Kiszivárgott információk szerint késlekedik az EU ambiciózus terve az orosz energiaforrásoktól való függetlenedésről.
A Bloomberg értesülései szerint az Európai Bizottság várhatóan elhalasztja az orosz energiahordozók, így a cseppfolyósított földgáz (LNG) fokozatos kivonására vonatkozó ütemtervének bejelentését. A döntés mögött az a tény áll, hogy az Európai Unió tagállamai között még nem alakult ki teljes körű konszenzus ebben a témában, miközben számos EU-s ország továbbra is jelentős mennyiségű energiát vásárol Oroszországtól.
Az Európai Bizottság kezdetben a február végére időzítette az orosz energiahordozók fokozatos kivonására vonatkozó ütemterv nyilvánosságra hozatalát, ám most úgy tűnik, hogy ezt a fontos bejelentést március 26-ra tolják.
A halasztás hátterében az áll, hogy az Európai Unió tagállamai között még nem alakult ki teljes körű konszenzus a témával kapcsolatban.
A dokumentum célja, hogy részletesen ismertesse azokat a stratégiákat és intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik az európai uniós tagállamok számára, hogy függetlenítsék magukat az orosz energiahordozóktól.
Annak ellenére, hogy az EU már jelentős lépéseket tett az orosz energiafüggőség csökkentésére, a cseppfolyósított földgáz továbbra is az egyik olyan energiaforrás, amit még jelenetős mennyiségben importál az EU. Ez olyannyira igaz, hogy a tavalyi évben - az USA mögött - Oroszország exportálta a második legnagyobb mennyiségű LNG-t az unióba - nagyjából 18 millió köbmétert. A legnagyobb importőrök a tengerparttal is rendelkező Franciaország, Spanyolország és Belgium voltak.
Itt írtunk arról, hogy tíz uniós ország szorgalmazza az orosz LNG importra vonatkozó teljes tiltás bevezetését. A kezdeményezés azonban azon könnyen elbukhat, hogy ehhez az EU mind a 27 tagállamának közös megyeegyezésére van szükség. Az eddigi tendenciák alapján az a valószínű, hogy Magyarország és Szlovákia ellenezni fog minden olyan intézkedést, ami az orosz- energiaszektorra, LNG-importra vonatkozó új korlátozást vezetne be. Erre jó példa lehet a mai külügyi tanácsülés, ahol a vétó lehetőségétől csak bizonyos engedmények fejében tekintett el a magyar kormány.
Az Európai Bizottság korábban már rendelkezett arról - nem kötelező érvényű célként -, hogy 2027-re az EU összes tagállama szabaduljon meg az orosz energiaforrásoktól. A márciusra csúszó ütemterv viszont azt mutatja, hogy az elméleti kikötések mellett az EU szeretne egy olyan idővonalat is lefektetni a tagországok elé, ami visszakövethetővé teszi a cél eléréséhez szükséges mérföldkövek teljesítését.
A helyzetet még bonyolultabbá teszi, hogy számos uniós állam, így Magyarország is, nem csupán cseppfolyósított gázt, hanem nukleáris üzemanyagot is Oroszországból importál. A jövőbeni kilátások alapján feltehető, hogy a leválás nemcsak az orosz gázra, hanem a nukleáris fűtőanyagra is kiterjed majd.
Erre erősít rá az is, hogy Szijjártó Péter ma úgy nyilatkozott, hogy
Jelenleg Magyarország energiaellátása orosz kőolaj és földgáz nélkül szinte kivitelezhetetlen. Ez a helyzet nem a mi döntéseink következménye, hanem leginkább a környező országok politikai és gazdasági helyzetének függvénye.
A külügyminiszter lényegében azt fejezte ki, hogy bármilyen jövőbeli intézkedés, amely az orosz energiaforrások megszorításával jár, komoly veszélyt jelentene a magyar energiaellátásra. A kormány álláspontja szerint ez a helyzet teljes mértékben elfogadhatatlan.
