A félelemindex szárnyra kapott: a tőzsdék ideges mozgása rég nem tapasztalt mélységeket idézett elő.

Tegnap váratlanul érte a híreket az amerikai befektetőket, amikor kiderült, hogy a jegybank, a Fed, a korábban előrejelzett négy kamatcsökkentés helyett csupán kettőre készül jövőre. Bár a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentették a kamatot, a részvénypiacon drámai eladási hullám indult el, és az amerikai állampapírok hozamai is meredeken emelkedni kezdtek.

Ez beárnyékolta a Fed széles körben várt döntését, miszerint a harmadik egymást követő ülésen is csökkenti irányadó kamatlábát. A központi bank emelte a jövő évi várható inflációra vonatkozó előrejelzését, megnyitva az utat a korábban prognosztizáltnál magasabb kamatlábak előtt. Ráadásul Jerome Powell, a Fed elnökének szavai tovább rontották a hangulatot, ami érthető is. Powell kommentárjáról részletesebben itt olvashat.

A Bank of America legfrissebb alapkezelői felmérése szerint a részvényárfolyamok emelkedésének hátterében alapvetően két fő tényező áll, amelyek hónapok óta hajtják felfelé a piacot. Az egyik a Fed által várt jövő évi kamatcsökkentések, a másik pedig Donald Trump lehetséges gazdaságpolitikai intézkedései. Ezek a lépések, amelyek a szigorúbb vámpolitika, a csökkenő adók és a dereguláció révén valósulhatnának meg, kedvezően befolyásolhatják az amerikai vállalatok teljesítményét. Jelenleg azonban mindkét forgatókönyv kockázatba került.

A vezető amerikai részvényindex, az S&P 500, szerdán közel 3%-os csökkenéssel zárta a napot, ami augusztus óta a legjelentősebb egynapos visszaesésnek számít. Ezzel szemben a technológiai részvényekre fókuszáló Nasdaq index még drámaibb, 3,6%-os eséssel zárta a napot. A kedvezőtlen piaci hangulat mára már a nemzetközi tőzsdék világára is kihatott, de ezek az indexek eddig enyhébb lejtmenettel bírtak, mint az amerikaiak. Például az Europe Stoxx 600-as index, amely a 600 legnagyobb európai részvény árfolyamát követi, csütörtök koradélutánra mindössze 1,3%-os veszteséget könyvelhetett el.

A nemzetközi reakciók mérsékelt mivoltának elemzők szerint főként az az oka, hogy más részvénypiacok nem mutattak olyan túlfűtöttséget, mint az amerikai. Az S&P 500-as index az idei évben, még a tegnapi visszaesés ellenére is, 23 százalékos növekedést könyvelhetett el, míg a Nasdaq index 29 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben a Stoxx 600-as index csupán 6,1 százalékos növekedést tudott felmutatni január óta.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az intézményi befektetők úgy tűnik, teljes mellszélességgel az amerikai részvények felé fordultak. A portfólióikban eddig soha nem tapasztalt mértékben növelték a részvények arányát, miközben készpénzállományukat rendkívül alacsony szintre csökkentették, ami komoly kockázatokat rejt magában.

- mondta Jamie Cox, a richmondi Harris Financial Group ügyvezető partnere a Reutersnek.

Az amerikai államkötvények hozamai az utóbbi hetekben már emelkedni kezdtek a Fed ülése előtt. Sok befektető nem kevesebb, mint 50 bázispontos kamatcsökkentést várt, a 25 bázispont helyett, és úgy vélte, hogy ezzel a jegybank végleg lezárja a kamatcsökkentések sorozatát. Egy megkérdezett szakértő rámutatott, hogy a legnagyobb probléma az volt, hogy a Fed gyakorlatilag képtelen volt világosan kommunikálni, miért döntöttek a kamatok csökkentése mellett, ami hitelességi kérdéseket vetett fel a jegybank megbízhatóságával kapcsolatban.

Korábban egyébként az volt a vélemény, hogy az amerikai tíz éves államkötvények hozamában a 4,5 százalék lehet az a szint, ami már értékeltségi problémákat okozhat a részvényeknél is. Ezt már tegnap átlépte, és van, aki szerint ez még csak a kezdet. Michael Mullaney, a Boston Partners globális piackutatási igazgatója úgy látja, a szint jövőre 5 százalékra ugorhat.

Jelenleg az amerikai részvények fundamentális értékelése alapján kifejezetten magasnak mondható. Az LSEG Datastream adatai szerint, amikor az S&P 500 index cégeinek várt eredményeit vesszük figyelembe, a P/E (árfolyam/nyereség) mutató átlagosan 22-re emelkedett. Ez az érték jelentősen túllépi a hosszú távú átlagot, amely 15,8 körül mozog.

Tegnap zajlott le az utolsó Fed-ülés Donald Trump hivatalba lépése előtt, amely a következő hónapban esedékes. A befektetők optimistán tekintenek a megválasztott elnök politikai lépéseire, amelyek várhatóan serkentik a gazdasági növekedést, ugyanakkor kockázatokat is hordozhatnak, hiszen az infláció növekedését okozhatják. Különösen aggasztó lehet a kereskedelmi partnerekre kivetett vámok emelésére irányuló tervei, amelyek újabb akadályokat gördíthetnek a Fed kamatcsökkentési lehetőségei elé.

Bár a tegnapi piaci visszaesés aggasztó lehetett, az elemzők optimizmusa továbbra is töretlen a tőzsdével kapcsolatban. A gazdaság fundamentális mutatói erősnek tűnnek, és a várakozások szerint a vállalati nyereségek jövőre több mint 10%-os növekedést mutathatnak. Jason Draho, a UBS Global Wealth Management amerikai eszközallokációs vezetője hangsúlyozta, hogy a Fed lazító politikája kedvező hatással van a részvénypiacra. A UBS célárfolyama az S&P 500-as index jövő év végi záróértékére továbbra is 6600 pont, ami körülbelül 12%-kal magasabb, mint a legutóbbi záróérték.

A helyzet az, hogy az árak rendkívül gyorsan, szinte megszakítás nélkül emelkedtek, és elérték a túlzott magasságokat. A részvénypiacon pedig az évekig tartó emelkedő trendeket gyakran kísérik drámai korrekciók. Technikai szempontból a 2022 ősze óta tartó emelkedő trend akkor sem lenne veszélyben, ha az index értéke a következő támasz szintig, körülbelül 5400 pontig esne. Ez pedig azt jelenti, hogy akár egy további 10 százalékos visszaesés is bekövetkezhet anélkül, hogy a ciklikus emelkedés veszélybe kerülne.