A munkaviszony megszűnésekor elengedhetetlen, hogy a munkavállaló rendelkezzen a szükséges kilépőpapírokkal. Ezek a dokumentumok biztosítják a jogi keretek betartását, és segítik a zökkenőmentes átmenetet az új lehetőségek felé. A legfontosabb kilépőpapír
2024. január 1-jétől új szabályok lépnek életbe a munkaviszony és egyéb jogviszonyok megszűnésekor kötelezően kiadandó dokumentumokkal kapcsolatban. A jogszabályok szerint a munkáltatóknak a megszűnéskor bizonyos iratokat, például a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolást, a szakszervezeti tagságról szóló nyilatkozatot, valamint a kifizetett juttatásokról szóló részletes elszámolást kell kiadniuk a dolgozóknak. Ezeket az iratokat a jogviszony megszűnését követően maximum 30 napon belül kell rendelkezésre bocsátani. A megbízási jogviszony esetén érdemes tisztázni, hogy a megbízottak nem jogosultak szabadságra, mivel ez a jogviszony nem számít munkaviszonynak, és így a munkajog által biztosított szabadságjogok sem vonatkoznak rájuk. A fenti információkat dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd osztotta meg az Adózóna oldalán feltett kérdésekre adott válaszában.
Természetesen! Íme egyedi megfogalmazásban: **SZAKÉRTŐI VÁLASZUNK**
Az Mt. 80. § (2) bekezdése szerint a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
2024. január 1-jétől új korszak kezdődik a foglalkoztatási igazolások terén, hiszen a korábbi igazolások helyét egy egységes, foglalkoztatási igazolás nevű irat veszi át. Az új dokumentum tartalmát az Flt. 36/A § (2) bekezdése határozza meg. Ennek következményeként az apasági és a szülői szabadság kiadását szabályozó Mt. 80. § (3) bekezdése már nem érvényes, mivel a jogszabályok között történt a változás. Bár a Vht. 78. § (1) bekezdése és a Tbj. 75. § (2) bekezdése továbbra is hatályban marad, ezek a rendelkezések nem ütköznek az új egységes igazolásra vonatkozó követelményekkel, csupán (feleslegesen) megismétlik az új irat tartalmát. Ezen kívül a 217/1997. kormányrendelet 37. § (1) bekezdése továbbra is előírja, hogy a munkavállalónak a munkaviszony létesítésekor át kell adnia a munkáltatónak az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványt. Ez a dokumentum a munkaviszony megszűnésekor a kifizetőhellyel rendelkező munkavállalónak visszaadásra kerül, a szükséges adatok bejegyzésével. Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatási igazolás is tartalmazza ezeket az adatokat, felvetődik a kérdés, hogy szükséges-e a szóban forgó igazolás kiadása. Véleményem szerint erre már nincs szükség.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében létrejövő munkaviszonyoknál nincs szükség az új típusú igazolás kiadására. Nevelőszülők esetében viszont az igazolás csak abban az esetben válik szükségessé, ha a jogviszony ideje alatt a nevelőszülő álláskeresési járadékot kér.
A 217/1997. kormányrendelet 37. § (1) bekezdésének főszabálya szerint minden biztosítási jogviszonyt kötelezően be kell jegyezni a társadalombiztosítási kiskönyvbe. Azonban van egy kivétel: az Art. 1. számú mellékletének 11. pontja által definiált specifikus megbízási jogviszonyok. Ezen jogszabály értelmében a kifizető, aki természetes személynek alkalomszerűen nyújt megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, nem köteles bejelentésre, amennyiben a kifizetés során a természetes személy igazolja, hogy a megbízási jogviszony mellett a Tbj. 6. §-ában említett más jogviszonya alapján társadalombiztosítási jogviszonya van.
Megbízási jogviszony esetén is fontos figyelembe venni a Tbj. 75.§ (2) bekezdését, amely előírja, hogy a foglalkoztató a jövedelemigazolás mellett, a tárgyévet követő év január 31-ig, köteles kiadni a nyilvántartás adataival összhangban lévő igazolást a biztosított számára. Ez az igazolás tartalmazza a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetét és végét, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozóan levont járulékok összegét, valamint a családi járulékkedvezményről szóló információkat. Amennyiben a biztosítással járó jogviszony év közben megszűnik, az igazolást sürgősen, soron kívül kell kiadni.
A Ptk. értelmében a megbízott nem rendelkezik joggal arra, hogy szabadságra menjen a megbízási jogviszony keretein belül.
