Ki sodorja politikai öngyilkosságba a Momentumnak nevezett mozgalmat?
Két nappal később, a jogerős büntetése következtében az Országházból száműzött Fekete-Győr András előállt egy "megoldással", amely szerint a Momentum ne vegyen részt a választásokon. Szerinte a részvételük nem segítene, hanem inkább rontana azon az esélyen, hogy elérjük a régóta várt politikai fordulatot. "Ez nem erősítené, hanem gyengítené a változás lehetőségét" - fogalmazott.
Az egykori elnök bejelentése legalább akkora meglepetést keltett, mint amikor napvilágra került, hogy a volt pártelnök a zuhanyzóban tisztítja az elektromos rollerét. A távolmaradásról már számos pártfórumon és informális beszélgetés során esett szó, ám a vélemények erősen megoszlottak. A résztvevők mégis titkolóztak, és nem osztották meg az információt a nyilvánossággal, hiszen mindenki tudta, hogy ez a téma rendkívül érzékeny.
Az elnökség végül hosszas és heves viták után hozta meg döntését – a szavazás eredménye messze nem volt egyértelmű. A javaslatuk az, hogy a végső döntést hozó küldöttgyűlés bojkottálja a választást. Bár az ügy látszólag lezártnak tűnik, a lila párt küldöttei korántsem olyan jól szervezettek, mint például a DK tagjai. Így bár valószínűtlen, hogy júniusban más eredmény születik, a tanácskozáson biztosan feszültségek és éles viták várhatóak.
Ezek után nem volt megállás: először Gelencsér Ferenc, aki szintén betöltött már pártelnöki posztot, majd Tóth Endre képviselők jelentették be, hogy 2026-ban új irányok felé keresnek lehetőségeket. Gelencsér a listás mandátum révén jutott be, de Tóth Endre esete még érdekesebb: ő Budafokon egyéni választókerületben aratott győzelmet. Ebből kiindulva akár jogot is formálhatott volna arra, hogy újra ringbe szálljon fideszes ellenfelével, ám végül lemondott erről a lehetőségről.
A csepeli politikus határozottan kitart a terve mellett, és a hírek szerint mindenképpen elindul a választásokon. Ahogyan ő jellemzően megfogalmazza, negyedik alkalommal is szeretné legyőzni a kormánypárti Németh Szilárdot. Szerettük volna megkérdezni őt erről, de kétszer is csak a munkatársához tudtunk eljutni. Ő, aki láthatóan nem volt túl boldog, hogy szombaton keressük, mivel munkanapnak számít, emellett pedig egy politikusnak hétvégén is politikusként kell helytállnia, azt állította, hogy továbbította a kérdéseinket Szabónak. Azóta azonban még nem kaptunk választ.
Az, hogy miért döntött úgy a Momentum, hogy nem indul a választáson, valószínűleg örök titok marad, legalábbis egy időre. Horn Gábor, aki alapvetően szimpatikus a lilák számára - mivel mindketten a liberális eszmék hívei - szintén nem találja a választ erre a kérdésre. Az egykori SZDSZ-es politikus és a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az ATV műsorában kifejtette,
Ezt a kijelentést nehéz lenne vitatni. Ahhoz, hogy egy politikai párt az önfeladás irányába induljon, komoly és meggyőző érvek szükségesek. Az elnökségi ülés után nem sokkal Fekete-Győr érdekes bejegyzést tett közzé a közösségi médiában. Az ötletgazda úgy véli, hogy a Fidesz, különösen Lánczi Tamás, attól tart, hogy nem vesznek részt a 2026-os választásokon, és ez a példa másokra is átragadhat. A kezdeményezés után "szinte könyörögtek a Momentum elnökségének, hogy ne hallgassanak rám, és bátran induljanak el. Ekkor már mindannyian éreztük: jó úton haladunk" - fogalmazta meg véleményét.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője a Facebookon megosztott bejegyzésében azt állította, hogy a Momentum politikai formáció már a kezdetektől fogva külföldi erők támogatását élvezi. Ezt alátámasztja szerinte, hogy a Momentum különféle akciói, például az olimpiai tervek megakadályozása és az uniós pénzek Magyarországra történő érkezésének hátráltatása, mind külső érdekek mentén zajlottak. Rámutatott arra is, hogy 2022-ben az amerikai Demokrata Párt közelében álló érdekkörök pénzéből finanszírozták kampányukat, és most úgy tűnik, hogy külföldi megbízóik azzal a céllal kívánják eltávolítani őket a politikai színről, hogy más politikai erőknek adjanak lehetőséget. Felveti a kérdést: vajon mennyire függetlenek a hazai politikai szereplők, ha ilyen erős külső befolyás alatt állnak?
A párt elnöksége a politikai öngyilkosságra voksolt, de nyilván tagadják, hogy ezt külföldi nyomásra tették volna, természetes, hogy a haza érdekére hivatkoznak. Arra azonban nem adtak választ, hogy miért ilyen korán fordították maguk ellen a fegyvert, ezt ugyanis megtehették volna a választás előtt egy-két héttel is, amikorra már letisztultak az ellenzéki oldalon az erőviszonyok. A kérdés ezek után az, hogy a küldöttgyűlés tagjai valóban meghúzzák-e a ravaszt.
