste4Soil Élő Laboratóriumai által kifejlesztett műtrágyák nemcsak helyi forrásokból származnak, hanem fenntartható módon készülnek is. Azok a gazdálkodók és élelmiszertermelők, akik ezeket a környezettudatos megoldásokat alkalmazzák, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a piacon, ahol a környezetbarát termékek iránti kereslet folyamatosan növekszik.

A kezdeményezés erőssége az együttműködésben rejlik. Kutatók, gazdálkodók, a civil társadalom, az ipar és a hatóságok dolgoznak együtt a projekt keretében a megoldások közös létrehozásán és valós körülmények közötti tesztelésén. A közös fellépés megoldást kínál természetesen a jelenleg pazarlásra ítélt élelmiszer-maradékok egyre növekvő problémájára is.