Kötelező állattartási jelölések bevezetése várható az éttermekben is, ami új dimenziót nyit az étkezési élményben.
A húsfogyasztás és az állattartás módszerei közötti összefüggések egyre nagyobb figyelmet kapnak, ahogy az európai fogyasztók tudatossága folyamatosan növekszik.
Míg a szupermarketekben már megszokottak a húsok származására és az állattartás körülményeire vonatkozó jelölések, addig az éttermekben és gyorséttermekben ez a gyakorlat még nem elterjedt. A német kormány most azon dolgozik, hogy ezen a területen is bevezesse a kötelező állattartási jelöléseket.
A hamburgi Mönckebergstraße pezsgő gyorséttermében, a Mö-Grillnél, a vásárlók izgatottan várakoznak egy gyors falatért a karácsonyi bevásárlás forgatagában. A grillről áradó füstös, fűszeres illatok csábítóan hívogatják az embereket, hiszen a sülő kolbászok látványa mindenkit megédesít. Ám kevesen gondolnak arra, hogy a tányérjukra kerülő hús milyen körülmények között született, és milyen életet élt az az állat, amelyből a falatok származnak.
A megkérdezett vásárlók közül többen is pozitívan fogadnák a hús származására vonatkozó információk feltüntetését.
Jakob Edelmann szerint "éppen ebben az időben, amikor mindannyian foglalkozunk azzal, honnan származik a hús, jó lenne egy ilyen jelölés".
Jörg Severin a kérdés fontosságát hangsúlyozza, de ugyanakkor kétségei vannak a gyakorlati megvalósítás lehetőségeivel kapcsolatban: "Azt azonban nem tudom, miként valósítható meg mindez a gyakorlatban."
Claudia Gretz pedig úgy véli: "Szeretném tudni, honnan származik a hús, amit eszem, de nem biztos, hogy kötelezővé kellene tenni."
A német parlamentben, a Bundestagban nemrégiben eszmecserét folytattak egy új törvénymódosításról, amely célja, hogy a vendéglátóiparban is kötelezővé tegye az állattartási körülmények feltüntetését. Renate Künast, a Zöldek frakciójának tagja hangsúlyozta, hogy "Németországban a sertéshús harmada éttermekben kerül fogyasztásra", ami rávilágít a téma fontosságára.
A kötelező jelölés bevezetése a gazdák szempontjait is figyelembe venné, hiszen "manapság az emberek egyre kevesebb húst fogyasztanak, és azok, akik továbbra is állatokat nevelnek és húst termelnek, a piacon könnyen azonosíthatók kell, hogy legyenek".
Künast kiemelte: "Az embereknek joguk van tudni, hogyan gondoskodtak az állatról, hol élt, és mire fordítják a pénzüket. E kérdések megválaszolása alapvető elvárás!"
A német kiskereskedelmi szektorban már jelen van egy önkéntes jelölési rendszer, amely négy színkód segítségével (vörös, narancs, sárga és zöld) tájékoztatja a vásárlókat az állattartás különböző módszereiről, kezdve a ketreces tartástól egészen a prémium kategóriás megoldásokig. 2025 nyarától azonban ez a rendszer kötelezővé válik a kiskereskedők számára, ezzel biztosítva, hogy a fogyasztók széles körben hozzáférhessenek ezekhez a fontos információkhoz.
A Német Szálloda- és Vendéglátóipari Szövetség (Dehoga) hangot adott aggályainak a javaslattal kapcsolatban, amelyet "bürokratikus őrületnek" minősítettek. Jens Stacklies, a szövetség szóvivője így fogalmazott: "Az összes étlap újranyomtatása lenne szükséges. Ezeket folyamatosan naprakészen kellene tartanunk, és mindig egyeztetnem kellene a beszállítóimmal, hogy biztosan azt kapjam, amit ígértek."
A Német Gazdálkodók Szövetségének vezetője, Joachim Rukwied, a hús árának emelését támogatja. Rukwied hangsúlyozza, hogy a jobb állatjóléti feltételek kialakítása jelentős építési beruházásokat követel meg a gazdálkodóktól, ami komoly anyagi terheket ró rájuk.
A gazdáknak azonban gyakran hiányoznak a pénzügyi források és a hosszú távú tervezési biztonság ahhoz, hogy ezek a beruházások megtérüljenek - írta honlapján a német ZDF televízió.
A fogyasztók egyre nagyobb figyelmet fordítanak az ételeik eredetére és az állatok tartásának körülményeire. A vendéglátóiparban bevezetett kötelező jelölés jelentős előnyöket hozhat, hiszen növelheti az átláthatóságot és erősítheti a vásárlói bizalmat. Ugyanakkor az éttermek és gyorséttermek számára ez új kihívások elé állíthat, amelyek a megvalósítás során felmerülhetnek.
A törvényhozók és az érintett iparágak közötti párbeszéd kulcsfontosságú lesz annak biztosításában, hogy a fogyasztók megfelelő információkhoz jussanak, miközben a vállalkozások is képesek legyenek alkalmazkodni az új követelményekhez.
